DR. LOTZ KÁROLY (SZDSZ): Elnök Úr! Tisztelt Ház! A vízi közlekedésnek a közlekedési alágazatok sorában a pusztán teljesítménymutatókkal jellemezhető mértékénél jóval nagyobb a jelentősége.

(13.00)

Kiemelkedő a szerepe egyes viszonylatokban - a tömegáruk, a nyersanyagok fuvarozásában, mint tudjuk, az építőipari alapanyagok tekintetében különösen -, de ha a Dunai Vasmű számos termékét nézzük, óriási jelentősége van a Duna forgalmának is, vagy a szabadidős és a turisztikai jellegű személyszállításban, vagy a helyi jelentőségű rév- és kompforgalomban. Szeretném megjegyezni, amit nagyon sokan tudnak, hogy a Rajnán éppen tízszer akkora a forgalom. Olyan nemzetközi mutatók jelzik ezt, amelyeket nemigen lehet cáfolni. Nyilván mások a feltételek, mások a kikötőviszonyok, más beruházások, befektetések történnek, mégis azt kell mondani, hogy ez a különbség - akár Ausztriával is összehasonlítva - semmiképpen nem indokolt a magyar helyzetet illetően.

Külön is érdemes szót ejteni a vízi közlekedés alacsony fajlagos energiafelhasználásáról, minimális környezetszennyezési hatásáról. Ezek révén a természeti erőforrások kímélése, valamint a környezet terhelésének mérséklése terén egyértelműen kimutathatók ezen közlekedési ágazat előnyei. A vízi közlekedés fontosságát jól jellemzi az is, hogy a hazai szabályozás első elemének 1774. évi megjelenésétől az 1973. évi 6. számú törvényerejű rendeletig számos általános és szakmai előírás született. A hatályos hajózási jogszabályok száma ma mintegy ötvenre tehető. A nemzetközi előírások átvételével és hazai alkalmazásuk hatásaival foglalkozó felmérés 110 olyan többoldalú egyezményt sorol fel, amelynek jogilag vagy a kialakult gyakorlat révén részesei vagyunk.

A törvényjavaslat elkészítésének elhúzódásáról már több ízben is volt szó. Ezzel összefüggésben - egyetértve a Kovács Kálmán képviselőtársam által február 10-én elmondottakkal - még egy tényezőre szeretném felhívni az önök figyelmét. A hajózás rendkívül összetett, sokoldalú, számos kapcsolódó elemet felmutató tevékenység. Jogi szabályozása során nem lehet megfeledkezni olyan sajátosságokról, mint például az, hogy a hajózás két fő ágának, nevezetesen a belvízi és a tengeri hajózásnak a szabályozása - számos közös vonása ellenére - a nemzetközi gyakorlatban igen erősen elkülönül. Vagy a tengeri hajózást jellemzően, de a belvízi hajózást is jelentős mértékben nemzetközi egyezmények szabályozzák, amelyekhez szükséges a hazai joganyagot gondosan hozzáilleszteni.

A szabályozás tárgyköre a vízi közlekedésben igen szerteágazó, felölelve a vízi utakat, a hajókat és az egyéb úszó létesítményeket, a kikötőket, a hajózási tevékenységet, a hatósági jóváhagyást, illetve ellenőrzést, valamint a személyzettel kapcsolatos kérdéseket. A kiterjedt kapcsolatrendszer a közvetlen hajózási kérdéseken túlnyúlva felöleli a vízügy, a környezetvédelem, az egészségügy, a vám-, a határrendészet sokféle, szerteágazó követelményét és szempontjait. A felsoroltakat tekintetbe véve, ezek összehangolása rendkívül bonyolult feladat.

Ezt a gondolatkört folytatva reálisnak tekinthető a jelen törvényjavaslat keretjellege. A javaslat a részletes szabályok megalkotására részben kormányzati, részben tárcarendeletek formájában összesen 35 témakörben ad felhatalmazást. Ez egyértelműen azt jelenti, hogy a törvényjavaslat valódi értéke, gyakorlati alkalmassága a teljes joganyag birtokában, csak annak ismeretében dönthető el. Ez már csak azért is nyomatékkal említendő, mert a további részletes szabályozás tárgyaként megjelölt területek egy részére már ma is vannak előírások, ahol elsősorban az új szempontokat, követelményeket érvényesítő, de amellett a folyamatosságot is biztosító módosításokra lesz szükség.

Az új elemek egy része, például az állam és az önkormányzatok feladata, a felelősségbiztosítás, a révkalauzi tevékenység, de bizonyos mértékig még a várható módosítások - így például a lajstromozás vagy az egyenruha viselése - egyaránt anyagi következményekkel járnak az államra, a hajóstársaságokra, illetve bizonyos szakmákban személyre szólóan is. Ezzel kapcsolatban néhány problémára Kovács Kálmán képviselőtársam már felhívta a figyelmet.

Végül az Európai Unióban a belvízi és a tengeri hajózásra mintegy 70 darab, harmonizációs szempontból tekintetbe veendő rendelet, határozat, irányelv van érvényben, ami ugyancsak nem jelent kis feladatot a csatlakozni kívánó országok számára. A vázolt sokoldalúság ellenére a törvényjavaslatban néhány kérdésben mégis hiányok tapasztalhatók. Így például a törvény téziseiről szóló 1059/1996. számú kormányhatározatban foglaltaktól eltérően a törvényjavaslat nem tér ki a szabad kikötővé nyilvánítás feltételeire, vagy a közegészségügyi hatósági felügyeletre, illetve az utóbbinál csupán felhatalmazást ad a rendeleti szabályozásra.

(A jegyzői székben Vidoven Árpádot Németh Zsolt váltja fel.)

A közlekedéspolitikáról szóló határozattal egybevetve a törvényjavaslat ugyanakkor nem foglalkozik fontos, a nemzetközi gyakorlatból közismert kérdésekkel, mint a járműállomány megújítását lehetővé tevő állami közreműködés, a belvízi áruszállítási tevékenység elősegítése, a rév- és kompközlekedésnél a közszolgáltatás meghatározása, és a hozzájuk kapcsolódó állami, önkormányzati kötelezettségek rögzítése.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az állam részéről a támogatás elvének általános deklarálásán túlmenően a konkrétumok hiánya azt eredményezi, hogy ez a ma rendkívül rossz helyzetben lévő, ugyanakkor az Európai Unió által támogatott, környezetvédelmileg legkorszerűbb közlekedési alágazat talpra állítása sajnos a továbbiakban sem várható. Önmagában ugyanis képtelen lesz a piaci versenyben helyt állni, a különféle formájú támogatásokat élvező európai hajózási vállalatokkal szemben. Itt tehát nagyon-nagyon komoly állami feladatokra is szükség lesz a következő időszakban.

Összefoglalva az elmondottakat, kétségtelenül jó, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat hosszú, sokéves munka eredményeként egyáltalán megszületett. Ahhoz azonban, hogy célját, rendeltetését maradéktalanul teljesíthesse, nélkülözhetetlen, hogy számos alapvető és részletkérdésben módosító javaslatok szülessenek, éppen annak érdekében, hogy minden lényeges kérdést szakszerűen rendező, valamennyi érintett számára jól és következetesen alkalmazható, a versenyképesség fenntartását, illetve javítását lehetővé tevő állapot jöjjön létre. Ehhez a Szabad Demokraták Szövetsége is módosító indítványokkal kíván a következőkben hozzájárulni.

Köszönöm figyelmüket. (Taps az SZDSZ soraiban.)

Forrás: parlament.hu