MÉCS IMRE (SZDSZ): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Horváth Zsolt képviselőtársunk és Hende úr is olyan nehézségekről beszélt, amelyek egyelőre átláthatatlanok. De hadd mondjam azt, hogy amikor megindultak a szervátültetések, és talán a legsimábban a veseátültetések mentek, számtalan esetben jöttek komplikációk. Hány esetről tudunk, amikor a testvér átadta az egyik veséjét a másik testvérének! Ha akkor feltették volna az orvos-jogászok, hogy mi történik akkor, hogyha visszakéri az átültetett vesét?! Mi lesz akkor? Vagy mi lesz, hogyha az ő másik, egyetlen veséje tönkremegy? Visszakérheti a másiktól a veséjét? És így tovább, számtalan ilyen probléma volt.

Az orvostudomány és a biológia oly mértékben fejlődik, hogy regenerálni lehet majd testrészeket sejtátültetéssel, már részben van ilyen, a csontvelő-átültetés. Ott is felléphetnek jogi problémák, és ezeket a jogi problémákat kezelte az élet, kezelte a világ.

Hallottuk itt azt, hogy mi történik, hogyha a dajkaanya annyira megszereti a megszületett gyereket, hogy nem adja oda. Hát, na bumm, mi van?! Akkor nála marad! Nem látom be, hogy ez miért lenne probléma! Egy másik megtermékenyített embrióval újból lehet egy másik társanyánál próbálkozni. Tehát nem áthidalhatatlanok ezek a dolgok! Ha olyan érzelmi kötődés alakul ki, akkor miért ne maradjon az övé? Tehát a segítség szándéka is nagyon fontos! De ha abszolút befagyasztjuk, abszolút nem engedjük, akkor nem tudnak kialakulni az ezzel kapcsolatos szokások, illemszabályok és a jogszabályok sem.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu