FILLÓ PÁL (MSZP): Igen tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondolom, gyakorlatilag most már a vitában ott tartunk, hogy lassan visszamegyünk a kőkorszakba, de azért szeretnék Erkel képviselő úr hozzászólására reagálni, mert én nem tudom, a képviselő úr hol élt, melyik országban, mondjuk, 1989-től napjainkig, de szeretném arról tájékoztatni, hogy a tömeges munkanélküliség megjelenése a '90 és '94 közötti időben zajlott le, az egész versenyszférában gyakorlatilag megszűnt másfél millió munkahely. Akkor nem a Magyar Szocialista Párt volt hatalom, ezt szeretném még egyszer hangsúlyozni, tehát én nem értem, hogy miért nekünk címezi ezt a dolgot - ez az egyik.

A másik viszont: szeretném azt is hangsúlyozni, hogy a magyarországi helyzet annyiból mindenképpen árnyaltabb megfogalmazást tesz lehetővé, mert ha megnézzük, hogy Európában hogyan néz ki a munkanélküli-ellátás rendszere, akkor azt kell hogy mondjam - és ez szól a többi kormánypárti képviselőtársnak is -, gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy Magyarországon lényegesen alacsonyabb az ellátás színvonala, rövidebb az ideje és lényegesen alacsonyabb a színvonala, mint abban az Európában, amelyhez mi csatlakozni szeretnénk.

Tehát ez az út, ami tulajdonképpen azt jelenti... És én föltennék akkor egy kérdést az igen tisztelt államtitkár úrnak is, aki itt ül a teremben: vajon akkor az igazi aktivitás a munkába való visszakerülésre a munkanélküli-ellátás teljes megszüntetése lenne? Ez a jó megoldás? Vagy azt is szeretném megkérdezni: akkor tulajdonképpen attól fognak majd a munkanélküliek visszamenni a munkába, ha semmilyen ellátást nem kapnak? És miért nem csökkentették akkor a járadék összegét, ha már az ellátásokat csökkentik, hiszen végső soron biztosítási elvről van szó, és úgy hiszem, hogy a biztosítási elv feltételezi, hogy ha én befizetek valamit, akkor valamilyen szintű ellátásra jogosulttá válok, és ez az elv (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) itt csorbul.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu