BAUER TAMÁS (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök úr. Háttal Európának. A parlament Európában egy olyan intézmény, amely a különböző politikai álláspontok vitájának színtere. A mi parlamentünkben napirend előtt sokszor az azonos álláspontok kánonban való kifejtésével találkozunk. Tegnap reggel például Sasvári Szilárd fideszes képviselő úr és Varga Mihály államtitkár úr adott elő ilyen kánont, amikor egymással összefogva támadták azt, aki nincs jelen és nem tudott reagálni, adott esetben Budapest Főváros Önkormányzatát.

Azt magyarázták el nekünk, hogy milyen csúnya ez az önkormányzat, amely a költségek növekedésének következtében emelni kényszerülne a viteldíjakat, miközben a jóságos kormány a maga inflációellenes politikájával 6 százalékra korlátozza a viteldíjemelés lehetőségét. Látszólag ez egy helyes, rokonszenves, népszerű dolog. Miért is ne lenne igaza a kormánynak?

Nos, közgazdaságilag szemlélve a dolgot a kormány álláspontja nyilvánvalóan komolytalan. Megfeledkezik ugyanis arról, hogy az infláció, amelyet helyesen 6 százalékban irányoz elő a következő évre, mindig egy átlag egy gazdaságban. Az, hogy 6 százalékos inflációt akarunk elérni, az nem jelentheti azt, hogy a televíziókészülékek, a számítógépek, a kenyér, a vaj és a közlekedési tarifa egyaránt 6 százalékkal emelkedjék, ilyen egy modern gazdaságban nem létezik. Azért nem létezik, mert az infláció átlagos mértéke mögött mindig meghúzódik az - közgazdasági alapismeretekről van szó -, hogy egyes termékek ára, ahol gyorsan emelkedik a termelékenység, gyors a szerkezetátalakulás, az - miközben van egy átlagos lassú infláció - még csökken is. Ezt mindenki tapasztalhatja nap mint nap. Más termékek esetében, ahol a termelékenység növekedése óhatatlanul lassú vagy nincs is, ahol a szerkezetátalakítás lehetőségei korlátozottak, ott bizony az átlagosnál gyorsabban emelkednek az árak minden piacgazdaságban.

Kifejezetten ilyen terület a városi tömegközlekedés is és általában a közszolgáltatások területe. Ezeken a területeken - tessék szétnézni Európában, Amerikában - mindig az átlagos inflációnál gyorsabb az áremelkedés, ezt bárki tapasztalhatja, aki időről időre felkeres egy-egy nyugat-európai várost. Miért van ez így? Azért, mert ezeken a területeken a költségek között az átlagosnál sokkal nagyobb szerepet játszik az üzemanyag, a munkabér, a viszonylag költséges járműbeszerzés, járműjavítás, jármű-karbantartás költsége.

Tisztelt Országgyűlés! Ezért természetes az, hogy miközben más területeken az árak csökkennek, az átlagos mérsékelt infláció mögött ezeken a területeken az árak gyorsabban emelkednek. Ha egy kormány, egy Pénzügyminisztérium ezeket az elemi közgazdasági összefüggéseket nem hajlandó figyelembe venni, és voluntarista módon meg akar követelni egy, az átlagos inflációnak megfelelő viteldíj-emelkedést, ennek két oka lehet. Vagy tájékozatlan a kormány, annak Pénzügyminisztériuma azokról az elemi közgazdasági összefüggésekről, amelyekkel minden közgazdász tisztában van - ez is rossz -, vagy pedig tudatosan törekszik arra, hogy ne vegye figyelembe ezeket a közgazdasági összefüggéseket, tudatosan törekszik arra, hogy tönkretegye azt az intézményt, tönkretegye a fenntartó szervezetet, amely ennek, adott esetben közlekedési vállalatnak a működéséért, fenntartásáért és fejlesztéséért felelős.

(0.40)

Döntsék el önök, képviselőtársaim, hogy adott esetben melyik esettel állunk szemben. Nekem bizony úgy tűnik, hogy az utóbbi esetről van szó. Ez a lépés is része annak a keresztesháborúnak, amelyet a kormány a főváros ellen folytat. Ez a keresztesháború azonban, eltérően a korábbi keresztesháborúktól, nem Európa nevében folyik, hanem háttal folyik Európának.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az SZDSZ padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu