BAJOR TIBOR (MSZP): Tisztelt Ház! Elnök Úr! Az 1970-es szabolcsi nagy árvíz óta katasztrófákkal és katasztrófaveszélyekkel ennyire sűrűn megtűzdelt év még nem volt. A bajban kiderült: hiányzik a jól felszerelt, központilag irányítható védekező csapat, hiányzik a költségek biztos, azonnali fedezete és hiányzik a pontos információ. Pártoktól és katasztrófáktól függetlenül az európai uniós jogharmonizáció is szükségessé teszi a halaszthatatlan lépéseket.

A kormánykoalíció programjában ez olvasható "A polgárokat szolgáló állam" fejezetben: "A polgárokkal egyetértésben a kormány megerősíti a rendvédelmi szerveket, megteremti az eredményes fellépéshez szükséges infrastrukturális és pénzügyi feltételeket, elsőbbséget ad azoknak a fejlesztési feladatoknak, amelyek az informatikával, a híradástechnikával, az egységes belügyi vezetékes és vezeték nélküli beszéd- és adathálózatok létrehozásával kapcsolatosak. A rendvédelmi szervek felkészülnek az Európai Unió rendészeti rendszereihez történő csatlakozásra."

A terv szép - mi lett belőle? 1998-ban örökölt költségvetésből dolgozott a jelenlegi kormány - ez minden kormányváltáskor így van. 1999-ben a költségvetésben hiába keressük a kormányprogram megvalósítását. Sőt, az 1999-re tervezett beruházások nagy része végleg elmaradt, mivel a 2000. évi költségvetés tervezetében nem szerepelnek az ár- és belvízre való hivatkozással meg nem valósult tavalyi beruházások.

Úgy látom, a jelenlegi kormány egyre jobban hasonlít a polgári forradalom után restaurált angol királyi házhoz - a katasztrófavédelem területén semmit sem tanultak és semmit sem felejtettek. Továbbra sincs fedezet a katasztrófaelhárításra, vagyis a költségvetésben nem szerepel a katasztrófavédelmi alap; megjegyzem, az ellenzék egyik alapvető feltétele volt ez a katasztrófatörvény kétharmados megszavazásához. A biztosítási adó, amely állítólag fedezetet nyújtott volna az alapra, eléggé cinikus javaslat volt. Csak az kaphat állami segélyt katasztrófa esetén, aki biztosított, de aki biztosít, az fizessen adót, amiből majd az állam segélyezheti. Erre mondják, hogy ügyes: önök megígérik, mi kifizetjük.

Az 1999. évi LXXIV. törvény előírása szerint a tűzoltóság, illetve a polgári védelem cím 2000. január 1-jei összevonásával Belügyminisztérium országos katasztrófavédelmi főigazgatóság néven működik tovább. Az országos katasztrófavédelmi főigazgatóság mint központi szerv és annak területi szervei ellátják a hivatásos állami tűzoltóság, valamint a polgári védelmi szervezetek jogszabályban meghatározott feladatait. Az intézmény területi szervekre tagozódik, tagjai hivatásos állományúak, köztisztviselők és közalkalmazottak. A területi szervek a megyei igazgatóságok, amelyek alárendeltségében helyi szervként polgári védelmi kirendeltségek működnek. Az intézmények tervezett költségvetése 6 milliárd 4,5 millió forint kiadási előirányzatot tartalmaz, amelyet 158,5 millió forint bevétel, illetve 5 milliárd 846 millió forint központi támogatás finanszíroz.

A költségvetésben 1999-ben 6 milliárd 359 millió forint központi támogatást kapott a tűzoltóság és a polgári védelem. Tehát összegszerűen ebben az évben kevesebb pénz jut a polgári védelemre. A csökkentett költséget ráadásul terheli a '99. évről áthúzódó körülbelül 700 millió forint, amely az igazgatóság létrehozásának elsődleges költségeit fedezte volna. Mivel 2000. január 1-jével megszűnik a Tűzoltóság Országos Parancsnoksága és a Polgári Védelem Országos Parancsnoksága, ezért október 1-jével a polgári alkalmazottakat és november 1-jével a hivatásos állományt írásban értesíteni kellett volna az áthelyezésekről vagy a munkahelyek megszűnéséről. Ez nem történt meg. Gondolom, a szakszervezeteknek is lesz némi véleményük.

2000-ben Phare-támogatási lehetőség a költségvetésben erre a célra nem szerepel. A NATO katasztrófavédelmi együttműködés nem tartozik a katasztrófa-főigazgatóság feladatai közé. Vajon miért nem?

Az európai integrációs feladatok között szerepel az úgynevezett 112-es és 118-as információs hálózat kiépítése. Ezen a címen egyetlen fillér sincs tervezve. Pedig az 1999-es katasztrófahelyzet egyik legnagyobb tanulsága az, hogy vészhelyzetben először a Matáv-, majd a mobiltelefon-hálózatok túlterheltsége miatt az információcsere több órán keresztül is szünetelhet.

A jelenlegi terv, hogy a tűzoltóság és a polgári védelem telefonközpontosai a jövőben a rendőrség telefonközpontjában dolgoznak, ez nem egységes bevetésirányítási rendszer, hanem túlzsúfolt telefonközpont. Hogy ez a rendőrségnek jó, az biztos - de másnak nem.

Végezetül az 1999. november 8-i, az ellenzék szócsövének egyáltalán nem mondható Magyar Nemzetből idézek. Az írás címe: Nincs döntés az új vezetőkről. "A tűzoltók és polgári védelmisek frigyével kapcsolatban vannak, akik szerint megszűnnek a hatásköri párhuzamosságok, növekszik majd a katasztrófaelhárítás hatékonysága. Az ellenzők tábora szerint félő, hogy az új szervezet a mostaninál kevesebb költségvetési támogatást kap, ami majd a munka rovására mehet." Ez a félelem beigazolódik: a tervezetben kevesebb összegről van szó. "Fel kell állítani a katasztrófavédelmi főigazgatóságot. Egyelőre több minden nem ismert. Így például, hogy milyen felállásban dolgoznak majd az új szervezet állományába tartozók, de még azt sem tudni, hogy ki irányítja majd az új főigazgatóságot. 2000. január 1-jével az igazgatóságnak működni kéne. Azt, hogy az új szervezet felállítása mennyi pénzbe kerül, a miniszteri biztos nem tudta megmondani. A zökkenőmentes januári átálláshoz már el kellett volna kezdeni az ügyeleti informatikai rendszerek tervezését, telepítését. A miniszteri biztos szerint enélkül az új főigazgatóság csak papíron létezik. A tűzoltóság és a polgári védelem összevonása során akár 20 százalékos létszámcsökkenéssel is lehet majd számolni."

Tisztelt Ház! A benyújtott módosító indítványaimmal ezeken a problémákon igyekeztem volna segíteni. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu