VÁRKONYI ANDRÁS (Fidesz): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A hazai közvéleményt évek óta élénken foglalkoztatja az otthonteremtés, a lakásépítés ügye. Az elmúlt rendszer az állami lakásépítés területén kétségkívül látványos eredményeket produkált, igaz, ennek részben ma isszuk meg a levét. A nagy építés időszakára esett az ország eladósodása, aminek következtében többek között ma csekélyebb mértékű támogatást tudunk nyújtani. Az akkor épült lakások minőségével, méretével, komfortosságával is problémák vannak manapság. Az ország mégis nosztalgiával gondol vissza azokra az időkre, amikor évente 70-80 ezer család költözhetett új otthonba.

Az állami lakásépítés a rendszerváltáskor a szocialista nagyvállalati rendszerrel együtt összeomlott. Helyét csak részben tudta átvenni a magánerős építés. Az így épített új lakások száma 1990 óta csökkenő tendenciát mutat, tavaly 20 ezerre süllyedt. Ez a szám még akkor is igen alacsony, ha figyelembe vesszük, hogy a lakások alapterülete az utóbbi húsz évben a duplájára nőtt. A társadalmi igényt és a szakemberek erre vonatkozó számításait figyelembe véve kijelenthetjük, hogy Magyarországon évi cirka 40 ezer lakás építésére lenne szükség a lakásállomány megfelelő szinten tartásához.

De mi az oka ennek a nagy megtorpanásnak, sőt visszaesésnek? Elsősorban az, hogy a korábbi lakáshitelezési formát 1990 után a magas infláció teljesen tönkretette, és ennek helyébe az előző kormányok nem tudtak egy hatékony, sokrétű támogatási rendszert állítani. Az a lehetetlen helyzet állt elő, hogy míg a világ más tájain, még a leggazdagabb országokban is javarészt kedvezményes hitelből és támogatásból, és csak kis részben saját erőből építik vagy veszik az emberek az új lakásokat, addig Magyarországon - lényegesen szerényebb jövedelmek mellett - a lakás megszerzésének árát döntően a családok egyéni megtakarításaikból fedezik. Ilyen körülmények között nem is várhatunk jobb eredményt.

Ezeknek az előzményeknek az ismeretében kezdte el a polgári kormány a korábbi lakástámogatási rendszer gyökeres átalakítását. Az első lépést tavaly tettük meg az áfa-visszaigénylés újbóli bevezetésével és a fiatalok lakásvásárlási illetékkedvezményének megadásával. Ezek az intézkedések szerény, de már érzékelhető eredményt hoztak. Különösen az a biztató, hogy az építésiengedély-kérelmek száma látványosan, mintegy 30-35 százalékkal emelkedett a tavalyi évhez képest. Ez azonban még csak a kezdet.

Az új támogatási rendszer a jövő évtől, 2000-től lép életbe. A rendszer mind mennyiségi, mind minőségi vonatkozásban jelentősen változik. A közvetlen támogatások összege közel 30 százalékkal, tehát az inflációt meghaladóan nő az előző évhez képest. Ugyanakkor teljesen átalakul a szerkezet is. A korábbiakat új, reményeink szerint igazságosabb, méltányosabb és hatékonyabb támogatási formák váltják föl. Az új rendszer három meghatározó pilléren fog állni. Ezek közül az első a korábbi lakástámogatási kedvezmény átalakítása révén keletkező otthonteremtési támogatás, amely az önkormányzatok lakáscélú pénzeszközeinek bevonásával igen tetemes összeget biztosít az igénylők számára. Jelentős újdonság, hogy - elődjével ellentétben - nemcsak a gyermekkel már rendelkezők, hanem a családtervezés előtt állók is részesülhetnek belőle, és az új építkezéseken kívül régi lakások, családi házak megvásárlására és lakásbővítésre, -korszerűsítésre is igénybe vehető. Ezzel lehetőséget teremtünk a fiataloknak arra, hogy erejüket meghaladó új építkezés bevállalása helyett olcsóbb régi, de saját lakáshoz jussanak.

A másik meghatározó elem a kedvezményes kamatozású, hosszú lejáratú jelzálogkölcsön lesz. Terveink szerint a jövőben ez lesz a legáltalánosabb támogatási forma, hiszen ez az építtetők számára az építéshez vagy lakásvásárláshoz szükséges majdnem teljes összeget egyszerre biztosítani fogja. A jövő évtől várható, hogy a hitelkamatok az ez évinek a felére csökkennek, és ehhez tervezünk további kamattámogatást nyújtani a gyermekeket vállaló családoknak a gyermekek számától függően.

A harmadik fő pillér a tavaly bevezetett áfa-visszatérítés marad. Ennek alacsony összegére sok építtető panaszkodott. E méltányos igényt a jövő év költségvetésében megpróbáljuk kielégíteni. A Fidesz-frakció véleménye szerint indokolt az összeg felső határának 400 ezerről félmillióra történő emelése.

Tisztelt Képviselőtársaim! Abban a reményben bocsátjuk útjára a lakástámogatás ezen új rendszerét, hogy a jelenleginél sokkal több honfitársunknak, elsősorban fiatal polgártársainknak nyújt segítséget megfelelő színvonalú, korszerű saját otthon megszerzéséhez vagy megteremtéséhez.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon. )

Forrás: parlament.hu