POZSGAI BALÁZS, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Én is megerősíteném azt, hogy a beterjesztett törvényjavaslat többszöri hatpárti egyeztetés után, döntően hárompárti egyetértéssel került a parlamenti képviselők elé.

A mai általános vita megkezdésekor is elmondhatjuk e törvénytervezetről, hogy mind nagyobb érdeklődést vált ki, nagyon érdekli a sajtót, de érdekli a szélesebb közvéleményt is. Egyébként így volt ez a korábbi, igaz akkor nem a helyi önkormányzati képviselők összeférhetetlenségére vonatkozó törvények tárgyalásakor is. Nagyon bízom abban, hogy a vitáink e törvénytervezettel kapcsolatban döntően parlamenti keretek között folynak, s nem a sajtóban üzengetésekkel vagy más formában tárgyalunk különböző elképzelésekről. Azonban az mindenképpen elmondható, hogy az eddigi tárgyalások alapot adnak arra, hogy higgadt vitát folytassunk le, mert mindenképpen szükségesnek ítéljük meg e törvény meghozatalát.

Általában nagy várakozás előzi meg az ilyen jellegű szabályozásokat, éppen ezért tisztázni kell a közvélemény előtt, mire való és mire nem való az előttünk fekvő, a helyi önkormányzatokra vonatkozó törvényjavaslat. E törvény nem korrupcióellenes jogintézmény, azokra megvannak a megfelelő büntetőjogi intézmények. De nem való arra sem, hogy megtisztítsa a helyi politikát az oda nem való jelenségektől. Arra azonban mindenképpen való, és ebben érdekeltek vagyunk, hogy átláthatóbb, tiszta érdekviszonyokat teremtsünk a helyi közéletben.

Tisztelt Ház! A helyi önkormányzati képviselők jogállásának alapelemeit az alkotmány, az önkormányzati törvény, valamint a polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény tartalmazza. E szabályozás nem teljes körű. A szabályozás hiányosságai és ellentmondásai alapján kell e kérdések kapcsán e törvényhez hozzányúlni. Ugyanis teljességgel hiányoznak az összeférhetetlenség esetei, ami a gyakorlatban is számos feszültséget eredményez, veszélyezteti a helyi önkormányzás tisztaságát. Ezekre való tekintettel a Magyar Szocialista Párt szükségesnek, indokoltnak, rendkívül időszerűnek, mondhatnánk, már elkésettnek is tartja a törvényalkotást e témakörben. Erősíti ezt az, hogy a parlamenti képviselőkre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok megalkotása közben és után is a pártok jelezték annak szükségességét, hogy e témakörben szükséges a szabályozás.

Tisztelt Képviselőtársaim! Néhány gondolatot a törvényről; úgy gondolom, hogy a mandátum keletkezése és megszűnése eseteiben elég nagy az egyetértés. Kismértékben vitatható, hogy miért pont az egy éven túli közgyűlési távollét után veszíti el a mandátumát a képviselő. Hibaként felvethető, hogy hiányos jegyzőkönyvvezetés esetén a testület előtt kijelentett, képviselői tisztségről szóban való lemondás - a lemondás visszamondásának törvényi tiltása ellenére - később viták forrása lehet.

Valamint nem vállalkozott a beterjesztő arra sem, hogy szabályozza azokat az eseteket, amikor a képviselő lakó-, illetve megválasztásának helyéről elköltözik. Szélsőséges példaként elképzelhető, hogy egy helyileg megválasztott képviselő lakásváltoztatás esetén évi egyszer több száz kilométerről látja el feladatát, és akkor is csak a közgyűlésen jelenik meg.

Az összeférhetetlenség esetei szabályainak eldöntése - bonyolultsága miatt - a legtöbb ellentmondást hordozza. Többnyire hosszú viták előzik meg, és nagyon éles érdekek által osztott viták kísérik az összeférhetetlenség jogintézményét. Sokan úgy gondolják, hogy az összeférhetetlenségi szabályozás önmagában hordozza a közélet tisztaságát, a korrupciómentes politikai életet, a gazdasági és a politikai pozíciók összefonódásának tilalmát, megszünteti a nemkívánatos befolyásolásokat. Úgy gondolom, ez a várakozás túlzó. Sokat segít ezen az összeférhetetlenségi törvény, de önmagában egyedül ezt a sokféle kívánatos célt nem tudja elérni. Más jogintézményekkel együtt képes csak az előbb elmondott célokat elérni, a feladatokat teljesíteni. Nézzünk csak körül! Biztosan ismerünk összeférhetetlenségi szabály alá nem eső, velejéig korrupt embereket, de hatálya alá eső talpig becsületeseket is.

E tervezet vitája során tájékoztatnunk kell a közvéleményt arról, hogy a jogi szabályozás végső soron meghatározza a helyi önkormányzatok személyi összetételét. A nagyon szigorú szabályozás túlságosan inkubátorban nevelt képviselő-testületeket eredményezne. A képviselő-testületbe való bekerülésre csak azoknak volna esélyük, akik még komolyabb pozícióba nem kerültek és még szakmai sikereket sem értek el az élet különböző területein. Nem hinném, hogy a minőségrontás volna az alapcélunk e tervezet elfogadásával.

A helyi képviselő-testületek minőségi szintjének megtartása érdekében támogatjuk, hogy a képviselő-testület által alapított költségvetési szerv vezetője lehessen képviselő. Elsősorban azokra a pedagógusokra gondolok, akik többségükben köztiszteletben tevékenykednek választókörzetükben, és nem helyezik elvtelenül előtérbe intézményük érdekeit. De másként is fogalmazhatok: ha a választópolgárok intézményvezetőket választanak, fenntartásra, kulturális fejlesztésre és az intézmények minőségi színvonalának emelésére szavaznak. Ha gazdasági területeken járatos személyekre szavaznak, akkor inkább a helyi fejlesztéseket helyezik előtérbe, beruházásokat fognak kezdeményezni.

Tisztelt Ház! Üdvözöljük, hogy a törvénytervezet felveti a képzés, továbbképzés lehetőségét is. Ezt azért tartjuk fontosnak, mert a helyi képviselők politikai és szakmai felelősségének kérdése igazából csak akkor vethető fel, ha a képzésük és továbbképzésük révén abba a helyzetbe hozzuk őket, hogy e követelményeknek eleget is tudjanak tenni. Azonban a források megjelölésének hiányában csak reménykedhetünk abban, hogy a 2001. évi költségvetésben ezekre a célokra is fogunk fedezetet találni.

Néhány gondolatot a legtöbbet vitatott hatálybalépés kérdéséről. A benyújtott javaslat minden összeférhetetlenségi szabályt a következő általános választások napján léptet hatályba, amelytől nem kívánunk eltérni. Megítélésünk szerint az összeférhetetlenségi szabályoknak nem lehet visszamenőleges hatályuk arra az önkormányzati képviselő-testületre, amelyet egy majdani törvény nem ismeretében választottak meg; nem lehet visszamenő hatálya az 1998. évi választásokra. Nem lehet a kialakult képviselő-testületi arányokat megváltoztatni, de választási kényszert sem előidézni. A Magyar Szocialista Párt nem akar működésképtelenséget előidézni, de nem akar érvénytelen időközi választásokat sem kezdeményezni. Az összeférhetetlenség jogintézménye nem arra való, hogy időközben átszabja a kialakult képviselő-testületi arányokat.

Tisztelt Ház! Összegezve: a Magyar Szocialista Pártnak e törvényjavaslat támogatásával az a célja, hogy a helyi képviselők szervezeti, hatalmi függetlenségének biztosítása mellett megakadályozza a hatalmi pozíciók koncentrálását, a nemkívánatos gazdasági és politikai szerepek összefonódását, valamint a nemkívánatos érdekérvényesítést és befolyásolást.

(9.50)

Szeretnénk elérni a törvénytervezet támogatásával, hogy a helyi önkormányzatokban cselekvő képviselők anyagi, erkölcsi átláthatósága és a választók általi ellenőrizhetősége javuljon. Reményt látok arra, hogy e kétharmados törvény a viták után elfogadásra kerül.

Köszönöm a türelmüket, a figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu