DR. TORGYÁN JÓZSEFNÉ CSEH MÁRIA, az FKGP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ebben a Házban már többször is hangot kapott az aggodalom, hogy vészesen fogy a magyarság lélekszáma. Én magam is felszólaltam már korábban ilyen ügyben, és jelenleg is napirenden szerepel egy olyan kérdésem, melyben a családvédelmi miniszter urat afelől kérdezem, hogy milyen további család- és szociálpolitikai intézkedéseket tervez a jövőben a népességcsökkenés megállítása érdekében. Nagyon örülök, hogy most a gyermekgondozási díj bevezetésével kapcsolatos parlamenti vitában is elmondhatom az erről alkotott véleményemet. Ez a probléma ugyanis olyan súlyos, hogy nem lehet elég sokszor elmondani.

A statisztikai adatok tanúsága szerint 1991-ben 10 millió 337 ezer volt a lakosság száma, 1998 december végére ez a szám 10 millió 92 ezerre csökkent. A vizsgálat tárgyává tett 8 év alatt tehát 245 ezer fővel csökkent a magyar népesség száma, ami igen sok. Nagy a veszélye annak, hogy ha ez a tendencia folytatódik, akkor 2050-re 6-7 millióra csökken a magyar lakosság lélekszáma.

A népesség fogyásának oka nem az, hogy a magyar fiatalság gyermek- és családellenes lenne, hanem gazdasági okokra, a családok nem kellő támogatottságára vezethető vissza. Az 1996-os, a Bokros-csomagként ismert drasztikus és családellenes szociálpolitikai intézkedések egyetlen tollvonással eltörölték a gyermekgondozási díj intézményét, melynek következtében tovább romlott népesedési statisztikánk. Ez súlyos tudati torzulást keltett, megingatta a családok biztonságba vetett hitét. A gyed megszüntetése a születésszámok változásában is megmutatkozott. Míg korábban 140-180 ezer születést regisztráltak évenként, addig 1998-ban csak 97 ezer 500 volt az élve született gyermekek száma. Ez azt jelenti, hogy a társadalom még önmagát reprodukálni sem képes, nemhogy a lakosság lélekszámának növekedése következne be.

A jelenlegi kormányzat tehát igen nehéz szociális és demográfiai helyzetben vette át az országot. A regisztrált munkanélküliek száma 440 ezer volt, a legrosszabb anyagi helyzetben a háromnál több gyermeket vállaló családok vannak, amelyeknek átlagosan 14 400 forint egy főre jutó jövedelemből kell megélniük. A polgári kormány már programjában is kötelezettséget vállalt a gyermekszám növekedésének elősegítésére, és elsősorban a tudatformálás és közgondolkodás megváltoztatása által kívánja helyreállítani a házasság intézményének, a család szerepének megbecsülését.

A gyed pénzügyi forrásait a költségvetésben előre elkülönítették. A kormánynak a népességcsökkenés megállítása az egyik legfontosabb célja, és az eltelt idő alatt megfelelő szociálpolitikai intézkedésekkel már érzékelhető is némi eredmény. A gyermekgondozási díj újbóli bevezetésére tehát égető szükség van, hogy a gyermekek vállalása ne váljon egyben a szegénység vállalásává is.

A gyermeket nevelő családok támogatásának e formája a születésszám növelését azoknál a családoknál kívánja ösztönözni, ahol a gyermekvállalás miatt jelentősebb jövedelemkieséssel kell számolni. A termékenységi mutatók kedvező változása azonban csak akkor várható, ha az új ellátás a jelenleg működő támogatási formánál - konkrétan a gyermekgondozási segélynél - lényegesen jobb feltételeket teremt a gyermekneveléshez. Ezért olyan konstrukció bevezetése indokolt, amely a jövedelemkiesést a korábbi keresettel arányosan pótolja.

Itt érdemes megemlíteni, hogy a törvényjavaslat a születésszám növekedésére kedvező hatással lehet az átlagosnál valamivel magasabb jövedelmű családok esetében is, amelyek szívesebben választják majd a jövedelemfüggő gyermekgondozási díjat a gyermekgondozási segély helyett, a statisztikai adatok tükrében ugyanis megállapítható, hogy a születést követő években a magasabb iskolai végzettségű, jobb jövedelmű szülők gyermekvállalási kedve csökkenő tendenciát mutat a jelentős jövedelemcsökkenés miatt. A társadalomnak viszont igen nagy szüksége van a stabil munkahellyel rendelkező adófizető állampolgárokra. Meg kell teremteni a lehetőségét annak, hogy a gyermekvállalás a középrétegek számára ne az elszegényedést, hanem a gyarapodást jelentse.

További gazdasági fejlődésünk alapja a megfelelő szakmai tudással rendelkező, szellemileg és anyagilag életképes családmodell kialakítása. Ez hatással van a munkanélküliség csökkenésére, ami közvetve megakadályozhatja az elszegényedett rétegek végleges leszakadását. A támogatás felső határát ugyanakkor korlátozni szükséges, mert ez a közpénzekből finanszírozott ellátás teljes körűen nem helyettesítheti a kiemelkedően magas jövedelmeket. Ezért a rendszerbe felső korlátozást szükséges beépíteni, ami a minimálbér kétszeresében lett meghatározva.

A finanszírozási lehetőségeket is figyelembe véve a javaslat olyan ellátás bevezetésére irányult, amely a jogosultakat a gyermek kétéves koráig illeti meg, és korábbi keresetük 70 százalékának megfelelő mértékű támogatást biztosít. A kormányzati szándék szerint a gyermekgondozási díj keresetarányos ellátás, a jogosultsági feltételek értelemszerűen a biztosítási jogviszonyon alapulnak. A gyermekgondozási díj úgy valósul meg, hogy az ellátás csak az 1999. augusztus 31-e után született gyermekekre vonatkozik. Az intézkedés csak a jövő év központi költségvetésére lesz kihatással, az ajánlat szerint ugyanis a gyermek születését követő 20-24 hétig terhességi gyermekágyi segély jár, ezért az első ellátást csak 2000 első negyedévében folyósítják.

A javaslat az ellátásra jogosultak körét úgy szabályozza, hogy a vér szerinti és az örökbefogadó szülő, valamint a szülővel együtt élő házastárs, valamint az a személy jogosult erre, aki örökbefogadási szándékkal vesz nevelésbe gyermeket, feltéve, hogy az örökbefogadási eljárást elindították, továbbá a gyermek gyámja. Az a cél, hogy a szülő minden támogatást megkapjon, így igénybe vehesse a gyermekgondozási díjat is. A törvényjavaslat nem ösztönzi azonban a gyermekgondozási díj megszerzése érdekében történő nevelésbevételt, és azt, hogy kétéves kora után a gyermek visszakerüljön a gyermekintézménybe. A jogosultság akkor is fennáll, ha a gyermek örökbefogadására irányuló eljárás már folyamatban van, de még nem zárult le, az ellátást annak a személynek lehet megállapítani, aki az igénylés időpontjában biztosított, és az igénylést megelőző két éven belül legalább 180 napon át biztosított volt.

(16.50)

A gyermekgondozási díj megállapítható akkor is, ha az anya biztosítási jogviszonya a terhességi gyermekágyi segély folyósításának ideje alatt szűnik meg, feltéve, ha a terhességi gyermekágyi segélyre való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett.

A törvényjavaslatban az is jó szándék, hogy a gyermekgondozási díjra egyaránt jogosult az anya és az apa, mert ezzel a szabályozás eleget tesz a nemzetközi szervezetek által megfogalmazott azon ajánlásoknak, amelyek a nők és a férfiak azonos megítélését szorgalmazzák.

Jogosultnak kell tekinteni az ellátásra azt a szülőt is, akinek biztosítási jogviszonya a gyermekgondozási díj igénybevételének időtartama alatt szűnik meg. A 180 napos előzetes biztosítási időbe pedig be kell számítani a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz, terhességi gyermekágyi segély idejét, valamint a felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideig folytatott tanulmányok idejét.

A törvényjavaslat ezenkívül kizáró rendelkezéseket is tartalmaz, mert kimondja, hogy ugyanazon gyermek után gyermekgondozási díj, terhességi gyermekágyi segély, gyermekgondozási segély, ápolási díj, gyermekápolási táppénz egyidejűleg nem folyósítható. Azt is tiltja, hogy a gyermekgondozási díj jogosultja főállású munkát végezzen, vagy hatósági engedélyhez kötött más tevékenységet folytasson.

A gyermekgondozási díj igénybevételét időbeli és számbeli korlátozás nélkül meg lehet szakítani, majd újra lehet igényelni. Ha az ellátást ugyanannak személynek ugyanarra a gyermekre tekintettel ismételten állapítják meg, az ellátás összege nem változik. Így megelőzhető az indokolatlanul magasabb összegű ellátás megállapítása iránti törekvés a folyósítás időszaka alatt. Az egyéni vállalkozók számára is előnyös a törvényjavaslat bevezetése, mert amennyiben a gyermekgondozási díjra igényt tartó a vállalkozói tevékenységét személyesen nem folytatja, a minimálbér alapulvételével nem köteles társadalombiztosítási járulékot, nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot fizetni. A társasvállalkozók járulékfizetésének alsó és felső határa számításánál a gyermekgondozási díj folyósításának időszakát csökkentő tényezőként kell figyelembe venni; továbbá a gyermekgondozási díjat igénybe vevő jogosultnak nem kell megfizetnie a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást sem.

A javaslat a gyermekgondozási díj költségvetési kihatásaival is foglalkozik. A gyermekgondozási díjat 2000-ben várhatóan mintegy 100 000 fő fogja igénybe venni. Az ellátás havi átlagos bruttó összegét 33 000 forintra lehet becsülni. A gyermekgondozási díj utáni munkáltatói nyugdíj-biztosítási járulékfizetés mintegy 7,3 milliárd forint további költségvetési terhet jelent, ugyanakkor az egyéni nyugdíjjárulék-fizetés a Nyugdíj-biztosítási Alap bevételeit 3,3 milliárd forinttal növeli.

Az ismertetett feltételek mellett bevezetendő gyermekgondozási díj a szociális biztonsági rendszer részét képezi. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az Európai Unió tagállamainak Magyarországon élő, illetve munkát vállaló állampolgáraira is ki fog terjedni az ellátás.

Mindent összegezve elmondhatjuk, hogy a kormány a javaslat benyújtásával arra törekszik, hogy elismerje a gyermekneveléssel vállalt terheket és áldozatokat, és ezzel növelje a kedvet több gyermek vállalásához, visszaállítva ezzel a háromgyermekes családi modellt, amely biztosította a lakosság lélekszámának állandósulását vagy növekedését.

A családi pótlék, a gyermekgondozási segély és más családi juttatások nem szegénypolitikai könyöradományok, hanem olyan juttatások, támogatások, amelyek az állam részéről, elismerve a család fontosságát, valódi, érdemi segítséget jelenthetnek a gyermekvállalással és gyermekneveléssel kapcsolatos költségek kiegyenlítésére és ezáltal a családi élet biztonságának megteremtésére. Ezért a kormány visszaállítja a családi pótlék és a gyes alanyi jogosultságát, törekszik a családi pótlék értékmegőrzésére, újraszabályozott formában visszaállítja a gyermekgondozási díj intézményét. Ugyanakkor a családtámogatások rendszerének hosszú távú kialakítása érdekében nemzeti közmegegyezésre törekszik.

Tisztelt Képviselőtársaim! A Független Kisgazdapárt mindig is családpártoló politikát folytatott, és úgy látja, hogy ezek a jogszabályi módosítások a család megerősítését szolgálják, és ezért a törvényjavaslattal egyetért, és támogatja azt.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu