VINCZE LÁSZLÓ (FKGP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy a költségvetés kapcsán elsősorban az oktatással, az ifjúsággal, a sporttal összefüggő sorokat boncolgassam, és erről véleményt alkossak.

Hölgyeim és Uraim! A költségvetés általános vitájában elöljáróban meg kell állapítanom, hogy ez a költségvetés, amely a tisztelt Házban most általános vitaként terítékre kerül, nagyon sok problémától terhelt: árvíz, belvíz, banki problémák jellemezték az idei esztendőt.

Megjegyezném, hogy a költségvetési tervezetben sajnálatos módon kevésbé élvez prioritást a közoktatás ügye, de az is megállapítható, hogy ennek ellenére több vonatkozásban mégis előrelépést jelent egyes területeken. Néhány dolog vonatkozásában bizonyos visszafogottság tapasztalható a tervezet szintjén, mint például a tudományos és oktatási támogatások tekintetében.

Hasonló tapasztalható a pedagógusbérek vonatkozásának tekintetében. Bár az oktatási dolgozók átlagkeresetének mértéke 8,25 százalékos bérnövekménnyel számol, ezt 3 százalékos létszámleépítés mellett próbálja megvalósítani. Ez nagymértékben gondot okozhat a vidéki településeken, kistelepüléseken, a kisiskolák esetében, hiszen például egy tizenegynéhány fős tantestületnél már egy-két fő, de egy félállás leépítése is komoly problémákat okozhat a szakos ellátottság vonatkozásában.

Az alacsony keresetű közalkalmazottak esetében nem lenne szerencsés, ha a bérnövekmény automatikusan épülne a '99-es bázisra. Itt valamilyen fajta szorzószámot kellene a Kjt.-ben alkalmazni ahhoz, hogy valóságos reálérték-növekedés következzen be. Valorizálni kell a '99-es tényleges bért, mert enélkül előállhat az a szerencsétlen helyzet, ami idén előfordult, amikor is egyes esetekben csökkent a hazavihető fizetés mértéke.

Problémát jelent még az egymillió forint körüli keresettel rendelkezők adójóváírhatósága, itt a tisztelt Háznak mindenképpen dönteni kell abban, hogy 1 millió 200 vagy 1 millió 300 ezer forintos értékhatárig legyen lehetőség az adó jóváírására - az adókedvezményről beszéltem -, így a lehetséges kedvezmény érvényesíthető lesz ezen kategóriáig.

Pozitív elemnek tartom, és az egyetemi, főiskolai létszámok emelkedése indokolja is, hogy az egyetemek, főiskolák dologi kiadásai emelkednek, emelkednek a bérek, a működési célú pénzeszközök. A hallgatói létszám képzési többlete emelkedő tendenciát mutat, szerencsés módon több létszámhoz több működési költséget tervez a költségvetés. Komoly segítséget kap az egyházi, hitéleti képzés felsőoktatási finanszírozhatósága is. Itt a növekmény 40 százalékos. Ez látszólag számít soknak, mert az előző években ez a terület igen méltatlan módon mellőzött volt.

A Független Kisgazdapárt, de jómagam is a keresztény nemzeti oktatást, képzést fontos és kiemelt területnek tartom és tartjuk, ennélfogva az ott feladatot ellátó pedagógusok, oktatók képzését is kiemelten javasoljuk a költségvetés szintjén támogatni, de legalábbis a többi pedagóguséhoz mérten hasonlóan.

A hallgatói lakhatási támogatások az egyetemeken, főiskolákon nem mutatnak emelkedést.

(16.10)

Ez igen sajnálatos, mert nagyon sok vidéki hallgató tanul tovább a fent nevezett intézményekben, és sajnos a jegyzettámogatás mértéke sem emelkedett. A felsőoktatás vonatkozásában a különböző világbanki programok hitelfedezete emelkedett, több mint háromszorosára, de még több évnek el kell telnie, hogy ez a fontos feladat elérhesse a kívánatos mértéket.

Nagyon pozitív számomra, hogy a Széchenyi professzori ösztöndíj mértéke több mint háromszorosára, másfél milliárd forintra emelkedett. A tudományos kutatással és képzéssel járó feladat finanszírozása minden magára valamit is adó kormány és nemzet kiemelt feladata kell hogy legyen, hiszen jól képzett tudós emberek tudnak csak megfelelő finanszírozás segítségével a nemzetgazdaság gyarapításában a nép szolgálatára állni. A magyar tudóstársadalom rengeteg találmánya azért került külföldre, és szolgálja más nemzet érdekét, mert a hozzárendelt finanszírozás idehaza töredéke a fejlett országokénak. A költségvetés a közoktatás fejlesztése és a számítógépes hálózat modernizálása tekintetében is nagyot léphet előre, hiszen ezen a rovaton majdnem négyszeres finanszírozási előrelépés várható.

Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy a különböző normatívák alakulásáról is szóljak, amelyek a közoktatás szereplőit, a tanulóifjúságot, ezen belül az óvodásokat, az általános iskolásokat, középiskolásokat egyaránt érintik: az óvodai nevelés 21 százalékos növekménnyel számolhat; az általános iskolai oktatás az 1-8. évfolyamokon 20,4 százalékkal léphet előre; a gimnáziumi és a szakközépiskolai oktatás 15,2 százalékkal, a szakiskolai oktatás pedig 6,4 százalékos növekménnyel számolhat. Az utóbbi sajnos számomra kevésbé elfogadhatónak tűnik, de ha hozzávesszük a szakmai gyakorlati képzés 20 százalékos növekményét, akkor talán szűken szépen mérve elegendő lehet ez a keret.

Hölgyeim és Uraim! A Független Kisgazdapárt és jómagam nagyon fontosnak tartjuk az esélyhátrányok ledolgozását, mely vonatkozik a hátrányos helyzetű tanulókra, például azokra is, akik különleges gondozás keretében nyújtott ellátásra szorulnak. Az ő esetükben 13 százalékos növekmény szintjén számol a költségvetési javaslat. Itt jegyezném meg, hogy a fogyatékosügyi program határozati javaslatának - melyben az Országgyűlés állást foglalt - megvalósítása komoly előrelépést jelenthet, de ennek a forrását folyamatosan keresni kell és növelni szükséges. Az alapfokú művészeti oktatásra - mely szerencsére egyre több vidéki és kistelepülésen élő tanulók által is igénybe vehető szolgáltatás - több pénzt biztosít a költségvetés.

A kollégiumi nevelés és ellátás 28 százalékos mértékű gyarapodásra számíthat. Ennek mértéke soknak tűnik, számomra mégis kevés, hiszen a vidéki tanulóifjúság jó része kívül reked a kollégiumi ellátáson, mert megnövekedett tanulólétszámmal nem arányosan fejlődött az elmúlt másfél évtizedben a kollégiumi férőhelyek száma. Sajnos, így az alacsony jövedelmű családok gyermekei is kénytelenek albérletet vagy férőhelyet bérelni, melyért igen borsos összeget fizetnek.

Az 1999. évi költségvetésben új elemként jelentkezett az 1100 fő alatti településeken az óvodákba és az általános iskola egy-egy osztályába járó tanulók utáni normatíva biztosítása, erre pályázni lehetett. Sajnos, az erre biztosított 1 millió forint körüli pénzösszegben részben segítette a kormányzat az összes ilyen típusú intézmény feladatainak megoldását, részben került kiegészítésre a feladatfinanszírozás. Például a választókörzetemben Dóc község is csak részben kapta meg a létszámarányosan járó, az őt megillető működési plusz költségkeretet. Úgy tűnik, hogy ez az összeg 3 milliárd forintra - mely a mostani költségvetésben be van tervezve - emelkedik, és talán kielégítheti a pályázók igényét; egyébként külön örülök ennek a számsornak.

Várható emelkedés a 3000 fő alatti településen óvodákba és általános iskolákba járó tanulók után is. Az általános iskolai napközis foglalkozás az előző évihez képest 172 százalékos költségnövekménnyel számolhat, ez véleményem szerint komoly előrelépést jelenthet. A szervezett étkezés 25 százalékos emelkedése pedig a szinten tartásnál jobbnak minősülhet abban az esetben, ha az élelmiszerárak nem emelkednek nagymértékben. A kisebbségi oktatás 28 százalékos szintre emelkedett. Új elem a költségvetésben a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztató oktatása, melyet nagyon fontosnak és igen pozitívnak tartok. Erre 3 milliárd forintot biztosít a költségvetés.

Néhány feladat normatíva szerinti felhasználására különböző települési létszámot rendel a költségvetés. Így bizony el lehet mondani ennél a tervezési módszernél, hogy a kétezres létszám körüli települések esetében az önkormányzatok a legkisebbeken kívül is, úgy prognosztizálom, nehéz helyzetbe kerülhetnek. Sajnos, szűk az a réteg, mely úgy adóztatható, hogy a személyes gyarapodás is biztosított legyen a kistelepüléseken. A meglevő iparszerkezet pedig szerencsés vagy szerencsétlen helyzetet teremthet egyes önkormányzatok számára, ezért helyes az a törekvés, mely az iparűzési adó vonatkozásában vagy a személyi jövedelemadónál kiegyenlítheti a különbségeket.

A vidéknek, a nagyvárosoknak, de az egész országnak egyaránt fontos, hogy a közoktatás szakmai színvonala, valamint a vidéki felsőoktatás színvonala ne csökkenjen, az emberek találják meg azt a lehetőséget, hogy gyerekeik helyben részesüljenek olyan színvonalas oktatásban, nevelésben, amelyet később felsőbb iskolákban kamatoztathatnak. Senkinek nem célja az, hogy képzetlen emberek tömege jöjjön ki iskoláinkból vidéken, hanem inkább cél a jól képzett szakemberek vidéken való megtartása, megélhetési körülményeik biztosítása. Nem lenne szerencsés az, ha a tanyákról a városok felé, a városokból a nagyvárosok felé áramlana a lakosság, és ezáltal egy kezelhetetlen, anyagilag is finanszírozhatatlan problémahalmaz állna elő.

A fentiekből is kitűnik, hogy az agrárium fejlesztése, a vidék fejlesztése, a vidék infrastruktúrájának fejlesztése, a közoktatás, a kultúra minden területének fejlesztése, ezek bázisainak vidéken való kiépítése, kialakítása összkormányzati feladat és számunkra stratégiai kérdés.

Engedjék meg, hogy néhány gondolattal utaljak a vidék kulturális életének fejlesztési fontosságaira. Az én olvasatomban szervesen összefügg az egyházi és a világi kultúra fontossága, és ezek egyformán kiemelt támogatása. Természetesnek tartom, hogy az egyházi fejlesztéseknél, támogatásoknál a templomépítések befejezése, új templomok építésének lehetősége is élvezhet esetlegesen a lehetőségek mentén támogatottságot. Ugyanolyan természetes számomra, hogy a kis falvak és városok közművelődési intézményei, a közösségi házak, a könyvtárak, a művelődési otthonok, de a civil szervezetek működése is a költségvetésben növekvő szinten tervezett. Ezen a körön belül azonban meg kell jegyeznem kritikusan, hogy a könyvtárfejlesztések dolgában vegyes érzéseim vannak. Sajnos, a magyar könyvpiacon a megemeltebb pénzekből is kevesebb könyvet lehet vásárolni, hiszen ilyenek a könyvárak. Mindenképpen szerencsés lenne, ha a könyvállomány gyarapodására a mostani mértékhez képest legalább 50 százalékkal több pénzeszközt lehetne biztosítani, mozgósítani, hiszen az új kiadványok beszerzéséhez talán még ez is kevés.

16.20

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Ház! A gyermekek, az ifjúság nevelésének komoly színtere a sportolás. Engedjék meg, hogy a költségvetés kapcsán néhány gondolattal hozzájáruljak a magyar sport ügyéhez. Az Ifjúsági és Sportminisztérium számadatait látva kijelenthetem, hogy sok esetben bizonyos előrelépés tapasztalható, de az is igaz, hogy több vonatkozásban erre a feladatra lényegesen nagyobb pénzösszeget kellene biztosítani. 2000 az olimpia éve. Mindenképpen fontos, hogy az olimpiára a Magyar Köztársaság legjobbjai milyen felkészülési lehetőséget kapnak, külön költségvetési sor biztosít erre fedezetet. Ez nagyon pozitív, és úgy tűnik, hogy több más forrással együttesen feltételezhetően elegendő lesz az a pénz, mely sportolóink nemes vetélkedéséhez szükséges.

Nem mellékes az, hogy újra világelsőként jegyezhetnek minket több sportágban, legyen az vízilabda, birkózás, kajak-kenu, lövészet, öttusa vagy az atlétika egyéni versenyszámai, de bármely olyan sportág, amelynek versenyzői jó helyezést érhetnek el, és méltóképpen képviselhetik hazánkat Sidneyben, a Sidneyben rendezendő olimpián. Az olimpikonok mindig a sportolók színe-javát jelentik, akikre felnéz a magyarság, a magyar ifjúság, ők a példaképek. Az ő húzóerejük jelenti azt a tőkét, melynek hatására a kis falusi pályákon, a városi grundokon megmozdul a gyermeksereg, sportol, játszik, és hasznosan tölti a tevékenységét. A sportolásra adott minden forint megsokszorozódik. Az a gyermek és ifjú, aki hasznos tevékenységgel tölti idejét, nem ér rá azon fantáziálni, hogy milyen lehet a drogfogyasztást kipróbálnia, ezzel egészségét oly módon rongálnia, hogy családjában és a társadalomban gondokat, szomorúságot és anyagi tönkremenést jelentsen.

Röviden az ISM költségvetéséről. A "Sidney 2000" olimpiai támogatási rovaton 788 millió forint szerepel. Természetesen a különböző sportágakra, a gyermeksportra, a diáksportra, a kis és nagy egyesületekre egyaránt tervez a költségvetés a lehetőségekhez képest növekvő pénzösszeget. Nagyon fontos az, hogy az alapokat meg kell erősíteni, hiszen a gyermek- és ifjúsági sport nélkül nincs utánpótlás, és nincs válogatott szintű versenyzés. A sportszervezetek évek óta komoly köztartozásokat halmoztak fel, melyre a nehézségek ellenére is '99-ben 1 milliárd forintot használt fel a minisztérium. Ezen tartozások csökkentek, de így is szükségesnek látszik 850 millió forint biztosítása ezen tartozásokra. Nagyon fontosnak tartom, hogy szintén a vidékfejlesztés mentén is a vidéki kis egyesületek, a közepes egyesületek és klubok megkaphassák az őket megillető részt ebből az összegből. Erre a tisztelt minisztérium fokozott odafigyelését kérem.

Jómagam is dolgoztam s edzősködtem gyermeksportolók körében, ahol még a tagdíj befizetése is gondot okozott; még nagyobb gondot okozott a versenyzési díj befizetése. Ezen tételeket a kis egyesületek már adósságaik és egyéb nehézségeik révén sem tudták átvállalni. Jó lenne, ha a sportalapítvány minél előbb elkezdhetné a munkáját, hiszen a különböző pályázatok kiírása, elbírálása, a pénzek odaítélése jövőre is komoly feladatként jelentkezik.

Dicsérendőnek tartom, hogy a fogyatékosok sportjáról sem feledkezik meg a tervezet. Ez a számsor emelkedést tükröz. Elmondanám azonban, hogy a sportlétesítmény akadálymentesítésére szánt összeg igen szerény. Nem látok tételt a "Létesítmények és stadionok építési, korszerűsítési támogatása" című rovatban.

Az ifjúsági előirányzatok 371 millióról 537 millióra emelkedtek. Ez mindenképpen pozitívuma a költségvetési tervezetnek.

Nagyon fontos terület a minisztérium költségvetésében a drogprogramhoz kapcsolódó, a minisztérium hatáskörébe tartozó ifjúságvédelmi programok finanszírozhatósága. Nagyon fontos a megelőzés, de ez a megelőző tevékenység csak akkor működhet jól, ha a drog terjesztőivel szemben a törvény emberei megfelelő felkészültséggel tudnak fellépni.

Az ORFK bűnügyi szakértői és kutatóintézetének munkatársai, akik hivatásuk magaslatán állnak, igyekeznek minden szakmai véleményt minél előbb megadni, segítségül szolgálván a bűnüldözési szerveknek, hogy a drogterjesztés a növekvő állapotából visszafordíthatóvá váljék. Ha a statisztikákat nézzük, megtöbbszöröződik a kábítószer-élvezők vagy a próbálkozók száma. Ezen a területen, főleg a nagy liberalizálódás miatt is, igen nagy adósságunk van, és hátrányban szenvedünk. A bűnözők olyan technikákkal lehetnek felszerelve, hogy talán föl sem tudjuk fogni. Úgy gondolom, hogy itt is trükkös a magyar, nemcsak az olajszőkítésben. Úgy gondolom, hogy a fent nevezett intézményt mindenképpen olyan helyzetbe kell hoznia a tisztelt Háznak és a minisztériumnak, hogy ütemezett módon egyre több és több műszerhez jussanak. Fel kell állítani a vidéken is működő megelőzőbázisokat, ahol még szerencsére kevésbé terjedt el a drogozás. Intő jelei azonban már a helyi diszkók szintjén tapasztalhatóak.

Az Oktatási Minisztérium nagyon komolyan kezeli ezt a nehéz folyamatot. Gondolom, nem bántok meg senkit azzal, amikor azt mondom, hogy meg van húzva a szint, lehet felzárkózni másoknak is ehhez, más minisztériumoknak is. A fent nevezett intézmény dolgozóinak bérét mindenképpen meg kellene duplázni, hiszen ilyen szakember az országban csak néhány található, munkabérük igen alacsony szintre van betervezve. Nevetséges, 40 ezer forint körüli árakon végzik szakértői munkájukat. Ezt minimum meg kellene duplázni valamilyen keretből. Természetesen, mivel kevesen maradnak a pályán, így az ügyek lezárása, a szakmai vélemény kiadása néhány száz napot is igénybe vehet, és ez nehéz dolog, hiszen tisztázatlan helyzetet teremt. Nagyon fontos kérdés, amikor a rendőr közel kerül a gyermekekhez, és a fenti problémáról is korrekt tájékoztatással szolgál a bűnmegelőzés konkrét eseteit illetően.

Ennek ellenére aggódom. Például a választókerületemben, Baks és Ópusztaszer között a rendőrőrs megnyitásával 11 fő személyi állománnyal együtt sincs olyan szakember, aki például a DADA-program munkájában segíthetné a nevelés ügyét. Nem tudok még sajnos olyan diszkóról sem, ahol a droghasználat miatt a tulajdonost felelősségre vonták volna. Sejtem, hogy sok esetben valaki vagy valakik súgtak, hogy jön a rendőrség, és ellenőrzés lesz. A sport-, ifjúság- és droginformatikai rendszer fejlesztésére a fentiek miatt is a 85 millió forintnál több összeget kellene biztosítani.

Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Mindenképpen átgondolásra érdemesnek tartom azt, hogy az ISM keretén belüli pályázhatóság dolgát pontosítani kellene. A széles körű módon kiírt táborozási pályázatoknál a nyert összegek szórása igen nagy. Tizenegynéhány ezer forinttól az 50 millió forintig is van lehetőség. A létesítményeknél mindenképpen ügyelni kellene arra, hogy a félig befejezett építmények és sportlétesítmények megépüljenek. Érdemes kis térségekben gondolkozni létesítményügyekben, hiszen egy sportcsarnok vagy nagyobb tornaterem, esetleg sportöltöző nem csak a helyi, hanem a környékbeli tanulóifjúság sport- és szabadidő-központjává válhat. Itt rendezhetik majd meg több település alapfokú versenyeit, de felkészülhetnek a különböző bajnoki osztályokban a csapatsportágakban és az egyéniben egyaránt a megmérettetésre.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A Független Kisgazdapárt képviselőcsoportja és jómagam kiemelt fontosságúnak tartjuk a vidék és az elmaradott térségek fejlesztését, melynek számomra két kiemelten fontos területéről szólhattam. Módosító javaslatainkkal csiszolhatónak látszik ez a két imént említett terület is, amelyekkel együtt a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetését általános vitára alkalmasnak tartjuk mind a frakcióm, mind a magam nevében.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu