DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Köszönöm szépen. Tisztelt Bauer Képviselő Úr! Nem vettem volna magamnak a bátorságot, hogy csak úgy, adatokkal dobálózzak. Figyelmébe ajánlom az OECD-nek Magyarország egészségügyével kapcsolatos legutóbb megjelent tanulmányát, amelyben 4,2 százalék szerepel GDP-arányosan, de teljes mértékben egyetértünk abban, hogy nagyon csalfa lehet a nemzeti össztermékhez hasonlítani.

Vegyük az egy főre eső egészségügyi költségvetést! Ez Magyarország esetében 600 dollár. Ha jól emlékszem, az európai átlag 2 ezer dollár fölött van. (Dr. Gidai Erzsébet: 2500!) Amikor Magyarországon a műszerezettséget, a terápiás lehetőséget illetően nyugat-európai és európai árszínvonalon vagyunk kénytelenek dolgozni, és az infrastruktúra működtetése is most már európai árszínvonalon megy, akkor el lehet dönteni, hogy mi a sok, vagy mi a kevés. Szintén erre a tanulmányra hagyatkozva, Magyarországon Európát tekintve jóformán a legnagyobb a gyógyszertámogatás mértéke. Ha ön, mondjuk, átmegy Bécsbe, Németországba vagy bármelyik nyugat-európai országba, és ugyanazt a gyógyszert próbálja ugyanolyan vényre megvenni, akkor rájön arra, hogy 5-10-20-szoros különbségek vannak. Teljes mértékig azt lehet mondani, hogy ábránd...

Az azonban nem ábránd, hanem valóság, hogy Magyarországon 1999 június végéig 72 500 honfitársunk hunyt el. Magyarországon soha még ilyen sokan nem haltak meg. (Dr. Gidai Erzsébet: Így van! Pontosan!) Az is tény, hogy Magyarországon a ma megszülető fiúgyermeknek az, hogy megérje a 40 éves kort, a legrosszabb esélye van Európában. (Dr. Gidai Erzsébet: 58 éves kort! Így van! - Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.) Lehet ábrándokról beszélni, de sajnos ezek tények. Ha ez ellen nem teszünk, akkor tudjuk jól, hogy mi következik. (Taps kormánypártok és a MIÉP padsoraiból.)

Forrás: parlament.hu