RAJCSÁNYI PÉTER, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő törvényjavaslat, bár kis terjedelmű, jelentőségében és várt hatásaiban annál nagyobb jelentőségű. A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvény megalkotása hiánypótló jellegű, mert bár évtizedek óta működik a jelenlegi nyilvántartási rendszer és több jogszabály is utal az abból történő adatszolgáltatásra, hiányzott a nyilvántartás adatvédelmi szempontból megfelelő szabályozása.

A javaslat célja az európai és az alkotmányos elvekhez igazodó adatvédelmi szabályozáson túlmenően, hogy fokozza a közúti közlekedés biztonságát, egyaránt gondolva itt az emberi élet és az egészség védelmére, valamint a tárgyi környezet megóvására.

A javaslat másik fő céljának tekinthető a tulajdon védelméhez fűződő jogok érvényesítésének elősegítése. A törvényjavaslat meghatározza a közúti közlekedési nyilvántartás adatkezelési szabályait, az abból kiállítható okmányok fajtáit, a bennük szereplő személyes adatok körét és a nyilvántartás adattartalmát.

A nyilvántartás részei a következők: a járművezetők adatainak nyilvántartása, a járművezetői engedélyek adatainak nyilvántartása, a járműtulajdonosok, üzemben tartók adataira vonatkozó nyilvántartás, a járművek és a járműokmányok adatainak nyilvántartása. A javaslat pontosan felsorolja a törvényi szintű szabályozást igénylő személyes adatokat, megjelöli, hogy ezek milyen módon kerülhettek nyilvántartásba, és szabályozza azok további kezelését. Az adatok, illetve változásaik bejelentésére az érintett állampolgárt kötelezi, de bizonyos adatok tekintetében lehetőséget ad a személyi adat- és lakcímnyilvántartás rendszerének igénybevételére is.

Az okmányigénylésnél, illetőleg -cserénél ellenőrzik a kérelmező személyi adatait, illetőleg rögzítik azokat, valamint arcképét és aláírását digitális formában is megőrzik, és továbbítják a központi nyilvántartásba. Ezáltal a nyilvántartás naprakész módon vezethető, ami rendkívüli módon megnehezíti az okmányhamisítást.

A gépjárműtörzskönyv és a járművezetői engedély kiállítása központilag egységes technológiával történik, ami szintén az okmányhamisítások kiszűrését és ezen keresztül a gépjármű jogos tulajdonosának érdekeit védik.

Fontos megjegyezni, hogy a szabályozás nemcsak a leendő okmányokra vonatkozóan állapít meg szabályokat, hanem a már meglévő manuális - a járművezetői engedélyekre gondolok - nyilvántartásra, és az eljárások alapjául szolgáló okmányok körére is kiterjed.

A javaslatban új elemként jelenik meg a közúti közlekedési előéletre vonatkozó pontrendszer, amelynek alkalmazása kiterjedtebbé teheti a járművezetői utánképzésbe bevonható gépjárművezetők körét, amelyre eddig csak az ittas vezetők körében és a gyorshajtók körében került sor.

Az előterjesztés harmonizál - már az EU-csatlakozásra is tekintettel - az Unió hasonló szabályozási rendszerével. Meghatározza a járművezetői engedély, a jármű tulajdonjogát igazoló okmány - a törzskönyv -, a jármű közúti forgalomban való részvételének jogosultságát igazoló okmány - forgalmi engedély - adattartalmát. Ezekben az esetekben az adattartalmat tekintve azt a rendező elvet követi, hogy a személyes adatok megjelölése pontos, a műszaki és egyéb adatok megjelölése keret jellegű legyen.

A javaslat részletesen szabályozza a nyilvántartásból való adatszolgáltatás lehetőségét, megjelölve az igényelhető adatok körét, az adatkérés célját, valamint a kérelem teljesítésének egyéb feltételeit. A nyilvántartás adatai közül nem köti jogalap-igazoláshoz a járművek bizonyos műszaki és azonosító adatainak, valamint az okmányok bizonyos adatainak igénylését.

(15.30)

Ezen adatok nem minősülnek személyes adatnak, ugyanakkor hozzáférhetőségük szintén a bűnmegelőzést és a felderítés hatékonyságát segítik elő; továbbra is él azonban az a szabály, hogy a kért adatok csak a megjelölt célra használhatók fel, és harmadik személynek nem továbbíthatók. Ugyancsak a bűnmegelőzés hatékonyságának növelését szolgálja a körözött járművek és okmányok adatainak közúti közlekedési nyilvántartással történő összekapcsolása.

A törvény 2000. január 1-jén lép hatályba. Az addig rendelkezésre álló idő alatt kell megteremteni azokat a személyi és anyagi feltételeket, amelyek lehetővé teszik az önkormányzatok részére az okmányirodák felállítását.

Kiemelném a törvény 42. §-ában történő felhatalmazást a végrehajtási utasításhoz, mely kidolgozása szükséges, így értelemszerűen a 48/97-es BM-rendelet módosítása is szükségessé válik.

A törvényjavaslatot a Fidesz-frakció nevében elfogadásra javaslom. Köszönöm képviselőtársaim figyelmét. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu