KISS PÉTER (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ott szeretném folytatni, ahol képviselőtársam most éppen abbahagyta, annál a problémánál, hogyan is lehet számba venni azokat, akik ezen rendszernek megfelelően az aktív korúak segélyére számíthatnak.

Nos, a 49. számú ajánlás éppen arról szól, hogy azt a szabályozást, amelyikkel is feltételekhez kötik a rendszeres szociális segély igénybe vételét, nos, azt hagyja el a kormány, hagyja el a tervezet, méghozzá azért, mert ezek a feltételek nem nagyon teszik lehetővé, hogy az emberek egyáltalán a segélyezett körbe bekerüljenek. Tehát nem csak az a probléma, hogy ha bekerülnek ebbe a körbe, akkor kikerülnek a munkaügyi ellátó rendszer látómezejéből. Mindazoknak a látómezejéből kikerülnek, akik egyébként szakszerűen és hivatalszerűen foglalkoznak evvel a kérdéssel. No, pláne meg sem számláltatnak, így azután előfordulhat az is, hogy a kormányzat egy olyan mértékű problémára akar majd választ keresni, amelyik mértékű probléma csak a statisztikákban létezik, a valóságban nem, a valóságban annak akár a duplája vagy a többszöröse is.

Így a statisztika nem csak arra hoz veszélyt egy ilyen esetben, hogy nem pontosan fedi majd a kommunikációban az ország valóságos helyzetét, hanem ennél jóval nagyobb veszélyt rejt, hogy nem a probléma nagyságrendjével azonos kormányzati válaszlépéseket, erőfeszítéseket fog kiváltani. Ez az igazi probléma.

Ez azért probléma, mert hogyha egy fele akkora problémát mutat ki a statisztika ezen regisztrációs kényszer hiányában, akkor könnyen feltehető az, hogy fele akkora pénzeszközt szab hozzá a kormány. Azt mondja az önkormányzatok számára, hogy kérem szépen, nincs is itt ekkora probléma. Ti ezt jóval kevesebb pénzből is meg tudjátok csinálni, és no pláne, tegyük fel, egy politikai vitában majd az hangozhatna el, hogy hiszen az intézkedések eredményre vezettek. Töredékpénzből töredékprobléma van, holott az emberek ott vannak, állnak sorban az önkormányzatoknál munkáért és segélyért.

Nos, segélyért persze hiába állnak sorba - és erről szeretnék a 49-es ajánlás kapcsán szólni -, hiszen úgy szól ez a pont, a 37/A. § (1) bekezdése, hogy az önkormányzat rendszeres szociális segélyt állapít meg annak, aki a 18. életévét betöltötte és aktív korú, továbbá aktív korú nem foglalkoztatott, feltéve, hogy megélhetése más módon nem biztosított. Akkor nem biztos a megélhetése, ha... - itt van néhány pont -, és vagyona sem neki, sem családjának sincs.

Továbbra is azt kérem a kormány képviselőitől és a jelen lévő képviselő uraktól, hölgyektől, próbáljuk meg közösen ezt megváltoztatni. Ugyanis a sem vagyona neki, sem családjának nincs feltétel nem engedi be ezeket az embereket abba a rendszerbe, ahol ugyan alacsonyabb összegért, de majd rá lehetne őket kényszeríteni - tegyük fel, ha keletkeznek munkahelyek, ezt a vitát most ne nyissuk újra - arra, hogy elhelyezkedjenek.

Nos, hogyha nem engedjük be őket a segélyre, ez nyilvánvaló módon óriási pénzspórolást jelent, de akkor ez, kérem szépen, azt jelentette, hogy megtették - tegyük fel - azt a lépést, hogy teljesítették a munkafeltételt, dolgoztak egy hónapot, többet nem nagyon, mert nincsen pénz, kevesebb pénz van, mint korábban erre szántak. Tegyük fel, a gazdag önkormányzatoknak van több, de nem a gazdag önkormányzatoknál sok a munkanélküli, hanem pont a szegényeknél, és utána sorba állnának segélyért, de sajnos, laknak valahol. Laknak valahol, vagy ha ők nem laknak valahol, a családjuk lakik valahol, vagy legalább - bocsánat a pikírt megjegyzésért - valakinek már csak van ott egy kenyérpirítója a közelben, ha már kenyérre nem futja. Ilyen értelemben ez a feltétel alapvetően megakadályozza azt, hogy induló feltétel alakuljon ki.

Mi a másik oldalon a probléma? Az, hogy a 68. ajánlási pontban éppen arra próbáljuk ráirányítani a figyelmet, hogy a törvény módosítása pont a munkanélküli hajléktalanok jövedelempótló támogatása teljes összegének a Munkaerő-piaci Alapból való kipótolását szünteti meg. Magyarán egy olyan helyzetet teremtünk, hogy aki meg azután végképp hajléktalan, és végképp vagyona sincs, az arra vonatkozó támogatáshoz az önkormányzat azután végképp nem kap semmilyen támogatást a Munkaerő-piaci Alapból. Ennek az elhagyását is javasoljuk, mert ezek a pontok nem szolgálják azt, hogy az önkormányzatok legalább ne legyenek ellenérdekeltek abban, amelyben egyébként a törvény szelleme szerint - amivel ugyan mi vitatkozunk - tennivalójuk volna.

Magyarán én ezt a két pontot újbóli megfontolásra javasolom, mert ez az érintett körre vonatkozó szolgáltatások lényegét érinti, ellenérdekeltséget teremt, és pénzügyileg lehetetlen helyzetet hoz a kritériumok oldalán is. Nos, ezen csoporthoz, tehát a második szakaszhoz ezt a megjegyzést szerettem volna tenni. Köszönöm a figyelmet.

Forrás: parlament.hu