BAJOR TIBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Amikor belvízről beszélünk, rendszeresen a KHVM illetékesei ülnek itt, ugyanakkor tudni kell azt, hogy az önkormányzatok területe táblától tábláig a Belügyminisztériumhoz tartozik, a táblától a gyűjtőcsatornáig pedig az FVM-hez tartozik, de ezen tárcák képviselői ebből rendszeresen kimaradnak.

A hozzászólásom előtt először is szeretném megköszönni mind a Felső-tiszai Vízügyi Igazgatóság, a polgári védelem, a tűzoltók, a vízgazdálkodási társulások dolgozóinak és azoknak az állampolgároknak, akik időnként erőn felül küzdöttek, és biztos vagyok abban, hogy ha szükség lesz rá, akkor erőn felül küzdeni is fognak a víz, a belvíz és az ár ellen.

Amikor 1999 tavaszán interpelláltam a szabolcsi belvíz-, árvíz- és hóhelyzet miatt, úgy gondoltam, talán sikerül a kormány illetékeseinek a figyelmét felhívni a megoldatlanul maradt problémákra. Sajnos nem így történt, sőt, a helyzet nagyon veszélyessé válhat az idén.

1999-ben a katasztrófahelyzet felszámolására a kormány biztost nevezett ki Katona Kálmán személyében, akinek három tárca feladatait volt kötelessége összehangolni, valós gazdasági háttér nélkül, hiszen úgy kellett a többi tárcától összekéregetni a pénzt, így más területeken jelentős fejlesztések maradtak el.

A 2000. évi költségvetésben a katasztrófák elleni védekezésre elkülönített önálló önkormányzati vagy állami fedezet ismételten nem szerepel, ugyanakkor a katasztrófavédelmi törvény vitájában erre a kormánypártok ígéretet tettek.

Ez év január 11-én az FVM helyettes államtitkára azt mondta: "A belvizes időszak mindig hároméves ciklusban zajlik le - első év: nagy belvíz; második év: még nagyobb; harmadik év: kisebb. Most a második év jön." Ha ezt tudták az illetékesek, akkor miért nem tervezték be a védekezés költségeit erre az évre legalább a tavalyi kiadási szinten?

Az érvényben lévő jogszabály szerint csak az kap állami támogatást baj esetén, aki biztosítva van. Hogy egyébként mi van és mi lesz azokkal a polgárokkal, akik nem tudják fizetni a biztosítást - és általában ők laknak a legveszélyeztetettebb területen -, arról senki sem beszél. Senki sem beszél arról, meddig tart a támogatás: teljes kártérítésig vagy csak részleges kárenyhítés várható? Sem a polgármesterek, sem a lakosság nem rendelkezik elég információval: mikor, milyen esetben, hova fordulhat és kihez?

Katona Kálmán miniszter úr január 26-án a területfejlesztési bizottság ülésén kijelentette: a kormány még nem döntött arról, hogy szükség esetén ki irányítja majd a védekezést.

(21.10)

Miért kell megvárni az utolsó pillanatot? Miért fogadta el a parlament a katasztrófavédelmi törvényt, ha a kormány a törvényben meghatározott Katasztrófavédelmi Főigazgatóság feladatait nem akceptálja?

Tavaly akkor enyhült a belvízhelyzet, amikor a vízgazdálkodási társulások munkája felerősödött. A be nem fizetett vízközmű-hozzájárulás egy részét az FVM átutalta a tulajdonosok helyett. Az idén az FVM már elköltötte a tárcán belül tervezett költségek több mint kétszeresét. Mi lesz, ha tovább nő a belvizes terület? Mi lesz, ha a társulásoknak elfogy a pénze?

A katasztrófák elleni védekezésről szóló törvény előírta, hogy ki kell építeni a megfelelő információs hálózatot. Hol tart ez a kiépítés?

Az önkormányzatok felelősek a belterület állapotáért, ehhez közmunkásokat vehetnek igénybe. Egy közmunkás minimum 7650 forint/hóba kerül az önkormányzatnak, a szociális támogatás pedig 4150 forint/hóba. Az önkormányzatoknak előbb-utóbb mérlegelni kell: ha felhasználja a közmunkára rendelkezésre álló összeget, miből fizeti majd a szociális segélyt? Azt tudom én is, hogy jobb lenne, ha dolgoznának az emberek segély helyett, de ha nincs munkahely, akkor a lehetőségek száma erősen kötött.

Az igazolt költségeket az állam megtéríti, mondta a miniszter úr ma a napirend előtti hozzászólásában. Remélem nem úgy, mint 1999-ben, akkor ugyanis az történt, hogy az ár elvonulása után a Belügyminisztérium revizorai vagy felügyelői kivonultak a településekre, jól fűtött irodában, kávé és ki tudja még, mi mellett szépen kielemezték a költségeket, és megállapították, hogy akkor ott a polgármester, szemben az árral, a pillanat tört része alatt helyesen döntött, vagy nem döntött helyesen, igazolt vagy nem igazolt a költség.

Tisztelt Államtitkár Úr! A kérdéseket, a problémákat még nagyon sokáig tudnám folytatni. Úgy gondolom, és felteszem a kérdést is: ön szerint nem lenne itt az ideje egy általános, mindenre kiterjedő tájékoztatásnak, pontos információnak a lakosság felé?

Köszönöm. (Béki Gabriella tapsol.)

Forrás: parlament.hu