KISS PÉTER (MSZP): Ehhez a jövedelempótló dologhoz még egyet szeretnék hozzátenni. Méghozzá azt, hogy igaza van a képviselő úrnak, az előző kormányzat idején szorgalmaztuk, hogy akik jövedelempótló támogatásban vannak, azok 90-180 napot munkában töltsenek inkább, ösztönöztük erre az önkormányzatokat és a munkavállalókat is. Ez így van, csak van egy nagy különbség: ehhez a Munkaerő-piaci Alapból biztosítottuk a pénzeszközöket. Nem egy fix keretet, tehát nem 6,8 milliárdot, hanem azt mondtuk, hogy amennyit foglalkoztat az önkormányzat, amennyi értelmes munkát tud találni a jövedelempótlósok számára, annak a 70-90 százalékát a Munkaerő-piaci Alapból automatikusan leszívhatja. Ez ma nincs így, ez a törvény ugyanis megszüntetné ezt az eljárást, és tulajdonképpen ez a kifogás.

Ha például életbe léptetnének egy olyan megoldást, mint amilyenről az előbb szóltam, ami a gyakorlat volt, amit most megszüntetnek, akkor volna hitele annak, hogy többeket akarnak foglalkoztatni; most ez így csak egy kényszer, és nem a munkavállaló számára, hanem az önkormányzat számára. A munkavállaló számára ráadásul nem is érdek. Ugyanis mit nyer egy hónap munkával? Nem tud bekerülni a munkaerőpiacra, és segélyt sem kap, hiszen ahhoz vagyontalannak kell lenni neki is és a családjának is, hogy ezt az ominózus segélyt 70 százalékos mértékben meg tudja kapni. Kérdezem én, hogy a 350 ezerből hányan vannak, akiknek semmijük nincsen, nincs vagyonuk sem nekik, sem a családjuknak.

Magyarán, ez a törvény arról szól, hogy aki eddig jövedelempótlós volt, kap kötelezően egyhavi olyan munkát, amely minimálbér alatt van, segélyt meg nem fog kapni ez a 90 százaléknál is nagyobb rész, hiszen legalább valami kis vagyonkája van, vagy lakik valahol, vagy a családjának van valamilyen vagyona. Ezt korrigálni kell, ez nem vethető össze a korábbi rendszerrel, ahol munkára ösztönöztünk, és ehhez pénzt és érdekeltséget biztosítottunk. A mostani nem ad pénzt és természetesen segélyt sem.

Forrás: parlament.hu