SZABADOS TAMÁS (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Nagyon nehéz már ezek után, a pro és kontra vita után elmondani azt, amit eredetileg akartam; helyette engedjék meg, képviselőtársak, hogy néhány dologra én is reagáljak, tehát azokra a neuralgikus pontokra, amelyekben nincs egyetértés.

Itt jól lehetett látni, illetve hallani három héttel ezelőtt is és most is az egyes képviselők társadalmi állását, hogy honnan jöttek, milyen társadalmi közegből, fővárosból, nagyvárosból, kistelepülésről, listás képviselő avagy egyéni képviselő, akinek, mondjuk, más településekre is van rálátása. Tehát a különbségek - már több képviselőtársam rámutatott - nem az egyes képviselőcsoportokban és egymással szemben fogalmazódnak meg, hanem inkább élethelyzettől függően, tehát hogy ki honnan jött. Ezért van, aki az egyik részét hangsúlyozta jobban, van, aki a másik részét hangsúlyozta jobban.

Aki például inkább a gazdasági összeférhetetlenségről szóló passzusokat hangsúlyozta, az abból a modellből indult ki, ahol ezek a gazdasági összeférhetetlenségek egyáltalán létrejöhetnek, főleg a nagyvárosokban, a fővárosban, a megyékben, tehát a megyei önkormányzatokban és néhány kisebb városban, tehát ott, ahol ez ténylegesen előfordulhat, ahol az önkormányzatnak ilyen gazdasági társulásai vannak.

Úgy néz ki, hogy ebben kezd, ha nem is konszenzus, hanem az egymásra licitálás után egy olyan új kompromisszum kialakulni az írásos kompromisszum után, hogy a gazdasági összeférhetetlenségben legyünk szigorúak, és a gazdasági összeférhetetlenségben, a hatályba léptetésben legyünk még szigorúbbak.

(11.00)

Magyarán szólva: a törvény elfogadása után rögtön léptessük hatályba a gazdasági összeférhetetlenségről szóló passzusokat. Ezt is el tudom fogadni, bár amikor elkezdtük a vitát, nekem olybá tűnt, hogy a két nagy frakció között történt egy kompromisszumkötés - kompromisszumos szöveget tártak elénk -, ezeket igazándiból nem fogjuk felnyitni. De a magunk részéről, és ezt a szocialista képviselőtársak felszólalásából lehetett hallani, hajlunk arra, hogy elfogadjuk azt a Kisgazdapárt, illetve a Szabad Demokraták Szövetsége által szorgalmazott hatályba léptetési időpontot, hogy rögtön léptessük életbe, még azt is, hogy az igazgatótanácsi tagságon kívül ezt a felügyelőbizottsági tagságra is ki lehetne terjeszteni.

Más dolog - és most szeretném egy új részét megvilágítani - az intézményvezetők összeférhetetlenségéről szóló passzus. Hiszen eddig két dolgot említettek, egyrészt azt mondták, például Tóth Imre és Balogh képviselőtársam, hogy ezzel a helybeli értelmiséget a kistelepülésen hátrányba hozzuk, ez igaz is; másrészt azt mondták, hogy olyan előnybe hozzuk, mondjuk, az iskolaigazgatót vagy a háziorvost, ami jogtalan. Bár tudom, hogy egy törvénybe érzelmi dolgokat nagyon nehéz belefoglalni, de azért, képviselőtársak, tessék egy kicsit arra is gondolni, hogy mondjuk, egy hétfős testületben - ez nagyon kis település, ezer alatti lélekszámú település -, mondjuk, a háziorvos vagy az iskolaigazgató bár nem kapálódzik az után, hogy ő önkormányzati képviselő legyen, az ottani hierarchiában elfoglalt helye alapján általában az állampolgárok fel szokták kérni.

Ott vannak olyan társadalmi szokások, hogy ha most ezután kategorikusan megtiltjuk, hogy mondjuk, az óvodavezető, az iskolaigazgató vagy a háziorvos önkormányzati képviselő lehessen, ezt ezek a helyi társadalmak nem úgy élik meg, mint mi, hogy egy törvény erejénél fogva nem lehetnek ezek, hanem valamilyen oknál fogva, főleg úgy, hogy a gazdasági összeférhetetlenség mellé is tesszük ezt a dolgot, hát valamit hozzágondolnak az emberek. Magyarán: ez az én olvasatomban erkölcsi presztízsveszteséget is jelent. Én azért nem lennék ennyire rigorózus, hiszen tessék elképzelni, egy iskolaigazgató valóban tud-e és úgy tud-e lobbizni, ahogy például egy gazdasági vezető tudna. Miért lobbizik egy iskolaigazgató, ha lobbizik? Hogy az iskolája vagy az óvodája jobb helyzetbe kerüljön.

Azt mondom, hogy egy iskolaigazgatónak az ezekben a testületekben való részvétele - mondjuk, egy hét vagy kilenc tagú testületben kistelepülésen - a szakmaiságot is erősíti; azt a szakmaiságot, amit például az elmúlt ciklusban az oktatási törvény módosításakor nagyon nehéz volt megoldani, hogyan tudunk olyan hozzáértő embereket találni az önkormányzatok hivatalába, hogy érdemben el tudjon bizonyos dolgokat iskoláról vagy óvodáról a helyszínen bírálni. Ott az iskolaigazgató, az óvodavezető vagy a háziorvos a szakmaiságot is képviseli, és egy hét tagú testületben még bizottságok sem nagyon működnek, hogy külső tagként ott működhessenek.

Tehát én az összeférhetetlenségnek ezt a részét legalábbis átgondolatlannak tartom, és Tóth Károly képviselőtársammal be is adtunk módosító indítványt ennek a feloldására.

A másik ilyen problematikus dolog, amit Perlaki Jenő és a mi képviselőink közül is néhányan említettek, hogy a preambulumban mintegy korrupcióellenes törvény tüntetődik fel ez a törvényjavaslat. Ez szerintem mindenre jó, de erre nem, és azt hiszem, ezt többen is osztjuk itt. Helyette viszont meg kellene oldani, ahogy az országgyűlési képviselőknél is, az átláthatóságot. Tehát én maximálisan támogatom a Perlaki úr és többek által is elmondottakat, hogy az átláthatóságot - az üvegzsebűséget, ahogy ezt ön, képviselő úr, megfogalmazta - vagyonnyilatkozattal vagy egyéb más módon biztosítani lehessen, mert ezt ez a törvényjavaslat jelen állapotában sajnos nem tudja teljesíteni.

A harmadik ilyen: a gazdasági összeférhetetlenséget egy kicsit, hogy úgy mondjam, túl elnagyoltnak tartom. Általában beszél gazdasági összeférhetetlenségről, általában beszél igazgatótanácsi és felügyelőbizottsági tagságról, a tulajdonhányadtól függetlenül. Van olyan vállalat például általam ismert önkormányzatban, ahol önkormányzati földtulajdonon egy magánvállalat épült fel, de ez ennek a törvénynek alapján, ha a törvény betűjét szigorúan betartom, az ott lévők a gazdasági összeférhetetlenség miatt ki lennének tiltva a képviselő-testületekből. Tehát ezt is cizellálni kellene, erre is adtunk be módosító indítványt.

Egészében véve nekem is az a véleményem, hogy erre a törvényre szükség van. Befejezésül arra szeretném kérni főleg a két nagy párt képviselőit, hogy az egymásra licitálást próbáljuk meg abbahagyni, próbáljunk meg visszatérni a kompromisszumos javaslatokra, mert szerintem a dolog túllicitálása esetleg olyan következményekkel fog járni, amit vagy az egyik, vagy a másik fél nem tud elfogadni, és akkor csak felesleges politikai vitákat indukálna ez a kérdés, amire nincsen szükség.

Befejezésül: a törvényjavaslatot egészében a magam részéről támogatom, és azt hiszem, a szocialista képviselőcsoport részéről is támogatjuk.

Köszönöm. (Szórványos taps az MSZP és az SZDSZ soraiból. - Dr. Kontrát Károly tapsol.)

Forrás: parlament.hu