FRANCZ REZSŐ (MSZP): Elnök úr, köszönöm a szót. Kékkői képviselőtársam említette, hogy a részaránytulajdonok késői kiadása következtében nem képesek kialakulni a családi gazdaságok. Ez az anyag is tárgyalja, hogy milyen rengeteg a tulajdonos, mennyi a gazdálkodó, és azokból mennyi a saját szükségletre termelő kisebb gazdaság, ami tulajdonképpen nem is elégíti ki a gazdaság fogalmát.

Véleményem szerint nem is kellene velük foglalkozni egyáltalán, úgysem fizetnek adót. Jól jellemző az, amikor nem jelentkeztek be, csak töredékük. Tehát kár velük mint gazdálkodókkal foglalkozni, mert nem azok, és nem is lesznek azok, mert nem árutermelők. Ezzel szemben az árutermelőket nem a terület nagyságától függően kellene megkülönböztetni, mert mondjuk, akinek egy hektárja van, és az üveg alatt, az kegyetlen sokat dolgozhat, és nagyon jelentős árbevételre is képes. Tehát sokkal jelentősebb az árbevétel, mint a terület nagysága.

Visszatérve a részaránytulajdon kiadására vagy nem kiadására. Pontosan a ki nem adott részaránytulajdon jelentette a nagy birtokkoncentráció lehetőségét, mert aki gazdálkodni akart, vette az aranykoronát kiadatlanul. Nem kellett utána a nadrágszíjak egyesítésével foglalkoznia, mert utána egyben is kapta ki, ahol kérte. Éppen ebből következően tartósan kell azzal számolni - mert a tulajdonosok száma lényegesen több, mint a gazdálkodóké -, hogy el fog térni a gazdálkodók és a tulajdonosok összetétele. Más személyekről van szó, és a gazdálkodáson belül a földbérlet mindinkább jelentősebb arányt fog kapni éppen úgy, mint Nyugat-Európában. Ott ez a koncentráció egyik eszköze.

Köszönöm, elnök úr. (Szórványos taps az MSZP padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu