KISS ANDOR (MIÉP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Főigazgató Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Örömmel jelenthetem államtitkár úrnak, hogy az előttem szóló Farkas Imre képviselőtársam beszédem nagy részét elvette, úgyhogy valószínűleg nem kell olyan sokáig itt ülnie a teremben, legalább öt percet meg tudok spórolni a felszólalásomból. (Közbeszólás az SZDSZ padsoraiból: Ez a nap erre van!)

Külön öröm számomra, hogy a főigazgató urat itt a frakciónk közepén üdvözölhetjük. (Derültség.) Nagyon jó helyet találtak neki a Ház munkatársai, hogy hol foglaljon ma helyet.

Beszédemben én is kiegészítést szeretnék fűzni az Energia Hivatal beszámolójához, s Farkas Imre gondolatmenetét folytatva én is a fogyasztóvédelemmel szeretnék foglalkozni.

Ami az én szememet is legelőször megütötte, az az 579-es darabszám, amely relatívan magas szám, mert gyakorlatilag azt jelenti, hogy minden napra jut két panasz, ha a munkanapokat számoljuk. Viszont ha azt is tudjuk, hogy hány olyan fogyasztó van az országban, aki nem tudja venni a tollat, a papírt, az írógépet vagy a számítógépet, és nem tud emiatt panasszal fordulni a céghez, vagy azt sem tudja, hogy hova kell a panaszával fordulni, akkor azt mondhatjuk, hogy ez hatalmas szám, mert ez nyilván lényegesen magasabb lenne, ha ezeknek a panaszoknak is teret tudnának adni a fogyasztók.

Elszomorítónak tartom a következő itt szereplő számot, azt, hogy ezen panaszok 60 százaléka jogosnak is minősült. Ez azt jelenti, hogy valóban bajok lehetnek a szolgáltatóknál, a szolgáltatói szerződések megfogalmazásában, a szolgáltatás minőségében, ha ezeknek a panaszoknak több mint a fele jogosnak minősül.

(12.40)

S azt külön sajnálatosnak tartom, hogy ezen panaszoknak majdnem 100 százaléka viszont a kisfogyasztóktól érkezik, mert 80-90 százalékot említ itt ez a bizonyos beszámoló. Az önkormányzati 10 százalék is elég sok, ezek nyilván a hálózatfejlesztésekkel kapcsolatos panaszai lehetnek az önkormányzatoknak.

A beszámoló mindösszesen egy mondattal intézi el ezeket a hálózatfejlesztéseket, hogy: továbbra is jelentkeznek a hálózatfejlesztési hozzájárulással kapcsolatos panaszok. Azt hiszem, én is mint képviselő leginkább ezekkel a panaszokkal találkozom.

Itt - azokon túl, amit az előttem szóló képviselőtársam elmondott - én kiemelném még, ami hozzám nagyon sokszor elérkezett, a verseny semlegességének megsértését a szolgáltatóknál.

Bizottsági ülésen is megfogalmaztam, igazi választ nem nagyon kaptam rá, hogy például egy-egy áramszolgáltató vagy gázszolgáltató milyen alapon írja elő a fogyasztónak, hogy egy bizonyos cég fogyasztásmérő-szekrényét vagy gázmérőszekrényét építheti vagy építtetheti csak a vételezés helyére, saját ingatlanára. Az ilyenek előírása a szolgáltatók részéről szerintem súlyosan sérti a többi szállító versenysemlegességét.

Szintén a hálózatfejlesztési panaszok nagy részéhez tartozik az, hogy a szolgáltatók, nyilván a 8 százalékos garantált nyereségük elérése érdekében, hol jogosan, hol a fogyasztók által vélelmezetten jogszerűtlenül szednek hálózatfejlesztési hozzájárulást.

A törvény viszonylag egyértelműen fogalmaz az ügyben, hogy a lakossági fogyasztónak bizonyos energiavételezési mennyiségig nem kell hálózatfejlesztési hozzájárulást fizetni. Ilyenkor azonban bizonyos szolgáltatók kitalálják azt, hogy a szolgáltatás biztonságának javítása érdekében erre a gyakorlatilag ingyenes mennyiségre is hálózatfejlesztési hozzájárulást próbálnak beszedni a lakosságtól.

Amikor ezt a lakosság kifogásolja, akkor persze természetesen vagy nem válaszolnak, vagy elutasítják, de az ügyük érdemben nem rendeződik.

Szintén ugyanilyen, amivel gyakran megkeresnek, szintén a kisfogyasztók, hogy az éjszakai áram mennyiségét, tehát időbeli mennyiségét sehol nem tudják igazolni, tehát azt, hogy valóban megvan-e a szolgáltatási szerződésben előírt szolgáltatás napjában, hogy annyi ideig kapnak-e éjszakai áramot és olyan ütemezésben, mint ahogy ezt a szerződés előírja. Gyakorlatilag ez is teljesen ellenőrizhetetlen a fogyasztók számára.

Így, mint ahogy ezt tavaly is elmondtam ennek a beszámolónak az általános vitájában, én kérném az Energia Hivatal jelen levő munkatársait, a főigazgató urat, hogy eme nemes tevékenységüket, a fogyasztóvédelmi tevékenységüket mindenképpen erősítsék az elkövetkezendő időben.

A másik dolog - és erre mint a környezetvédelmi bizottság tagja kell reagálnom - az, hogy a megújuló energiaforrásokról gyakorlatilag nem nagyon kerül említés az Energia Hivatal beszámolójában. Itt már Tóth István képviselőtársam beszámolójában szerepelt, hogy ennek milyen fontossága lenne, de ugyanúgy - talán egy mondatban eltérve a témától - ezt hiányolom a kormány stratégiájából is. Az egyetlenegy dolog, ami másfél éves képviselőségem alatt történt ez ügyben, az az, hogy Danka Lajos képviselőtársamnak nagyhosszú munkával sikerül elérnie, hogy ismét 12 százalékos áfa sújtja az energiatakarékos napkollektorokat.

A magam részéről csatlakozom Balczó Zoltán frakciótársam véleményéhez: elsősorban a privatizációs problémák miatt - amit képviselőtársaim itt kifejtettek - az Energia Hivatal beszámolóját ebben az évben is tartózkodással tudjuk megítélni.

Köszönöm szépen. (Taps a MIÉP soraiban.)

Forrás: parlament.hu