SIBAK ANDRÁS (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Elég részletes vita zajlott már itt két alkalommal is az általános vita részeként a törvénytervezetről. Én két területtel szeretnék csupán foglalkozni.

A cél az, hogy egy átlátható önkormányzati munka, önkormányzati gazdálkodás, illetve a közpénzek mind hatékonyabb, tiszta körülmények között történő felhasználása következzen be. Ehhez a törvényjavaslat kiválasztott különféle kategóriákat, illetve eszközöket, hogy hogyan és miképpen lehet megoldani, és olyan csoportokat, amelyeknek a részvétele bizonyos mértékig veszélyeket hordoz magában, ha az önkormányzat testületében tevékenykednek.

Érinti az előterjesztés a gazdasági társaságokat, ezen belül kiemelten az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságokat vagy bizonyos önkormányzati tulajdonrésszel rendelkező gazdasági társaságokat, de nem foglalkozik a törvényjavaslat - és a hozzászólásokban is szemérmesen elmentünk mellette - a magángazdaság korrupciós lehetőségeivel. Ugyanis nem elsősorban abban vagy nemcsak abban van probléma és a lehetőség önös érdekek érvényesítésére, amikor önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság vezető tisztségviselője hajt ki magának valamifajta döntést a képviselő-testülettől, vagy netalán megkapja azt a tiszteletdíjat, amit hivatalosan lehet tudni, hiszen nyilvános, hogy ő ezt pluszban megkapja, hanem abban, ha az a képviselő, aki az önkormányzattal szorosan, rendszeresen gazdasági kapcsolatot tart fenn, valamilyen szolgáltatást végez az önkormányzat részére, és ez a szolgáltatás nem egy egyszeri alkalommal - tehát mondjuk, egy pályázaton való részvétellel, egy egyszeri beruházásban való részvétellel -, hanem rendszeres szolgáltatásnyújtással kapcsolódik össze.

(10.50)

Van természetesen ebben a javaslatban egy érintőleges pont, amely erre vonatkozik, az f) pont, de ez nagyon szűken, önkormányzati feladat ellátására vonatkozóan jelzi ezt. Az önkormányzati feladatok törvényben meghatározottak, ezen kívül az önkormányzatok nagyon sok olyan tevékenységre kötnek szerződést, ami jelentős pénzek, önkormányzati pénzek felhasználását teszi lehetővé. Amennyiben képviselő ilyen gazdasági társaságban érdekelt vagy személyében érdekelt, akkor úgy gondolom, hogy tevékenységével jelentős egyéni érdekeket szolgálóan tudja befolyásolni az önkormányzati döntéseket.

Az, ami itt elhangzott és valószínűleg módosító javaslatokban majd meg fog jelenni, hogy az átláthatóság mentén jelenjenek meg ezek az egyéni, személyi érdekeltségek, akár egy ilyen bevallásban, akár más formában, úgy gondolom, segíthet rajta, hogy ez a lehetőség szűküljön, de szerintem a törvénynek ebben a vonatkozásban is szükséges lenne valamifajta szigorítást megtenni, amelyre vonatkozóan természetesen módosító javaslatot nyújtottam be.

A másik kérdés, ami mentén itt igen komoly polémia alakult ki, ez az intézményvezetők helyzete, illetve részvétele. Mint kiderült, itt nem frakciók vagy politikai irányzatok között van véleménykülönbség, hanem személyek között, kinek-kinek a tapasztalata alapján. Megítélésem szerint az intézményvezetők részvétele a képviselő-testületi munkában sokat javított a képviselő-testületek munkájának minőségén. De ha valaki az elmúlt kilenc év történéseit, különösen a kistelepüléseken történt eseményekre figyelemmel végiggondolja és visszagondol azokra az esetekre, amelyek igen nagy port vertek fel, akkor ezeknek a botrányos eseteknek a főszereplője általában egy kistelepülés iskolaigazgatója, intézményvezetője, háziorvosa és a polgármester, illetve a képviselő-testület egy része volt.

A mellett a kétségtelen előny mellett, hogy az intézményvezetők a minőségi munka felé vitték el a testületek tevékenységét, látni kell, hogy óriási személyes befolyással rendelkeznek a település lakóinak bizonyos rétegében vagy talán a település lakóinak nagyobb részében, hiszen akár a háziorvosról beszélünk, akár egy iskolaigazgatóról, sok olyan kapcsolódási pont van - személyes kapcsolódási pont -, amely mentén a befolyását, az elképzeléseit tulajdonképpen felemelheti a közvélekedés szintjére.

A törvénytervezet ilyen szempontból az én részemről támogatható, amely megtiltja, hogy a költségvetési szervek vezetői részt vegyenek a képviselő-testület munkájában, pontosan arra hivatkozással, hogy ezek a befolyásoló lehetőségek, túlsúlyos személyek ne vegyenek részt az önkormányzat ilyen jellegű döntéseiben.

Nem értek egyet azokkal a képviselőtársaimmal, akik úgy gondolják, hogy ezzel kvázi az értelmiséget zárják ki a kistelepülések képviselő-testületeiből. Ott van iskolaigazgató, ahol van iskola, tehát ahol vannak más pedagógusok is, akik aktuálisan nem igazgatói feladatot látnak el ugyan, de annak a településnek mégiscsak az értelmiségi rétegéhez tartoznak. Tehát ha ők kerülnek be netalán a képviselő-testületbe, úgy gondolom, hogy az ő munkájuk is sokat segíthet és javíthatja ennek a testületnek a működését. Tehát nem értek egyet azzal, hogy ezzel a döntéssel tulajdonképpen megfosztjuk ezeket a kistelepülési önkormányzatokat az értelmiség gondolkodásától, tudásától, lehetőségeitől.

Ugyanakkor a döntés-előkészítésben szükség van a tevékenységükre, és korábban már Pozsgai Balázs képviselő úr is felvetette - az előző vitában is felvetődött -, hogy az intézményvezetők kizárását a bizottságokból talán enyhíteni kellene. Ez nem egy ilyen kis sebtapasz arra, hogy a másik képviselő-testületből kizárjuk őket, hanem a döntés-előkészítés szakmaiságának, szakszerűségének javítását jelentené amellett, hogy végül is a képviselő-testület kompetenciájában maradna a tényleges döntés.

Mint ahogy itt az előbb már elhangzott, a bizottságokba a külső tagokat a képviselő-testület hívja be, illetve ő dönt róla, hogy ebben dolgozhatnak-e vagy sem. És ha egy képviselő-testület úgy gondolja - mindennek ellenére -, hogy az ő intézményvezetőjének vagy vezetőinek helye van egy ilyen szakmai előkészítő bizottságban, akkor ezt a lehetőséget fenn kellene tartani, és ezzel tulajdonképpen azt a fajta tudáshiányt, amire néhány képviselőtársam felhívta a figyelmünket a testületből való kizárásuk esetén, vissza lehetne pótolni. Bár én úgy gondolom, hogy ha valaki egy iskolaigazgatói állást vállalt és ezt megpályázta, erre felkészült, akkor van olyan belső ambíciója a település közélete iránt, hogy egyébként is segíti a testület munkáját.

A magam részéről tehát úgy gondolom, hogy ebben az eredeti előterjesztést meg kellene tartani, illetve bizonyos módosítással a bizottsági tagság vonatkozásában módosító javaslat elfogadásával konszenzusra lehet jutni.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu