DR. BERNÁTH VARGA BALÁZS (FKGP): Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! E rövid időkereten belül néhány gondolatot a tárgyalandó törvényjavaslattal, így a képviselő-testület munkájával kapcsolatosan szeretnék megfogalmazni, hiszen a testületben sokféle érdek és akarat találkozik, ezek egyeztetése, összehangolása minden képviselő, így az önkormányzat közös felelőssége is. Ezt a felelősséget elősegítendő a törvényjavaslat viszonylag szigorú összeférhetetlenségi szabályai csökkentik az érdekellentétek kialakulásának, az egyéni érdek közérdek fölé helyezésének lehetőségét. A képviselő-testület döntései során csökkentené a döntést esetlegesen befolyásoló személyes érdekek önkormányzati döntésben való érvényre jutását.

A javaslat szerinti szabályozás nem jelenthet teljes véleményazonosságot a képviselők között, az egymástól eltérő vélemények továbbra is ütközhetnének, azonban ezek egyeztetése a közös érdeket figyelembe vevő helyi politizálást igényel. Ez a viszonylag részletes, több lábon álló szabályozás, ami erre vonatkozik, nem teremthetett a képviselői jogállás tekintetében teljes körű szabályozást, ugyanis egy működő rendszer lévén a működés hozza felszínre a szabályozatlan vagy nem kellő mélységben szabályozott területeket, ezáltal teret engedve a különféle jogértelmezéseknek, amelyek a magyar jogrendszerben nem tekinthetők jogforrásnak.

A jogforrásoknak a társadalmi viszonyok szabályozásával követnie kell, és ha szükséges, újra kell szabályoznia az adott jogviszonyt a félreértelmezhetetlen, minden jogalany számára világos működés megteremtése érdekében. Ezt igyekszik a törvényjavaslat rendezni, erényeként említendően nem úgy, hogy a képviselői jogállásra vonatkozó, már említett jogforrásokból kiemeli e téma szempontjából lényeges szabályozási elemeket, hanem azokat kiegészítve, az eddig nem szabályozott kérdéseket rendezve tesz eleget a felé támasztott kívánalmaknak.

A képviselői megbízatás megszűnésének lehetőségeit tekintve az eddigi jogszabályok nem tartalmazták ezt a rendelkezést. Ilyen a képviselő halálának a ténye. Mint megszűnési ok, nem feltétlenül szükséges törvénybe foglalni, de a magyar szabályozási gyakorlat szerint a tisztségek megszűnési esetei között a törvények a halál tényét mint megbízatást megszüntető tényt mindig külön is megemlítik.

A képviselő megbízatásáról történő lemondás olyan jog, amit el kell ismerni és el is kell fogadni. A lemondás egyoldalú nyilatkozat, amelyhez nem szükséges az elfogadás avagy a jóváhagyás.

A képviselői megbízatás megszűnésének fontos jogi következményei vannak, ezért lényeges, hogy azt írásba foglalják. A törvényjavaslat tartalmazza az írásba foglalás szabályait is és azt az igen lényeges, kívánatos szabályt, hogy a képviselő a lemondást nem változtathatja meg és nem vonhatja vissza. Így a képviselői lemondások a korábbi gyakorlattól eltérően várhatóan megfontoltabban születnek meg, és a lemondott képviselők mandátumai mielőbb betöltésre kerülnek, egyéni választókerületben időközi választással, lista esetén pedig a mandátumnak a választási bizottság által a listán következő képviselő számára történő kiadással.

A megbízatás megszűnésének okai között új elemként szerepel, ha a képviselő egy éven át nem vesz részt a képviselő-testület munkájában. Ez kielégíti azt a települési képviselővel szembeni általános elvárást, hogy személyesen közreműködve részt vegyen az önkormányzati testület munkájában. Ezt a törvényi szabályozást az önkormányzatok szervezeti és működési szabályzatukban csak szigoríthatják a hiányzásra vonatkozó szankciórendszer kidolgozásával.

A kerületi, városi és nagyobb települési önkormányzatoknál nem jelenthet problémát az összeférhetetlenségi szabályok betartása szerinti működés.

(9.40)

A probléma azonban az, hogy az országban az összesen háromezret meghaladó számú önkormányzatok között nem azok vannak nagyobb arányban, ahol ezek a szabályok maradéktalanul és a képviselő-testület működőképességének veszélyeztetése nélkül betarthatók. A törvényjavaslat 6. és 7. §-ai ugyan az összeférhetetlenségi szabályok között kerültek megírásra, de abból az egyértelműen nem olvasható ki, hogy ha valamelyik képviselő az említett paragrafusok szerinti magatartást megvalósítja, akkor azzal a települési képviselői megbízatással összeférhetetlen magatartást valósít-e meg, és a megbízatása ennek következtében megszüntethető-e.

A törvényjavaslat a hatályos szabályozás hiányát pótolandóan megfelelő mélységben szabályozza az összeférhetetlenségi eljárást és az idevonatkozó jogorvoslati lehetőséget. A törvényjavaslatnak a képviselő-testület nem képviselő tagjaira vonatkozó szabályai a nem képviselő bizottsági tagokra vonatkozóan is kiterjesztik az összeférhetetlenségi szabályokat. A bizottsági munkában külső tagok bevonásával a képviselő-testület leggyakrabban az adott bizottság döntéseihez elengedhetetlen szakértelmet próbálja biztosítani. Az összeférhetetlenségi szabályoknak a bizottság nem képviselő tagjaira való kiterjesztése nem feltétlenül építő jellegű.

A törvény hatálybalépését a javaslat a következő önkormányzati választás napjában határozza meg. Ettől eltérő időpontban a minden önkormányzatra kötelező jelleggel történő korábbi bevezetés egyrészt akadályozná az önkormányzati munkát, másrészt egyszerre indokolatlan költségeket jelentene mind a központi költségvetés, mind az önkormányzatok egésze számára. Azonban van ennek a hatályba léptetésnek egy bizonyos része, amelyet lépcsőzetesen is be lehetne vezetni anélkül, hogy megfelelő költségek terhelnék a helyi önkormányzatokat vagy a képviselő-testületet. Ezt kellene a módosító javaslatokkal jobbá tenni a hatályba léptetésre vonatkozóan. Gondolatébresztőként tehát ezt mondanám: még ebben a ciklusban is lehetséges volna - hiszen a ciklus felénél sem tartunk - egyes részeinek a hatályba léptetésre vonatkozó rendelkezéseit beiktatni.

Összegzésképpen: szükséges a képviselők jogállására vonatkozó külön szabályozás, az összeférhetetlenségi szabályok alkalmazása, azonban a hatályba léptetés szabályait úgy célszerű majdan meghatározni, hogy azzal ne lehetetlenüljön el még csak rövid időre sem az önkormányzati működés eddigi tevékenysége.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és az FKGP soraiban.)

Forrás: parlament.hu