KISS PÉTER (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! A vitából számomra az látszik, hogy korrigálnom kell egy korábbi álláspontomat. Eddig azt mondtam el mindenhol, a kormányzattal az a baj, hogy kormányzás helyett kommunikál. Most meg látom, hogy belevágott egy dologba, s ez még nagyobb bajnak látszik.

Nem tudom, végiggondolták-e; végiggondolták-e, hogy ha igaz, hogy 30 nappal nem lehet segíteni egy emberen, 30 nappal nem lehet a munkaerő-piaci tartós foglalkoztatásba bevinni - gondolom, abban egyetérthetünk, hogy egy 30 napos foglalkoztatás nem jelent garanciát -, akkor viszont felvetődik az a kérdés, amit polgármester asszony is feltett, hogy ki fogja megfizetni és honnan, hogy több legyen ez a foglalkoztatás. Ha még azt is feltesszük, hogy volna rá igény, volna munkahely, szakértelem, apparátus és egyebek - ki fogja megfizetni?

Ki fogja megfizetni azokban az önkormányzatokban, ahol azért sok a munkanélküli, mert hátrányos helyzetű; azért sok a munkanélküli, mert amúgy kevés a munka, kevés az adóbevétel, ezért aztán önhibáján kívüli helyzetbe került és már a segélyeket sem tudja fizetni az önkormányzat. 1050 ilyen önkormányzat van, az ország egyharmada. Ez az az egyharmad, ahol a munkanélküliek több mint 40 százaléka él, tehát a problémájukra választ kell találni.

No jó, elvégzett valamennyi munkát, nem került be a munkaerőpiacra, mert 30 nap után nem fog bekerülni a munkaerőpiacra. Ott a feltétel, hogy segélyt akkor kap, ha nincs sem neki, sem a családjának semmilyen vagyona. Kérdem én, a 350 ezer ember közül hány olyan van, akik közül se neki, se a családjának semmije nincs?! Azt hiszem, nagyon kevés ilyen ember van ma Magyarországon; ők más ellátó rendszerbe úgyis bekerülnének. Mi van azzal a több mint 300 ezer emberrel, aki becslésem szerint ebbe a kategóriába kerül? Ők tehát sem munkát nem kapnak - maximum 30 napot -, és segélyhez sem férnek hozzá ezen szabályozás alapján.

Mit csinálnak ezekkel az emberekkel? (Taps az MSZP soraiban.)

Forrás: parlament.hu