FRITZ PÉTER (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Kedves Ház! Őszinte érdeklődéssel vettem kézbe a költségvetést, kíváncsi voltam, milyen ez a költségvetés, és milyen nagy összefüggések vannak benne, ezzel is fogok foglalkozni.

A jelszavakat, célokat elolvasva remények ébredtek bennem, igen, tendenciájában pozitív célokat fogalmaz meg ez a költségvetés. Vajon a költségvetés lehetővé is teszi-e, hogy ezek a célok megvalósuljanak? Vajon lehetővé teszi-e, hogy a középtávú gazdaságpolitikai koncepció érvényesüljön? Alaposan tanulmányozva a költségvetést, sajnos azt kell megállapítanom, hogy nem. Ezért a remény helyett a reménytelenség jött, ez a reménytelenség költségvetése. Egy képviselőtársam egy kicsit még merészebben foglalkozott, ő a reménytelenség költségvetésének nevezte ezt.

Ha a '99. évi költségvetés az évszázad legjobb költségvetése volt, és ez a költségvetés jobb, mint a tavalyi, akkor vajon ennek mi a neve? Ez az évszázad legjobb költségvetésénél is jobb költségvetés? Vagy pedig akkor a tavalyi költségvetés nem is volt olyan jó? Gondolom, ezzel nem kell foglalkozni, hiszen a múlthoz tartozik. Egy biztos: ez a költségvetés nem tűnik egy stabilizálódott alapokon nyugvó, tartós növekedési pályára állított gazdaságú ország költségvetésének. Vajon miért? Miért hiányzanak belőle a gazdaság pezsdülését lehetővé tévő elemek? Miért nincsenek megfelelő számú beruházások? Kérdések, hiányzó válaszok, ellentmondások. A bizottsági vitán még a kormánypárti képviselőtársaim is elismerték, hogy elég sok félreérthető szándék van a költségvetésben, elég sok kérdés van, amit tisztáznunk kellene egymás között. Egy biztos: ez a költségvetés nem áll reális alapokon, de erre nem térek ki, mert többen elmondták.

A kormány a közpénzek teljes felülvizsgálatát ígérte. Hol tart ezzel? Hol vannak a felkutatott források? Nem látszanak a költségvetésben. Vagy ha vannak, akkor csapot tettek rá, és lezárták? Miért? Meddig? Ha nem így van, hogy lehet az, hogy már a reáljövedelmek szinten tartásához is egy alulprognosztizált inflációra kell építeni a költségvetést? Vagy a közpénzek teljes felülvizsgálata is olyan megalapozott, mint a 14 hónapja bejelentett megfigyelés? Egy konkrétabb kérdés: miért ilyen ütemben nyújtotta be a kormány ezt a költségvetést? Tudatos volt-e, hogy az adótörvényekhez képest késéssel nyújtotta be? Vállalva azt is, hogy sem az Állami Számvevőszék, sem pedig a képviselők nem tudnak rendesen fölkészülni. Tudatos volt-e, hogy a részletes indokolásokat tartalmazó fejezetek még későbben érkeztek hozzánk? Ez zavart minket a felkészülésben. Egy biztos: decemberre vissza kell térnünk az egyhetes ülésezéshez. Esetleg beigazolta ez a költségvetés, hogy mégiscsak az egyhetes ülésezés a helyes?

A költségvetést vizsgálva a legszomorúbb megállapításom az, hogy megállt a modernizáció. Elmaradtak a beígért nagy reformok, egyetlen rendszer értékű reform bevezetése sem történt meg. Az, hogy az adóbehajtás szigorítása megtörtént, nem jelenti azt, hogy ez egy reformelem. A reform alapja az lett volna, hogy 7 százalékos gazdasági növekedés történjen, hiszen a kormányprogramban az szerepelt, hogy a 7 százalékos gazdasági növekedés azért kell, mert csak akkor lehet megvalósítani az adóreformot. Tehát adóreform nincs.

Egészségügyi reform. Az átalakulás költségeit ki és mikor és miből fogja fizetni? Nem látszik ebből a költségvetésből sem, sajnos.

A NATO szakértői tanulmánya is említi, hogy a térségből egyetlen ország, Magyarország, amely sikerként tüntette föl a haderőreformja elmaradását. Miniszterelnök úr most lelkesen tájékoztatja a NATO illetékeseit, hogy 40 százalékkal nő a HM költségvetése. Ezt mi is támogatjuk, de nem ezért támogatjuk, hanem azért, mert ez legalább egy reform értékű lépés.

A reformok helyett maradtak az ígéretek továbbra is. Ez az ígéretek költségvetése. Ígérnek átfogó családtámogatási rendszert, infrastrukturális beruházásokat, hídépítés, útépítés - persze könnyű, mert a bázis nulla, ahhoz könnyű viszonyítani. Ígérik a vidék kiemelt fejlesztését. Nem tudom, hogy illik ebbe bele a kizárólag budapesti székhelyre szűkített táblabírósági fejlesztés. Lakásprogramot, ehhez tartozó támogatási rendszert, a nyugdíjak utólagos kompenzálását ígérik, amennyiben az infláció mértéke meghaladja a tervezettet. De vajon hova lett az 50 milliárd forint a tavalyi évről?

Várjuk az agráriumban bejelentett reformokat, illetve azok a költségvetésben nincsenek meg, ezért várjuk a módosító indítványokat. Mi egyelőre még az agrármegállapodások teljesítését is csak ígéretnek tartjuk. Leállt vagy lelassult az oktatási reform, a nyugdíjreform, az igazságszolgáltatás reformja.

Az sem reformértékű lépés, hogy a tárcák többletigényét nem a feladatok mentén, hanem valamilyen fajta támogatás, a támogatás arányos visszaosztásával készítette el a kormány. Pedig lehetett volna találni helyet, ahol pénzt lehetett volna megtakarítani. Néhányat elmondok. A Miniszterelnöki Hivatal egyébként is indokolatlanul sztárolt költségvetésén belül a kommunikációra szánt 4,3 milliárd forintos előirányzat a felhasználásra vonatkozó terv és az összeget indokoló számítások nélkül abszolút irreális. Ezt még az ÁSZ is leírja, egyetértek vele. Félő, hogy ez nem egy országkép kialakítását fogja szolgálni, hanem inkább a kormánypártok választási propagandáját fogja alátámasztani közpénzből. (Varga Mihály közbeszólására:) Ezt nem cáfolni kellene, hanem tisztává, világossá kellene tenni tervekkel, számításokkal, hogy át lehessen látni a képviselőknek. (Rozgonyi Ernő: Ahogy az előző négy évben volt.) Így van.

Az APEH-nél a 6 milliárdos adóbehajtási premizálásról csak annyit szeretnék mondani, ha ilyenfajta premizálást vezetnének be egy tervező vállalatnál, annak a vezetőjét nem tartanák normálisnak. Az ÁPV Rt. költségvetésében a 23 milliárdos üzleti célú befektetés csak nem azt jelenti, hogy az ÁPV Rt. tőzsdézni fog? Mert ha ez így van, akkor valami fantasztikus dolog fog történni. Ugyanis ekkora összeggel az árfolyamot ragyogóan lehet közpénzzel befolyásolni, és ki tudja, ki fog ezen meggazdagodni.

Nem látom, hogy hova tűnt a táblabíróságok leszűkítéséből megmaradt pénz és az igazságszolgáltatási reform elmaradásából megmaradt pénz. Legalábbis az ügyészségek fejezetében semmiképpen nem találtam meg ennek a nyomát. Az ésszerű gazdálkodás feltételei sincsenek megoldva, ez az ÁSZ jelentésében is szerepel. Vajon minek kell történnie, hogy ez ne így legyen? Esetleg abban az esetben fog megtörténni csak, ha az ügyészség valóban a kormány felügyelete alá fog kerülni?

A költségvetés ismét egy sor törvényt módosít a költségvetési törvény égisze alatt, tizenkét darabot, nem sorolom föl. A baj az, hogy lopakodó módon alkotmányt is módosít a törvény. Fölteszem azt a kérdést, hogy ha egy ilyen fontos dokumentumban, mint egy ország költségvetése, évek óta ez történik, akkor hogyan legyenek törvénytisztelők az állampolgárok, a vállalatok, az intézmények, ha egyszer a kormány nem jár elöl jó példával. Miért olyan sok az el nem osztott pénz a költségvetésben? Miért a sok ehhez megteremtett jogosítvány? Kinek jó ez? Gyanítom, hogy az ország lakossága többségének és az önkormányzatok többségének nem. Vajon ennek az elosztása hogyan fog történni? Ugyanolyan módon, mint a címzett támogatások elosztása?

Szeretnék egy részletre kitérni, a lakásépítésre. Most készül egy koncepció, ezért indokolt lett volna a költségvetés lakás célú támogatásának teljes újrafogalmazása. A költségvetésben összesen körülbelül 100 milliárdos lakástámogatási kiadás szerepel, és ennek mindössze 20 százaléka determinált, tehát a 80 százalékával el lehetett volna kezdeni egy reformot. A 2000. évi tervezet meg kell hogy változzon, mert ha nem változik meg, akkor nem teljesül a kormánynak az az ígérete sem, hogy 15 ezerről 40 ezerre bővíti az egy évben átadott lakások számát.

A nemzeti jövedelem tíz év alatt érte el a tíz évvel ezelőttit, a lakásépítés 50 százaléknál tart, tavaly 40 százalék alatt volt. A kormányhoz közel álló körökben elkészített reális lakásprogram megvalósításának elemei között szerepel, hogy az áfa-visszatérítés megszüntetése és kamattámogatássá való átalakításának kell megtörténnie, a másik az alanyi jogon járó szociálpolitikai kedvezmény. Kérdezem: a költségvetés miért nem intézkedik ezeknek a megvalósításáról? Miért nem épültek be a tervezett lakástámogatási koncepció elemei a költségvetésbe?

A Növekedéskutató Intézet vizsgálta, hogy ha 15 ezer új otthon megépítését végzi az ország, ennek milyen államháztartási hatása van.

(17.40)

Ha 100 milliárd forint költségvetési támogatást ad az ország, akkor ez 1,2 százalékos GDP-növekedést eredményez, 90 milliárd forint államháztartási bevételt és 75 ezer új munkahely teremtését 12 hónapon belül. Vajon miért nem nyúl a kormány a gazdaságélénkítésnek ehhez a kézenfekvő lehetőségéhez? Ezt kormányhoz közel álló gazdaságkutató intézet készítette el. Vajon miért nem növekedésbarát a kormány? Miért csak adónövekedést és a csodavárást alkalmazza a költségvetésnél?

Tisztelt Képviselőtársaim! Nekem kétségem nincs, hogy ezt a költségvetést nem az aprómunkát végzők készítették el, így őket nem hibáztatom ezért. A kérdésemre a koncepció kidolgozói adhatnának választ, de félek, hogy nem az fog történni, hanem meg fogják kritizálni minden állításomat, kérdésemet. Kár, mert ezek után nem tudják bennem azt a kételyt eloszlatni, hogy ez a kormány taktikázik, tartalékol és kivár. Ha ez így van, akkor ez szörnyűséges! Ebben az esetben ennek a költségvetésnek a minősítését úgy tudnám elmondani, hogy ez az évezred utolsó költségvetése, utolsó egy költségvetés! Mindenképpen javasolom, hogy ehelyett a költségvetés helyett az észrevételek alapján egy új költségvetés kerüljön elfogadásra.

Köszönöm. (Taps az MSZP padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu