DR. BALOGH LÁSZLÓ (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Természetesen egyetlen kormány igénye sem vitatható arra vonatkozóan, hogy a működésével összefüggésben adatokat, dokumentumokat titkossá nyilvánítson. Az ilyen jellegű szabályozás lényege az, hogy megtalálja az arányt a nyilvánossághoz és a titkossághoz fűződő érdekek között. A jelenlegi módosítás elfogadása aránytalanul korlátozná a nyilvánosságot, és adna teret a titkosításnak az alábbiak miatt.

A törvénymódosítás szerint a hatályos szöveg 3. § (1) bekezdése kiegészül egy további általános követelménnyel, az állami szervek zavartalan működéséhez fűződő érdek védelmével, melynek beemelése gumiszabályt eredményez. Elsősorban azért, mert korlátlanul kiszélesíti a védendő érdekek körét, amelyek államtitokká minősülnek.

Másodsorban: szinte korlátlan lehetőséget, illetve rendkívül komoly felelősséget ad a minősítőnek, hiszen az ilyen jellegű általános szabályozás mellett a minősítőnek kell eldöntenie, mit tart az állami szervek zavartalan működéséhez fűződő érdekeknek. Harmadsorban: a módosítás elfogadása azt eredményezheti, hogy a jövőben nehézzé válhat az államtitok és a szolgálati titok fogalmának szétválasztása, hiszen mindkettő a zavartalan működéshez fűződő érdeket védi. Negyedszer: a javasolt módosítás elfogadása azt eredményezheti, hogy a kormány 1. tevékenységével kapcsolatban mindent titkosít; 2. avagy mindent nyilvánosságra hoz; 3. vagy néhány fontos adatot minősít titokká.

Ez a gumiszabály tehát lényegében a kormányra, illetve a minősítőre bízza az államtitokká nyilvánítást, amelyet ő belátása szerint tehet meg a jegyzőkönyv, az emlékeztető és az összefoglaló esetén. Ezzel kapcsolatban az adatvédelmi biztos felvetése teljesen jogos, mert a módosítás aránytalanul korlátozhatja a kormányzati munka nyilvánosságát.

A melléklet 13. pontjával kapcsolatban a következőket tartom fontosnak kiemelni:

A hatályos szabályozás szűkebben határozza meg a titokkört. A testületi ülések előkészítő anyagait, illetőleg a belső használatú adatokat minősíti államtitokká, míg a működés körében csak azokat, amelyek az államtitokköri jegyzékben szerepelnek. A módosítás ezzel szemben minden, a testületek működésével összefüggő adatot bevon a titokkörbe, így gyakorlatilag ugyancsak minden, a testületek működésével összefüggő információt elzárhat a nyilvánosság elől.

Természetesen, mint már utaltam rá, el kell ismerni a mindenkori kormányok igényét a munkájukkal összefüggő bizonyos adatok, dokumentumok titkosítására. A szabályozást azonban úgy kell megalkotni, hogy az ne ütközzék az Európa Tanács 1982-es, az információszabadságról szóló nyilatkozatával, amely szerint a nyílt információs politika folytatása a közhatalmi szférában azért fontos, hogy a polgárok jobban megértsék a politikát, és képesek legyenek az ilyen kérdések szabad megvitatására. Ezt a problémakört egyébként az adatvédelmi biztos véleményében részletesen is kifejti.

Összegezve az álláspontomat: nincs szükség erre a módosításra, mert a hatályos szabályozás mellett sem sérülhet a kormányzat munkájával összefüggő adatok titkossága. Nem szükséges a módosítás, mert az egy ad hoc vitára válaszol, a kormányülésekről készült emlékeztetők ügyére, ami megítélhető a hatályos törvény alapján is, vagyis az emlékeztetőknek azok a részei titkosak, amelyek államtitkot tartalmaznak. Nem célszerű elfogadni a módosítást azért sem, mert a nyilvánosság aránytalan korlátozásával járna. A módosítás elfogadása esetén a titokvédelem túlterjeszkedne az adatvédelem körén, ami ugyan alkotmányosan nem kifogásolható, de politikai szempontból nem indokolt.

Mindezek figyelembevételével a módosítást nem tartom elfogadhatónak. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu