BENEDEK MIHÁLY (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előbb említett előterjesztés több törvény módosítására tesz javaslatot. Én csak a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló módosításról kívánok röviden szólni.

Mi is ennek a törvényjavaslatnak a lényege? A lényege az, hogy a munkanélküli-járadékot 12 hónap helyett csak 9 hónapig folyósítaná, az ezt követő jövedelempótló támogatást megszüntetné, és a munkanélküli az önkormányzattól kaphatna segélyt, ha évente legalább 30 napig közhasznú munkát végezne.

Milyen feltevésekből indul ki ezt a módosítási javaslat? Abból, hogy van elég állás, tehát aki dolgozni akar, az talál is magának munkát; aki mégsem, az, ha tisztességes, elfogadja a közhasznú munkát, amiből lesz elég; ha nem fogadja el, akkor nem is akar dolgozni, tehát nem érdemli meg a segélyt.

Milyen előítéleteket tartalmaz ez a javaslat? A törvényjavaslat feltételezett célszemélye egy dolgozni nem akaró, a családi pótlékot is eldorbézoló, segélyből élő munkanélküli. Bár el kell ismerni, ilyenekkel is találkozhatunk, de ezek a célszemélyek az összlétszámnak csak mintegy 2-3 százalékát teszik ki a kutatások szerint.

Miért hibásak ezek a feltevések? Azért, mert miközben az idén az első félévben a KSH felmérése szerint 130 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, addig - ugyancsak a KSH adatai szerint - a munkanélküliek száma csak 40 ezerrel csökkent.

Ez a kormány-előterjesztés nem átgondolt. Nem átgondolt, mert hosszú ideig, egyeztetések nélkül, hetente változtatták az előterjesztést, ami megnehezítette alaposabb megismerését, hatásainak vizsgálatát. A törvénytervezet végrehajtása egy jól kiépített munkaügyi szervezeti rendszerből viszi el a munkanélküliség kezelését az önkormányzatokhoz, ahol a személyi, tárgyi és főleg technikai feltételek nem állnak rendelkezésre egy hasonló színvonalú munka végzésére.

A törvény változtatásából a felszabaduló - kérdezem: tényleg felszabaduló? - megtakarítás összege minden alkalommal, minden megnyilatkozáskor más és más volt. Nem tűnik ki az, hogy mire lehet a keretet felhasználni.

Elfogadhatónak tűnik az a szépen hangzó szólam, hogy segély helyett munkát adunk. Ez társadalmilag is támogatható lenne, de a munka - az alkotmány szerint is - nem lehet kényszer. Új, tartós munkahelyek létesítéséről nincs szó a javaslatban. Az önkormányzat részére utólag - talán - biztosításra kerülő foglalkoztatási normatívából csak az újratermelődő közhasznú munkára nyújt lehetőséget, saját erőforrás hiányában dologi kiadások híján értékteremtő munkát nem tud majd végeztetni a munkanélküliekkel.

Nem érthető, hogy miért kell Magyarországnak az Európai Unióhoz való csatlakozás előtt a legszigorúbb foglalkoztatási és szociális törvénytervezetet előkészületlenül, nem egyeztetve, bevezetésre az Országgyűlés elé terjeszteni.

Mit jelent az önkormányzatoknak a törvényjavaslat elfogadása? Lehetetlen helyzetbe kerülnek, megnőnek a feladataik és a kiadásaik, a munkanélküli-nyilvántartás vezetése, foglalkoztatásuk megszervezése, a szükséges eszközök, felszerelések beszerzése. Ehhez ma nincs sem munkaerejük, sem szakértelmük. Miközben ez a rendszer az EU-tapasztalatok szerint sem vált be, az önkormányzatoknak mindezzel úgy kell szembenézniük, hogy még reményük sincs arra, hogy munkanélkülijeik visszatérjenek a rendes munkába, hiszen általában még a munkaügyi hivatalokkal fenntartott kapcsolatuk is megszakadt.

A hibás felvetések hibás eredményekhez is vezetnek. A törvényjavaslatban szereplő rendszer számos eleme hazai jogszabályokba és nemzetközi egyezményekbe is ütközik. Ellentétes a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 1932. évi kényszermunkáról szóló egyezményével, amelyhez Magyarország is csatlakozott, valamint az Európai Szociális Charta 13., a szociális és egészségügyi segítséghez való jogról szóló cikkelyével, amit a parlament a közelmúltban ratifikált.

A javaslat sérti a szociális biztonsághoz való jogot. A törvényjavaslat a jelenlegi normatív jövedelempótló támogatást szabályozatlan szociális segéllyel váltaná fel, amely mérlegelés tárgya. A törvényjavaslat szerint a közhasznú munkáért fizetett bér a minimálbérnél alacsonyabb lehet, ami megítélésem szerint sérti a munka törvénykönyvének az előírásait.

Az igazi vesztesek és a győzelmi jelentések. A munkanélküli-ellátó rendszer javasolt átalakításának igazi vesztese az önkormányzat, valamint az a rendezett társadalmi helyzetű, idősebb, korszerűtlen szakképzettségű, érettségizett dolgozó, akinek munkahelyi biztonsága megingott, aki nem fog megalázó segélyért folyamodni, és könnyebben elfogadja a rosszul fizetett, be nem jelentett munkát.

A látszólagos nyertes az állami költségvetés és azok, akik úgy adhatnak ki győzelmi jelentéseket a munkanélküliség folyamatos csökkenéséről, hogy az érintetteket sem álláshoz, sem megélhetésüket segítő egyéb jövedelemhez nem juttatták. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)

Forrás: parlament.hu