GYIMESI ISTVÁN, az önkormányzati és rendészeti bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! Az önkormányzati és rendészeti bizottság megtárgyalta a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény módosításáról szóló T/1207. számon beterjesztett törvényjavaslatot, és azt 17 igenlő, valamint 12 nem szavazat mellett általános vitára alkalmasnak találta.

A bizottságban lefolytatott vitában a kormány jelen lévő képviselője - hivatkozva a törvénymódosítás általános és részletes indoklására - kiemelte, hogy az 1996. évi törvény megszületése óta szerzett gyakorlati tapasztalatok, valamint az európai integrációs tárgyalások során szerzett ismeretek indokolják a területfejlesztés intézményrendszerének a korszerűsítését. Mindezekre és az uniós elvárásokra figyelemmel a törvényjavaslat hét tervezési statisztikai régiót javasol, az országos területfejlesztési koncepciónak megfelelően.

A kormány jelen lévő képviselője kiemelte még a módosítások közül, hogy a javaslat rendezi a törvényességi felügyelet kérdését, ugyanis eddig se a megyei fejlesztési tanácsoknak, se a régiófejlesztési tanácsoknak nem volt törvényességi felügyelete. Felhívta továbbá a figyelmet arra, hogy a törvényjavaslat új elemként beépíti a területfejlesztés intézményrendszerébe a térségi tanácsot. Ezek közösen tervezést folytathatnak, amely beépülhet a régió stratégiai és operatív programjába.

A regionális programok felé viszont európai uniós követelmény, hogy megvalósuljon folyamatos szakmai, célszerűségi figyelemmel kísérésük. Ezért a törvényjavaslat fel kívánja hatalmazni a kormányt, hogy az Európai Unió által megkövetelt monitoringrendszert, annak hatáskörét, szervezeti, működési rendjét állapítsa meg.

A bizottságban vita alakult ki a javaslat felett, mely vitát röviden az alábbiak szerint tudom összefoglalni. Ellenzéki oldalról kifogásolták, hogy a beterjesztett törvényjavaslat nem lett egyeztetve. A javaslat - véleményük szerint - a területfejlesztés területén is kormányzati dominancia kiépítésére törekszik. Különösen megmutatkozik ez Pest megyében és a főváros vonzáskörzetében.

Kifogásolták a közigazgatási hivatalok vezetőinek a jogosítványait a törvényességi felügyelet tekintetében, kifogásolták azt is, hogy a regionális tanácsok a tervezési statisztikai egységeken alapulnak a tervezet szerint. Kifogásolták, hogy nincs tekintettel az önkormányzatok jelenlegi feladatrendszerére, és kialakításakor nem végeztették el a szükséges hatástanulmányokat. Kifejtették továbbá, hogy hiába jönnek létre a régiók és hiába van strukturális alap, ha nincsenek megjelölve azok a források, amelyekből finanszírozzuk az önrészünket. Felvetették, hogy a kamaráknak is részt kellene venniük a regionális tanácsok munkájában.

Az ellenvetésekre a kormánypárti képviselők és a kormányzati oldal rámutatott, hogy a tervezési statisztikai régiók felvázolt rendszere azon az országos területfejlesztési koncepción nyugszik, amelyet az Országgyűlés annak idején igen nagy konszenzussal fogadott el. A javaslatnak széles körű egyeztetése volt, csak az Országos Területfejlesztési Tanács tagjainak kétszer lett kikérve a véleménye.

A kormány kiegyensúlyozott regionális fejlesztési tanácsok létrehozásában érdekelt, s nem akarja ezeket dominálni. Az ezekben dolgozó minisztériumi szakértők az önkormányzati munkaadói, munkavállalói szférával közösen készítik a programokat, közvetítik az ágazati prioritásokat, fogadják a helyi kezdeményezéseket. Az Európai Unió gyakorlatában is így van ez. A kormányzat tehát nem túlsúlyos, talán egyedül a központi régió esetében - ahol nincs megyei jogú város - indokolt a módosító indítványok segítségével erősíteni az önkormányzati, illetve nem kormányzati oldal súlyát, szerepét.

A törvényességi felügyelet szükséges eszköz, az elmúlt időszak ezt alaposan bebizonyította. A tőle való félelem hangoztatása félreértéseken alapszik, a felügyelet ugyanis kizárólag jogszabálysértésre, az alapszabály be nem tartásának kérdéseire vonatkozik. Célszerűségi vizsgálatokat a közigazgatási hivatal vezetője nem rendelhet el. Megfelelő törvényességi felügyelet beiktatása nélkül egyébként az európai uniós csatlakozásunk is meglehetősen problematikussá válna, mert ők, tanulva más országok esetéből, ezt kemény elvárásként fogalmazták meg felénk.

A csatlakozást elősegítő segédprogramokhoz való hozzáférés szempontjából feltétlenül alkalmassá kell tennünk törvényünket arra, hogy országunk megfeleljen az elvárásoknak és az európai pénzekhez hozzá tudjunk jutni. Ezért van szükség a rendszer korszerűsítésére, és ebbe beleillik a közigazgatási hivatalok tervezett szerepvállalása.

A közép-magyarországi régióval kapcsolatos aggodalomra válaszul elmondható, hogy a közép-magyarországi tanácsnak természetesen magába kell foglalnia a budapesti agglomerációs fejlesztési tanácsot is. A tervezet védelme szempontjából le kell szögezni, hogy az Európai Unió közigazgatási határvonallal kívánja meg kijelölni a tervezési és statisztikai régiókat. A területi közigazgatás határvonala jelenleg a megye, ezt a magyar alkotmány egyértelműen rögzíti.

A bizottsági vitában egyébként egyetértés alakult ki abban a tekintetben, hogy a kettő kialakítása kívánatos. Mindezen felvetett problémák - az érvek és ellenérvek - mérlegelése után, azzal a kitétellel, hogy szükségesnek látszik néhány területen módosító indítványokkal javítani a törvénytervezet jelenlegi szövegén, gondolta úgy bizottságunk, hogy általános vitára javasolja a T/1207. számú javaslatot.

Köszönöm a türelmet, elnök úr.

Forrás: parlament.hu