HORVÁTH BÉLA (FKGP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Dicsőséges nap előtt áll ismét a magyarság, felekezet és politikai hovatartozás nélkül valamennyi honfitársunk büszke lehet: holnap, június 16-án Lengyelországban, Ószandecen őszentsége, II. János Pál pápa szentté avatja IV. Béla királyunk leányát, Árpád-házi Boldog Kingát, Szent Margit húgát. A Független Kisgazdapárt ezt az eseményt olyan országos jelentőségűnek tekinti, hogy napirend előtt kíván arról megemlékezni.

Árpád-házi szentjeink sora, amely 1083-ban éppen a Szent László közreműködésével szentté avattatott István és Imre személyével indult, folytatódott magával Lászlóval, majd pedig a női szentek sorával zárult. Ők nemcsak az Árpádok dinasztiáit tették kereszténnyé, legitimálták uralmukat, hanem révükön bekapcsolódott az ország a keresztény Európa keretébe.

A szentek tiszteletéről maga Szent László király gondoskodott. 1092-ben a szabolcsi zsinat határozata egyházi ünnepeik megtartását rendelte el. Árpád-házi Kinga szentté avatása több dologra világít rá. Egyrészt államalapításunk és kereszténységünk felvételének ezeréves évfordulója előtt a világ már most Magyarországra figyel.

De az Árpád-házi királylány - Kinga - nemcsak a keresztény női eszményképet, nemcsak hazánkat jeleníti meg a nagyvilágban, hanem három, mai divatos szóval élve "régió" összefonódását is, nevezetesen Erdély, Magyarország és Lengyelország sorsközösségét. Hiszen a lengyelországi helyszínen a napokban felállítottak egy székely kaput, amelynek talpazatára a következőt vésték: "Ezt a székely kaput, mely a Nap és a Hold mellé felemeli Magyarország, Lengyelország és a Vatikán címerét, és megörökíti két, Lengyelországban élt és alkotott, szentté avatott magyar királylány arcmását, a varsói magyar nagykövetség kezdeményezése, a Külügyminisztérium felkarolása nyomán a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága készíttette és adományozza Árpád-házi Boldog Kinga szentté avatásának napján az erkölcs diadalára, a magyar és a lengyel nép barátságának elmélyítésére." A pápa e székely kapu alatt fog áthaladni az avatás ünnepén.

Kedves Képviselőtársaim! II. János Pál pápa 1991-ben látogatott először Magyarországra, és találkozott a tudomány és a művészet személyiségeivel is. Ekkor mondta a következőt: "A kultúra embereinek egyik feladata az, hogy az újonnan megszervezett szabadság keretében az új magyar társadalmat az olyan erények alapjaira építsék, mint a becsületesség, az igazságosság, a kölcsönös tisztelet, a szolidaritás, az egyetértő együttműködés." Nos, Árpád-házi szentjeink ezen erényeket testesítették meg. A pápa a Népstadionban a következőket mondta a magyar ifjúságnak: "Fedezzétek fel magyar és keresztény gyökereiteket, és minden lehetőt tegyetek meg a szebb jövő építéséért! Kapcsolódjatok bele újból e kontinens történelmének folyamába! Ne hátul kullogva rimánkodjatok azért, hogy befogadjanak benneteket, hanem úgy jelentkezzetek, mint akik a keresztény eredetű nagy európai hagyományt hordozzátok!" E mondatok az Árpád-házi királyok tetteire is utalnak.

Tisztelt Ház! Éppen ezért illik tudni, hogy a négyszáz évig uralkodó Árpád-ház húsz szentet adott az egyháznak, többet, mint bármely uralkodócsalád valaha. Ezek a személyek kiválóságai voltak a magyar nemzetnek, s közülük számosan Európa más országában szereztek megbecsülést a magyar kereszténységnek. Így például IV. Béla királyunk legkisebb leányát, Árpád-házi Szent Margitot a mai ifjúság is ismerheti mint a keresztény hazaszeretet áldozatos mintaképét. Kevesen hallottak az elmúlt fél évszázadban skóciai Szent Margitról, Szent István királyunk unokájáról, ki művelt, tevékeny uralkodótársa volt szeretett férjének. Portugáliai Szent Erzsébet II. Endre királyunk dédunokája volt, kit már életében a béke királynőjének hívtak. Magyarország legismertebb szentje Szent Erzsébet, az alázatosság, a keresztény anyaság és a felebaráti szeretet szentje, IV. Béla király testvére. Őt az egész keresztény világ tiszteli.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az irgalmasság földi angyalaként emlegetett és a most szentté avatandó Kinga édesapjának, IV. Béla korában a tatárjárás rettentő pusztítása halálra ítélte az országot. De amikor eljött az idő, előállt IV. Béla szent családja, és bizonyságot tett magyarságról, kereszténységről, és a tanúbizonyság nyomán újra megszületett az ország. Úgy vélem, a rendszerváltozás után tíz évvel illett megemlékezni a magyarság nagy alakjairól. A holnapi ünnep erre jó alkalmat ad. Példájuk követendő és felmutatandó a mai nemzedéknek. Az "Isten, haza, család" jelszavát hirdető Független Kisgazdapárt most megtette ezt.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu