MÁDAI PÉTER, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Mintha ma egy jó karmester vezényelné a zenekart, eddig disszonáns hang nem volt - remélem, most sem lesz. Végül is ebben a törvényben egyfajta adósságát próbálja helyre hozni a parlament: a többek által említett bérünk befagyasztása kapcsán megfeledkeztünk arról, hogy a polgármestereket is sújtjuk. Ha tehát most egy kicsit irodalmi akarnék lenni, azt mondanám, hogy 386 képviselő némi elégtételt nyújt több mint 3000 polgármesternek.

Polgármesteri, alpolgármesteri tisztség, továbbá képviselő-testületi tagság olyan közszolgálat, melynek kereteit az alkotmány, az önkormányzati törvény és a hozzájuk kapcsolódó egyéb törvények határozzák meg. Ebből a szempontból minden, e közjogi státusokat és szerepeket szabályozó normának erre a követelményre is tekintettel kell lennie.

A most előttünk fekvő törvényjavaslat rendelkezéseivel való egyetértésünk mellett bizonyos kifogásainkat és fenntartásainkat is szeretném elmondani, elöljáróban leszögezve, hogy az eddigiekhez hasonlóan az SZDSZ-frakció úgy ítéli meg, hogy módosító javaslatokkal ezt a törvényjavaslatot támogatni fogjuk.

Külön öröm számunkra, hogy mind a hét önkormányzati szövetség véleményezte és egybehangzóan támogatja; ez ritka egyetértés. Ha kicsit cinikus szeretnék lenni, hozzátenném, hogy természetesen a szorzószámok is belejátszanak ebbe - de nem teszem. És akkor rátérnék a konkrét dolgokra.

A polgármesteri tisztség megszűnésének esetköreit szabályozni, illetve a polgármester ellen indított fegyelmi eljárásban a hatályos szabályozás által nem tartalmazott határidőket beiktatni, politikai szempontból is garanciális jelentőségű. Azt gondolom, a gyakorlat igazolta, hogy erre szükség van.

Komoly összpolitikai érdek fűződik a polgármesterek, alpolgármesterek, képviselők tiszteletdíjának méltányos, az adott helyi közösség számára is elfogadható mértékű, törvényi szintű szabályozásához. Ne felejtsük el, az ő pénzük végül is nem központból megy, hanem helyi pénzből!

A korábbi vonatkozó törvényi szabályozással szemben a javaslat közjogi értelemben nem indokolhatóan azonos kategóriába vonja a megyei önkormányzat, a megyei jogú városi önkormányzat polgármesterét és a fővárosi önkormányzat főpolgármesterét. Wiener György képviselőtársam az előbb már említette, nem egészen érthető számomra, hogy a korábbi törvénytől miért térünk el. Talán nem kell különösebben magyaráznom, hogy egy megyei jogú város vagy egy megyei önkormányzat polgármestere feladatának ellátása kicsit más feladat, mint egy közel kétmilliós város vezetése. Bizonyára más oka is van, de azért nem teljesen véletlen, hogy Budapest főpolgármestere nem képviselő, míg számos városunk polgármestere megtiszteli a parlamentet azzal, hogy elfogadta a választást. Tehát azt gondolom, hogy ezt a különbséget célszerű, ésszerű fenntartani, és gondolom, nem az játszott szerepet ebben a javaslatban, hogy milyen pártállású a főpolgármester.

Egyetértünk azzal, hogy a polgármester javadalmazása közérdekű adatnak minősül, ugyanakkor korlátozó jellegűnek tartjuk, hogy ez csupán a polgármesterre vonatkozik. Álláspontunk szerint minden képviselő-testületi tisztségviselő javadalmazásának nyilvánosságához fontos közérdek fűződik. Ez segíti a választópolgár és a közszolga közötti bizalom megteremtését. A tisztviselők között pedig javadalmazásuk adatainak közérthetősége miatt különbséget tenni, azt gondolom, nem indokolt.

Nem értünk egyet a fizetésen kívüli bármilyen többletjavadalmazással. Tapasztalatom szerint ez irritálja elsősorban a választópolgárokat - nem kis összegekről van szó. Legyünk önkritikusak: tavaly hirtelen felindulásban megszavaztunk magunknak egy 13. havi bért, felindulásunk után rájöttünk, hogy tévedtünk - és nagyon hamar vissza is vontuk. Amikor szeretnénk polgármesterek és önkormányzati tisztségviselők javadalmazását megfelelő mértékkel emelni, azt nagyon helyesen tesszük, de azt hiszem, túlzott igényeket ne támasszunk. Azok a 600-800 ezer vagy 1 millió forintos jutalmak sokkal jobban irritálják a választókat, mit a polgármester tényleges fizetése. Előttem valaki megemlítette, hogy nem nagyon van irigyük - hát ezért valóban nem is lehet.

Üdvözöljük a polgármesteri munkakör átadásának szabályozását. A részletek szabályozására felhatalmazást kapott belügyminiszternek mindenekelőtt a vagyoni és pénzügyi helyzetről szóló tételes elszámolásra, a testületi munkatervek, határozatok végrehajtásának állására, az együttműködési megállapodásra kell kiterjednie. Reméljük és kívánjuk, hogy ez így is lesz.

(14.30)

A törvénymódosítás valóban joghézagot pótol, ugyanis a gyakorlatban esetenként problémákat okozott a választást követő köztes időszakban a tisztségviselők legitimitása. Ezt mindenféleképpen szükséges megszüntetni; úgy gondoljuk, a törvénymódosítás megfelelő.

Az előbb említettem, hogy üdvözöljük a köztisztviselői bérhez való betagolódást, az előbb már elmondtam, hogy milyen okok miatt.

Jónak tartjuk a felfüggesztés szabályait is, bár véleményünk szerint rendeznie kellene a törvényjavaslatnak, hogy erre az időszakra például jár-e fizetés, a polgármester bemehet-e a hivatalába - nem kívánom egy országos érdeklődést kiváltott ügy szereplőit megnevezni. Rendezni kell azt is, hogy több alpolgármester esetén ki a megbízott helyettes.

Meglehetősen nehéznek ígérkezik a gyakorlatban ezt a rendelkezést végrehajtani, ugyanis a polgármester munkaköre meglehetősen komplex, ráadásul függ attól is, hogyan osztotta meg korábban a feladatokat az alpolgármesterekkel, a jegyzővel. Miután a törvény nem mondja meg, mire gondol "munkakör" fogalom alatt, a belügyminiszter meglehetősen szabad kezet kap ennek szabályozásakor. Vélhetően a törvényhozó itt a folyamatban lévő ügyek átadására gondol, illetve a vagyoni és pénzügyekről szóló tájékoztatásra, de ezekkel kapcsolatban a jegyzőnek ugyanúgy képben kell lennie. Ez a szabály a gyakorlatban vagy elszürkül, vagy ellenkezőleg, megoldhatatlan feladat lesz. Kívánom a Belügyminisztériumnak, hogy birkózzon meg vele.

Egyetértünk a korengedményes nyugdíjra jogosultság javaslatával is - a képviselőtársam az előbb már említette -, mert végül is a civil életbe való visszatérés lehetőségét valamilyen módon biztosítani kell, és ez a törvény egy kicsit igazodik hozzánk. Itt azonban - lehet, hogy félreértettem - vitatkoznom kell Pápa polgármesterével, tudniillik én a törvényt úgy olvastam, hogy az a) pont szerint akkor, ha új polgármestert választanak, és legalább három évig polgármester volt. Tehát, ha ebből a törvényből - és ha félreértettem, akkor elnézést kérek - kiolvasható az, hogy eleve három évre választatja magát - mondom, ha rosszul értettem, akkor elnézést kérek -, akkor azt hiszem, hogy nem pontos. Úgy pontos a törvény, hogy ha új polgármestert választanak, és neki megvan erre a jogosultsága, akkor igen. Még egyszer mondom, ha rosszul értelmeztem, akkor elnézést kérek.

Végül a polgármesteri tisztség ellátása és az önkormányzati képviselők munkája alapvetően közpolitikai jellegű. Az ő munkájuk alapján ítélik meg azt, hogy az ország demokratikusan működik-e, és majdhogynem többet kapnak, mint mi, országgyűlési képviselők. Az erre vonatkozó jogi szabályozásnak a helyi hatalmat megtestesítő képviselők és tisztségviselők, valamint választóik, tehát a helyi közösség közötti bizalom megalapozását és fejlesztését kell szolgálnia.

A jelenlegi törvénymódosítás szellemében megfelel ennek a célnak, döntő részleteiben szakmailag helytálló; feltételezem, a módosító javaslatok nem lényegi változást kívánnak. Előremutató javaslatot tartalmaz, ezért frakcióm nevében megígérhetem, hogy támogatni fogjuk.

Köszönöm. (Taps a Fidesz, az MDF és az SZDSZ soraiban.)

Forrás: parlament.hu