NYITRAY ANDRÁS (Fidesz): Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Csatlakozom az előttem szólóhoz. Én abban a szerencsétlen helyzetben voltam, hogy ezt a módszer, az üggyel abszolút össze nem függő témák csócsálását és imamalomszerű hajtogatását és azt a szómágiát, amivel azt akarták elérni az ellenzéki képviselők, hogy addig mondják a képtelenségeiket, míg majd csak elhiszi valaki, ez számomra sajnos ismert, én ezt már elég sokszor elszenvedtem.

Néhány konkrétumra szeretnék csak utalni. A Cégtárról, amit olyan bőségesen és olyan nagy kéjjel idézett itt Vancsik úr, arról kifejezetten kijelentette a bizottság előtt a miniszterelnök úr, hogy nem tartozik ezen vizsgálathoz fölhasználható dokumentumok közé; tehát egyszerűen nem is tudom, hogy miről beszél. Ilyen erővel vissza lehet menni mondjuk a mohácsi vész idejére, és különböző fóliánsokból is lehetne idézni. Egyszerűen el vagyok képedve attól, hogy itt hetet-havat összehordanak a szemben ülők, és az üggyel abszolút össze nem függő kérdésekről beszélnek a helyett, hogy azt a nyilvánvaló és letagadhatatlan tényt elismernék, hogy azokban a kérdésekben, amelyeket feltettünk magunknak - és szeretnék arra is reflektálni, hogy bármennyire is szeretnék, kedves hölgyeim és uraim, nem az volt a dolog egyedüli és kizárólagos kiváltó oka, hogy a miniszterelnök úr tett egy bejelentést. Számos egyéb jel is utalt arra, hogy ilyenféle események történnek, és nem csak erre terjedt ki a vizsgálatunk, habár ezt pont a bizottság tagjai alapvetően tudják, csak éppen itt nem beszélnek róla. (Csige József: Kaya Ibrahim!)

Vancsik úrnak meg ajánlanám, hogy emlékirataiban folytassa, ha lehet, kíméljen meg a további hasonló (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), tárgyhoz nem tartozó kérdések fölvetésétől, bár tudom, hogy ez úgy is hiábavaló kérés. (Taps a kormánypárti padsorokban. - Vancsik Zoltán: Jogállam és demokrácia van ebben az országban! - Tóth István: Söprögessél otthon! - Vancsik Zoltán: Nem lehet megfélemlíteni senkit!)

Forrás: parlament.hu