DR. SZABÓ JÁNOS honvédelmi miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Mindenekelőtt szeretnék megnyugtatni mindenkit, hogy nincs semmiféle lista. Nem készült semmiféle ilyen kimutatás, de nincs is rá szükség, hiszen minden hivatásos katonának van úgynevezett személyi lapja. Ezen a személyi lapon minden beosztás szerepel a kezdetektől a végéig. Tehát ilyen formában nyomon követhető minden tiszt életpályája. Valóban, akkor, amikor ez a kérdés felmerült, akkor, amikor az érintettek köre majd véglegessé válik, akkor, amikor majd a személyi beszélgetésekre sor kerül, felmerülhet az, hogy egyes érintett tisztek személyi lapját bekérjük, és végigkísérjük az életútját.

De miről van itt szó? Csupán arról van szó, hogy a szakmai alkalmasságnak megfelelően mindenkit szakmai alkalmasságuk alapján fogunk elbírálni a továbbiakban. Egyáltalán nem biztos az, hogy az érintett tisztek egy része kikerül az állományból. Ha az áthelyezést vállalják, akkor egy másik szolgálati helyre kerülnek. Azoknak a tiszteknek a sorsáról is megfelelően gondoskodunk, akik kikerülnek az állományból. Voltak már olyan önkormányzati tárgyalásaink polgármesterekkel, akik vállalták, felvállalták azt, hogy segítséget nyújtanak a civil életben való elhelyezkedéshez.

De tisztelt képviselőtársaim, miért ez a nagy izgalom egyes körökben? Lehet, hogy azért, mert a magyar haderő olyan mértékű felülvizsgálatára és átalakítására, mint amit a kormányzat az elmúlt évben elhatározott, még nem volt példa. Így aztán teljesen érthető az, hogy az ellenzékben lévő politikai erők egyes képviselői hangosan tiltakoznak a korszakos jelentőségű lépések előtt. Természetesen nem az általuk elhatározott átalakítást vitatják, hanem olyan kérdéseket keresnek, amellyel a tisztikarban és a közvéleményben a kétségkívül meglévő bizalmat verhetik szét. Nem új ez a módszer, hiszen a haderő szétverését már az aluljárókban aláírások gyűjtésével megkezdték; most az állítólagos politikai tisztek megmentése érdekében fogadatlan prókátorként kezdenek újabb kampányba.

Nekem mint a honvédelemért felelős kormánytagnak, nemcsak jogom, hanem kötelességem is, hogy minden információt ismerjek, értékeljek és elemeztessek akkor, amikor a haderőben tisztességgel és becsülettel dolgozók egy részétől a jövő hadseregének érdekében megválni kényszerülök.

(9.50)

Úgy is felelősséggel, az adatok ismerete alapján állíthatom: tíz év után a magyar hadseregnél nincsenek olyan tisztek, akik ne rendelkeznének a feladatuk ellátásához szükséges iskolai végzettséggel. Úgy gondolom, hogy pontosan azok a volt politikai tisztek, akik eredeti szakképzettségükhöz visszatérve becsületesen dolgoznak, ők azok, akik felháborodva utasítják vissza azt a kampányt, amelyet a média néhány képviselője indított egyes politikusok erőteljes támogatásával.

Mi lehet a célja ennek a kampánynak, ennek a zavarkeltésnek? Nem arról van-e szó, tisztelt Országgyűlés, hogy előre ürügyet keresnek arra, hogy elutasítsák a politikai megállapodást a haderő jövőjéről? Nem arról van-e szó, hogy meg akarják akadályozni, hogy végre megfelelő politikai és költségvetési támogatással a kormányzat megteremtse egy valóban európai típusú, és a magyar nemzeti érdekeknek mindenben megfelelő haderő kialakításának feltételeit?

Mert a haderő átalakítása során a minisztérium vezetése és a katonai vezetők csak és kizárólag szakmai és vezetői képességeket vesznek majd figyelembe annak eldöntésekor, hogy ki alkalmas vagy alkalmatlan a beosztás betöltésére. A legtöbb esetben a döntés nem is az alkalmatlanságnál húzódik majd meg, hanem azt kell a személyügyi szervezeteknek eldönteniük, hogy két vagy több jelölt közül ki a legalkalmasabb egy bizonyos beosztás betöltésére.

Felelős döntéseket fogunk hozni, olyan felelős döntéseket, amelyek számon is kérhetők rajtunk. Mi még egyetlenegy tisztet sem bocsátottunk el politikai meggyőződése miatt. Így aztán joggal várom el, hogy ne feltételezzék előre a rosszindulatot, és ne akarjanak a gondolatainkban is kutakodni. Ez ötven évvel ezelőtt bevett szokás volt, remélem, nem oda akarnak visszatérni.

Tisztelt Országgyűlés! Remélem, hogy a Magyar Országgyűlés felelős politikai erői egy ilyen fontos nemzeti kérdésben, az ország biztonsága kérdésében nem pártpolitikai érdekeiket, hanem nemzeti érdekeinket követik majd. Azt megígérhetem, hogy a kormányzat, függetlenül a nemtelen támadásoktól (Az elnök a csengője megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), konszenzusra fog törekedni, mert nem elkenni, nem eltitkolni, hanem megoldani akarja a magyar haderő átalakítását.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok és a MIÉP soraiban.)

Forrás: parlament.hu