POZSGAI BALÁZS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Miniszter Úr! A tárgyalt hulladékgazdálkodásról szóló törvényjavaslatnak vannak meglehetősen hosszú távú előzményei. Engedjék meg, hogy hadd kezdjem egy anno 1638-ra datálható idézettel, amely a fogarasi felsőszéknek a rendeletét fogja tartalmazni. Így írja: "Az patakokba, kik városon által folynak, semminémű rusnyaságot önteni, szemetet beléhánni, ganét reáhordani, árnyékszéket reá csinálni, bőröket benne áztatni, bélt, moslékot, dögöt és rusnya ruhákat szapuláson kívül ne mossanak, se ne áztassanak. A borbélyok is rusnya lúgot belé ne öntsenek és véres ruhákot belé ne mossanak. A szűcsök is a bőröket patakokban ne áztassanak, és egy szóval, az városon által folyó patakokban az város között semmi rusnyaságot belé ne öntsenek, se benne ne cselekedjenek."

(11.40)

A későbbiekben írja, hogy milyen büntetéseket helyez kilátásba.

Ezzel szemben az ország településeinek mintegy egyharmadán jelenleg még nincs szervezett hulladékgyűjtés. A lakosság általában saját maga gondoskodik települési hulladékának elhelyezéséről, leggyakrabban szakszerűtlen módon, nem kellő műszaki védelmű lerakóhelyeken. A nemzetközi normák a huszadik század végére megkövetelik legalább a szakszerű ártalmatlanítást, amelyek megvalósításához regionális megoldások ajánlhatók.

A tárgyalt hulladékgazdálkodási törvény kötelező szolgáltatásként fogja megszabni a települési hulladékkezelést. Annak érdekében, hogy a jelenleg még szervezett gyűjtéssel nem rendelkező települések könnyebben felkészülhessenek jövőbeni feladataikra, fejlesztéseiket központilag támogatni célszerű abban az esetben, amennyiben a feladatot már működő hulladékgazdálkodási rendszerhez való csatlakozással vagy egy új regionális rendszer kialakításával kívánják megoldani. A javaslatban beterjesztett jogszabályok hatályba léptetését a felkészülési idő biztosításával fokozatosan javaslom megoldani, garantálva egyúttal a kiszámíthatóságot és következetességet. Rendező elvként a költséghatékonyság, a regionalitás és a célspecifikus megoldások vehetők figyelembe.

A magyar jogrend a hulladékgazdálkodási törvény hatálybalépésével az EU-megfogalmazás szerinti hulladékdefiníciót alkalmazza. Ez a települési hulladékgazdálkodás területén a termelés során keletkező nem veszélyes hulladéknak a lakossági hulladékkal való együttes kezelését is megengedi. A kezelési lehetőségek tekintetében új előírás lesz a bomló szervesanyag tartalmú hulladékok lerakásának korlátozása és az elégethető hulladék lerakása feltételeinek szabályozása. A lerakással kapcsolatban bevezetésre kerülnek a műszaki védelemre vonatkozó európai normatívák, a lerakó betelését követő lezárás, utókezelés, biogáz-kivezetés, monitorozás és a rekultiváció megvalósításának a feltételei.

A lakosságnál keletkező hulladék környezetkímélő kezelésére a települési önkormányzat köteles megszervezni a helyi közszolgáltatást, vagy más önkormányzattal együttműködve önkormányzati társulásban végezni azt. A települési hulladékkezelési régió kialakulása az elmúlt néhány évben központi befolyásolás nélkül megkezdődött, elsősorban a települések földrajzi elhelyezkedése alapján és a meglévő infrastruktúrára alapulva.

A következő középtávú fejlesztéseknél ezekre a meglévő regionális központokra építve kell megvalósítani az eddig még nem csatlakozott települések társulásba vonását, nem feltétlenül tekintettel a közigazgatási határokra. A hosszú távon szükséges fejlesztéseknél már rendező elv lehet a közigazgatási régiók figyelembevétele.

A közszolgáltatást ellátó szakvállalkozó tevékenységét csak engedéllyel végezheti. Tevékenységéért a hulladék mennyiségével és minőségével, valamint a szolgáltatás színvonalával arányos díjat kap. A hulladék előállítóját ösztönözni kell a hulladékgazdálkodási prioritási sorrend követésére, lehetőleg a szolgáltatások díjainak differenciált megállapításával, például a szelektív gyűjtés díjkedvezményével, a kevert hulladék esetén pedig a szankcionálással.

A mai gyakorlat a kitűzött céloktól jelentősen elmarad. A települési hulladék begyűjtésének és kezelésének fejlesztése miatt felmerülő többletköltségek a szolgáltatás díjában csak fokozatosan érvényesíthetők. Így éppen a fejlesztés időszakában szükséges jelentős beruházási igényű szelektív gyűjtés, hasznosítás vagy égetés létesítményeinek, eszközeinek üzembe állításához központi források biztosítása szükséges.

A gazdasági tevékenységből származó termelési hulladék kezeléséről a hulladék tulajdonosa köteles gondoskodni. Ez történhet a közszolgáltatás céljára kiépített kezelő létesítményben, ha a termelési hulladék a kommunális hulladékkal - összetétele folytán - együtt kezelhető. Megoldás a gyűjtési, kezelési kötelezettség áthárítására szerződéses viszony létesítése, a kezelés hatékonyságának és a költségtakarékosság elvének az együtt érvényesülése.

Tisztelt Ház! A hulladékgazdálkodási feladatok teljesítése csak igen nagy volumenű beruházások megvalósításával lehetséges. A feladatok végrehajtásáért a gyakorlatban felelős a gazdasági és állampolgári szféra, illetve a lakosság képviseletében az önkormányzatok, amelyeknek az anyagi helyzete az esetek döntő többségében nem képes a szükséges beruházások teljes mértékű finanszírozására. A finanszírozási hiányok részbeni pótlását az állami költségvetésnek kell szolgálnia a címzett és céltámogatási rendszereken, a környezetvédelmi célelőirányzaton, a területfejlesztési, a területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési, valamint a gazdaságfejlesztési célelőirányzatokon keresztül.

Az előző évekhez képest a termékdíjaknak köszönhetően az üzemeltetéssel kapcsolatos feladatok ellátásának pénzügyi lehetőségei, forrásai bővültek, azonban protekcionista elosztása több helyütt nagy feszültségeket gerjesztett.

Tisztelt Ház! Hazánkban a szelektív hulladékgyűjtés még nem elfogadott gyakorlat. Csak a jogi és gazdasági feltételek egyidejű bevezetése mellett kerülhet sor a kiterjedt alkalmazására. Ahhoz azonban, hogy a visszagyűjtési arányokat és a hasznosítást országos szinten a jelenleginél magasabb mértékben el lehessen érni, olyan szelektív hulladékgyűjtési megoldásokat kell alkalmazni, amelyek az e téren tapasztalatlan szereplőknek segítséget is nyújthatnak. A korábbi tapasztalatok alapján erre leginkább a hulladékgyűjtő udvarok hálózata alkalmas, ahová a hulladékot a lakos viszi el, és ahol a szakértő személyzet segíti annak szelektálását, szétválasztását. Az udvarok mind a hasznosítható, mind a veszélyes hulladékok fogadására alkalmasak, míg a maradék hulladék gyűjtése továbbra is a lakás közelében történik meg - elhordásos rendszer -, és ártalmatlanítását korszerű, regionális lerakókban vagy égetőművekben végzik.

A szelektív hulladékgyűjtés speciális formáját igényli a bomló szerves alkotókat tartalmazó zöldhulladék kezelése. Tekintettel arra, hogy a települési hulladék keletkező mennyiségében jelentős hányadot képvisel ez a hulladékfajta, célszerű olyan megoldást, olyan speciális gyűjtést alkalmazni, amely szinte azonos a komposztálás módszerével. Azokon a területeken, ahol megoldható, így például a falusias és a családi házas övezetekben, ösztönözni kell azt, hogy a lakos maga gondoskodjék a komposztálásról és saját célú hasznosításról. Úgy látjuk, hogy a keletkező komposztot javasolt állami pénzeszközökkel támogatni, hogy az később mezőgazdasági területeken is felhasználható legyen, akár az adott térség regionális hulladéklerakójának későbbi rekultivációjára, de teljes körű ártalmatlanítás után mezőgazdasági célra is.

Ahhoz, tisztelt Ház, hogy a szelektív hulladékgyűjtés révén megvalósuljon a hulladékok egy részének hasznosítása, az is szükséges, hogy a lakosság és a termelők által szelektíven gyűjtött hulladék további előkezelés során olyan minőségű - más szóval tisztaságú - legyen, hogy a feldolgozóipar is képes legyen magas használati értékű terméket gyártani abból. Tehát több olyan folyamaton kell átmennie a szelektív gyűjtés során - ilyen az előkészítés, a válogatás, a mosás és bálázás -, amelyek mind nagy költségigényűek.

És éppen ez, tisztelt Ház, a mi megközelítésünkben az aggodalom ezzel a törvénnyel kapcsolatban, mert a törvény alapvetően támogatható, de ennek finanszírozási megoldásait a gyakorlatban még nem látjuk.

(11.50)

Nagyon bízunk abban, hogy az ezzel kapcsolatos és az egyéb benyújtott módosítóink elfogadásával azonban sikerül egy közel konszenzusos törvényt majd elfogadnunk.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Szórványos taps az MSZP soraiból.)

Forrás: parlament.hu