DR. KARL IMRE (MSZP): Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Mélyen tisztelt Miniszter Úr! Én igyekszem röviden beszélni néhány kérdésről, igazodva ahhoz, amit Kovács László a vezérszónoklatában elmondott, úgy, hogy a maradék időt úgy tudjuk kihasználni, hogy a végén még legyen módja Molnár Gyulának is legalább két percben összefoglalni azt a néhány gondolatot, amelyekkel megpróbáltunk hozzájárulni a mai nap sikeréhez.

Én is azzal kezdeném, amivel minden képviselőtársam kezdte, hogy az európai uniós csatlakozásban a mi pártunk, a Magyar Szocialista Párt érdekelt; amikor kritikát mond, akkor ezt azzal a jó szándékkal teszi, hogy felhívja a figyelmet azokra a pontokra, amelyeknek a megváltoztatása megítélésünk szerint ezt a folyamatot kedvezően felgyorsítja - remélhetőleg ez így fog történni.

Elismerjük azokat az eredményeket is természetesen, amelyek ebben az időszakban bekövetkeztek. Nem azért nem az eredményekről beszélünk, mert nincsenek ilyenek, hanem azért beszélünk inkább a hibákról, mert sajnos olyanok vannak, és úgy gondoljuk, hogy azoknak az esetleges megváltoztatása vagy az erre való figyelemfelhívás ezen a helyzeten pozitívan változtathat. Ebben egyébként ilyen hozzáállást az elmúlt időszakban tapasztaltunk, félreértés ne essen.

Tehát úgy gondolom, hogy az Európai Unióval kapcsolatosan csak nagyon röviden azt mindenképpen meg kell említeni, hogy itt végeredményben arról van szó, hogy az Európai Unió az Egyesült Államok mellett a világ legnagyobb ilyen szövetsége, amely GDP-ben meghaladja a világ összevont GDP-jének 30 százalékát, külkereskedelemben, tőkeáramlásban a 40 százalékát. Ez egy nyitott szervezet, jövőbeni fejlődése a globális folyamatok figyelembevételével alakul, meghatározzák külső és belső érdekek.

Az európai egyesülés eszköze az integráció bővítése. Ez rendkívül bonyolult feladat, politikai és technikai kérdés is, és vannak erkölcsi és történelmi aspektusai, ahogy ezt Kovács László is említette. Itt a világgazdasági bizonytalanság, a növekedés lassulása, a verseny kiéleződése felértékeli a versenyképesség-javítás követelményeit, a gazdasági és a pénzügyi unió életbe léptetése az európai nemzetközi pozíciókat erősíti, ugyanakkor középtávon az integráció mélységi fejlesztése felé tereli a politikai figyelmet. Ezt azért érdemes hangsúlyozni, mert ez a mi számunkra más típusú feladatokat jelent.

A NATO kibővítése egy új biztonsági helyzetet teremtett. A bővítés - nagyon leegyszerűsítve - technikai probléma maradt, a tagfelvételi követelmények teljesítése fontosabbá vált, úgymond, jobban fel kell készülni, és ennek időbeli kihatásai is lehetnek. Ezért fontos ma erről a témáról beszélni. Én is úgy gondolom, amit többen hangsúlyoztak ma képviselőtársaim, párttársaim közül, hogy gyorsítani kell, és bizonyos értelemben individuális megközelítésre van szükség.

Tisztelt Ház! Az MSZP az integrációval kapcsolatos teendőket átfogó társadalmi és gazdaságpolitikai modernizációs folyamatnak tekinti, bár a konkrét feladatok közvetlenül külügyi-jogi feladatként jelennek meg.

(14.30)

Ezek színvonalas ellátása mellett ennek a szemléletnek a szakmai munkában érvényesülnie kell.

Rendkívül fontos, hogy a tárgyalások előrehaladásával szinkronban legyen az ország felkészülése, illetve hogy ez megfelelő külső és belső kommunikációs stratégiával társuljon. Ezeken a területeken komoly hiányosságok tapasztalhatók, én erre szeretném felhívni a figyelmet.

Egyetértünk azzal a megállapítással, ami itt ma elhangzott, hogy a gazdaság kvázi felkészült, az integráció a gazdaságban de facto megtörtént, de a humán szféra területén ez az elmaradás nagyon jelentős. Tehát míg a gazdaságban jó eredmény van, más területeken jelentős lemaradás tapasztalható.

Az a kérdés ma már felmerült, hogy szabad-e nekünk a gyengeségeinkről beszélni. Látható, hogy a csatlakozni kívánó országok ebben a kérdésben eltérő magatartást folytatnak. Én úgy gondolom, hogy Magyarországnak reálisnak kell lennie a tárgyalásokon, a szükséges minimális mennyiségű derogációt kell kérnie, ezt viszont megfelelő szakmai egyeztetéseknek kell megelőzniük.

Nos, ezekben a szakmai egyeztetésekben látunk hiányosságokat. Én úgy tapasztaltam, úgy ítélem meg, hogy a magyar gazdaság valóságos szereplői ebbe a folyamatba nincsenek kellően bekapcsolva. Itt már olyan éles szakasza van a csatlakozási folyamatnak, amikor nem elegendő általánosságokban beszélni, nem elegendő ezt bizonyos vitanapokkal meg konferenciákkal lerendezni, itt folyamatos egyeztetésre van szükség. Ha ez nem így történik, akkor ezek az ellentétek később konkrét problémákká válnak, ami azt a veszélyt hordozza magában, hogy a gazdaság szereplői szembefordulhatnak az integrációval.

Gondoskodni kell arról, hogy azok a várható negatív következmények, amelyek a gazdaság egyes szereplőit érintik, valamilyen módon kompenzálva legyenek. Úgy gondoljuk, hogy a pénzek egy részét ennek a megoldására kellene fordítani.

A parlament szerepéről sajnos már nem tudok beszélni ebben a rövid időben. Annyit talán még megemlítenék, hogy a csatlakozási felkészülés forrásai kapcsán ma többször elhangzott, hogy a modernizáció finanszírozása Magyarországon nem megoldott. Ebből a 3 milliárd ECU-ből, ami a következő hat évben még sorra kerül, Magyarországra elég kevés jut, ennek a fogadási feltételeit kell megfelelő módon megteremteni. Erre célszerű egy elkülönített integrációs alapot létrehozni és működtetni, azt javaslom én is, hogy ez történjen meg.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu