DR. CSÁKABONYI BALÁZS (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A tervezet 2. §-ának (3) bekezdése egyértelműen személyhez kapcsolódó, vagyoni értékű jognak nyilvánítja ezt a - nevezzük úgy - praxisjogot.

Amit többek között hiányolunk a törvénytervezetből, és ez talán még pótolható is: ennek a pénzügyi-jogi konzekvenciái nincsenek kibontva, mégpedig az illeték- és az adójogszabályok tekintetében. Az illetékjogszabályok tekintetében azt ugyan elmondja, hogy az első szerzés illetékmentes, minden további, akár lemondás, akár ingyenes juttatás, akár visszterhes juttatás útján már illetékmentessé válik, de ez a megszerző oldalán jelentkezik.

Mi van az átadó, mondjuk azt, hogy az eladó oldalán? Ott nyilvánvalóan keletkeztet egy jövedelemadó-fizetési kötelezettséget. A formától függően vagy a cégnek kell valamiféle nyereségadót vagy nem is tudom, milyen adót fizetni utána, vagy pedig a személynek személyi jövedelemadót fizetni. Tessék elképzelni, egy 6-8 millió forintot érő praxisjog esetében, összeszámolva az évben elért egyéb jövedelmeit, ez nagyon jelentős summát jelent, és már egyáltalán nem biztos, hogy azt a törvényhozói akaratot fogja ez kifejezni, ami azt mondja, hogy egy élet munkájával kialakított praxisát kívánja a törvényhozó ennek honorálni. Arról nem is beszélve, hogy először ingyenesen kapja meg. Az illetékrendelkezés alól ugyan kiveszi a 3. § (4) bekezdése, azonban a jövedelemadó-fizetési kötelezettségről nem szól, és a hatályos adótörvény szerint aki ingyenesen jut jövedelemhez, mert ez egy kvázi jövedelem, annak jövedelemadó-fizetési kötelezettsége is keletkezik. Ezt, gondolom, később majd ki lehet bontani. Köszönöm szépen. (Szórványos taps az MSZP soraiból.)

Forrás: parlament.hu