VANCSIK ZOLTÁN (MSZP): Elnök Úr! Elfogadom a miniszter urat, mert úgy gondolom, hogy azonos lyukból azonos szél fúj. (Derültség az MSZP és az SZDSZ soraiban.)

1998. VIII. hó 25-én Orbán Viktor miniszterelnök úr a következőt jelentette ki a Fidesz egyik pártgyűlésén: "A Horn-kormány idején megrendelésre közpénzen törvénytelen megfigyelés folyt fideszes politikusok és családtagjaik ellen." Kijelentette, hogy a kormány rendelkezésére álló dokumentumok szerint Deutsch Tamás 1998. VIII. hó 26-án az Aktuálisban azt mondta, hogy ő látta a dokumentumokat, sőt nála van a rá vonatkozó rész. Amikor a Céginfo napvilágra került, Kövér miniszter úr azt mondta, hogy a dokumentumok egy része került nyilvánosságra; ebben, ugye, implicite az van, hogy a másik része pedig a kormánynál van. 1999. IV. hó 30-án Orbán Viktor átadta a dokumentumokat a meghallgatási bizottságnak, azonban ezek a dokumentumok titkosak - és ezek a dokumentumok a bizonyítékok. A "nesze, semmi, fogd meg, jó" esetével állunk szemben. A Kriminális szétdurrantotta a lufit, kiderült, hogy a dokumentumok nem arról szólnak, amiről a miniszterelnök úr beszél.

A kérdéseim a következők: három kérdésem van.

1. Mikor oldja fel a titkosítást az átadott dokumentumokra vonatkozóan a miniszterelnök vagy az illetékes titokgazda?

2. Mikor adja át a kijelentéseit bizonyító dokumentumokat - ha vannak - a miniszterelnök a bizottságnak?

3. Mikor kér elnézést a nemzettől - és természetesen az érintettektől - a miniszterelnök az igazságtalan vádaskodásai miatt? Mert hogy bizonyítékok nincsenek, az ma már világos - és azt sem értem, hogy az üres lufit miért fújják.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)

Forrás: parlament.hu