GODÓ LAJOS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! A bizottságok és a frakciók által elhangzott vélemények megfogalmazták a napirenden lévő törvényjavaslat fontosságát, jelentőségét és aktualitását. Természetesen ezekkel egyetértve kívánok szólni az általános vitában a növényvédelmi szakigazgatásról, a közérdekű védekezésről és a növényvédő mérnöki kamara fontosságáról.

Úgy gondolom, hogy mielőtt erről szólnék, azért a magyar növényvédelmi szervezet jelentőségéről, a világban elért eredményeiről is beszélek, egy kicsit másképpen, mint ahogy azt Kapronczi Mihály képviselőtársam tette.

Talán nem eléggé közismert, hogy a magyar növényvédelmi szervezetet és szakigazgatást a FAO már a hetvenes években modell értékűnek minősítette. Vagyis ez az intézményrendszer, illetve annak szakmai felkészültsége hivatalosan mintegy 25 éve ahhoz a nemzetközi élvonalhoz tartozik, aminek szintén csak egy reprezentánsa az Európai Unió. E szervezet nemzetközi elismertségét folyamatosan napjainkban is olyan eredmények fémjelzik, mint a világ egészét integráló nemzetközi növényvédelmi egyezmény korszerűsítéséért felelős FAO kodifikációs bizottságba történt egyhangú beválasztása vagy az európai és az Földközi-tenger melléki országok növényvédelmi szervezetében több választási ciklus után jelenleg is betöltött alelnöki tisztsége, de említhetném a FAO által Costa Ricában megrendezett növény-egészségügyi informatikai, etikai bizottságban való sikeres részvételt is, ahol az európai kontinenst meghívásra két ország, Franciaország és a kis Magyarország képviselte. Tizenegy normatív javaslatunk közül kilencet változtatás nélkül vettek át a kódex direktívájaként.

Nem hallgathatom el, hogy ez a szervezet a világon élenjáró volt, amikor a hatvanas évek végén elsők között tiltotta be a DDT és származékainak használatát Magyarországon, majd radikálisan korlátozta a környezetben felhalmozódásra képes egyéb növényvédő szerek használatát, és most az Európai Közösségek országai pedig arra készülnek, hogy a hazai gyakorlathoz hasonlóan a növényvédőszer-használatot szakmai végzettséghez kössék.

A benyújtott növényvédelmi törvénytervezet nemcsak az uniós keretszabályok mechanikus, mondhatni, szolgalelkű átvételéről szól, hanem egy olyan korszerű szemléletváltást is tükröz, ahol a károsítók irtásának elvakult kötelezettsége helyébe a biológiai sokféleség védelmét szolgáló, kártételi kockázatot vállaló szabályozás lép.

Ugyanakkor határozottan felvállalja az állami érdekérvényesítésnek azon kötelezettségeit, amelyek a jogszerű földhasználattal és a gazdálkodás biztonságával, az élelmiszer-termelők és -fogyasztók, valamint a természeti értékek következetes védelmével összefüggésbe hozhatók.

Gondolok itt elsősorban a növényvédő szerek és termésnövelő anyagok forgalomba hozatali és felhasználási engedélyezésének, illetve újraengedélyezésének korszerűsítésére, a növény és növényitermék-előállítás, növényvédelmi folyamat ellenőrzésének hazai sajátosságaira, adaptált EU-konformitásra, valamint a földi és légi szóróberendezések tervszerű munkaalkalmassági ellenőrzésének időszerű bevezetésére.

Nemcsak az elmúlt ötvenöt év, hanem az utóbbi tíz év sem tudott rácáfolni a növényvédelmi szabálysértési ügyek önkormányzati kezelésének ellehetetlenültségére.

(11.30)

Ahogy korábban az állategészségügy, úgy most a növényvédelem is jogosan kitörési pontot keresett, az állampolgári felelőtlenség társadalmi veszélyességeinek szakmailag differenciált elbírálására és szankcionálásra. Ezt csak üdvözölni lehet, hiszen a növényvédelem veszélyes üzem, és mint ilyen, közbiztonsági kérdés is. Ugyanakkor hatással van a közegészségügyre, nemcsak a fogyasztó biztonságán keresztül, hanem az allergén hatású pollentermelő, gyomnövény okozta egészségügyi kitettség csökkentésének felelőssége tekintetében is. Ugyancsak üdvözölni lehet, hogy az állami érdekű növényvédelmi beavatkozások körében okozott termelői károk kártalanítására a jövőben lehetőség lesz.

Jelen növényvédelmi törvénytervezet bármennyire is korszerű és EU-konform, csak formális jogharmonizáció marad, a végrehajtás nem lesz finanszírozható. Égbekiáltónak is nevezhetném azt a hiányosságot, hogy a törvény hatálybalépését követően azonnal a közérdekű védekezés jogintézménye nem lesz finanszírozható. Az elmúlt 12 évben a pénzügyi kormányzat következetesen elutasító hozzáállása miatt pusztult le az agrárium növényvédelmi közállapota olyan mértékben, ahol tart. Az ország gyomtenger, a termést sáskajárás, pocok- és hörcsöginvázió, illetőleg számos növényi betegség tizedeli. Útszéli fáink, vadgesztenyéseink, parkjaink különböző férgektől csúfítottak, jelenleg az árvizek és belvizek okozta károk feszítik ki a költségvetést, de ma már potenciálisan állandóan fennáll a veszélye egy hasonló kiterjedésű, megfékezhetetlen növényvédelmi járvány kialakulásának is. Mindemellett magának a nemzetközileg híres magyar növényvédelmi szervezetnek sincs meg a méltó hazai elismertsége, netán megbecsülése.

(Az elnöki széket dr. Wekler Ferenc, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Hiányoznak az EU-csatlakozási folyamattal megnövekedett feladatok ellátásának személyi feltételei, nem is szólva a teljes jogú tagsággal járó követelmények biztosításáról. Tervek ugyan vannak, csak fogékonyság nincs annak belátására, hogy erre a speciális, szakismereteket, diagnosztikai gyakorlatot igénylő szakigazgatási területre nem lehet máról holnapra személyi fejlesztést biztosítani úgy, hogy a Kossuth tér közepére leteszünk egy szem krumplit, és aki nem rúg bele, az növényvédős.

Ugyancsak oda kellene figyelni arra a szintén nem elhanyagolható körülményre, hogy az 1990-es évek derekán a FAO ismét átvilágította a magyar növényvédelmi szervezetet. Bár ennek kapcsán megállapítást nyert, hogy a szakmai képzettség változatlanul élvonalbeli, annál lesújtóbb volt a munkavégzés műszaki, technikai feltételeiről kialakult vélemény. Ez kvázi meg is kérdőjelezte vizsgálati, illetve mérési eredményeik nemzetközi elfogadhatóságának ekvivalenciáját.

Mindezekkel a tényekkel arra kívánom felhívni a tisztelt Ház és az illetékes miniszterek figyelmét, hogy nemzeti értékeinknek és kedvező külföldi megítélésünknek a növényvédelmi intézményrendszer is része, ugyanakkor az agrárexport és -import biztonságának kulcsszervezete is. Ezen belül nemcsak az EU-követelmény... -, hanem ki is érdemelte fejlesztésének, korszerűsítésének szükségességét. Szakmai erőnléte a világban befolyásoló erejű, és ennek kiaknázhatatlanul hagyása gazdaságpolitikai rövidlátásra vall. Amennyiben ez a szakigazgatási szervezet nem kapja meg a szükséges finanszírozást, elveszti hatósági cselekvőképességét, ezzel együtt nemzetközi hitelét, és nem lesz más, csak árnyék az európai integráció útján.

A Növényvédő Mérnökök Országos Szövetségének szomorú tapasztalatai vannak azzal kapcsolatban, hogy egyes gazdálkodók milyen szakszerűtlenül használják fel a növényvédő szereket, veszélyeztetve ezzel saját családjuk és a fogyasztók egészségét és érdekeit. Sajnálatos, hogy egyre nő azon minták száma, amelyekben az adott kultúrában nem engedélyezett növényvédőszer-maradékot találtak. A jövőben ismét el kell érni, hogy a növényvédő szert csak megfelelő mérnöki végzettséggel rendelkező szakember irányításával lehessen felhasználni. Nem lehet közömbös számunkra, hogy a közel 20 millió kilogramm növényvédő szer kinek a kezébe kerül, és hogyan kerül felhasználásra.

Azon senki sem csodálkozik, hogy a humán orvoslásban a beteg részére orvos által kiírt és a gyógyszerész által kiadott Streptomycin-injekciót vagy a Doxycyclin-kapszulát csak orvosi ellenőrzés mellett alkalmazhatja, ugyanakkor azt a hatóanyagot több hektáron kétszázszoros dózisban almára, körtére alkalmazzuk tűzelhalás ellen. Egyes gazdálkodók és politikusok szemében ez csak permetszert jelent. Szükséges tehát kimondani azt, hogy szaktudás nélkül senki se foglalkozzék növényvédelemmel. Ezért van nagy szükség arra, hogy az Országgyűlés megalkossa és elfogadja a növényvédő mérnökök, növényorvosok kamaráját, amely az európai uniós elvárásoknak megfelelő növénytermesztés intézményes kereteit és a növényvédők érdekeinek képviseletét maradéktalanul el tudja látni.

Az elmúlt héten a t. Ház elfogadta a praxisjogról szóló törvényt. A háziorvosok praxisjogot kaptak, a növényvédő szakemberek törvényerejű kamarát szeretnének (Az elnök jelzi az idő leteltét.), aminek elfogadása teljes mértékben indokolt.

Tisztelt...

Forrás: parlament.hu