SZALAY GÁBOR (SZDSZ): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Politikai feszültségekkel terhes belpolitikai viszonyaink kivételes színfoltját jelenti hazánk európai uniós csatlakozásának ügye. A meghatározó politikai erők kormánypárti és ellenzéki oldalon egyaránt örülnek és büszkék arra, hogy Magyarország megítélése általában kedvező, hogy komoly esélyünk van arra, hogy az egykori keleti tömb országai közül az elsők között csatlakozhassunk az Európai Unióhoz.

Jó lenne azonban, ha az Európai Bizottság által hazánkról évenként elkészített országjelentésekből nemcsak a kedvező megállapításokat visszhangozná önigazolás és a választók hipnotizálása céljából kormányunk, de igyekezne megérteni, komolyan venni és kiküszöbölni az ugyanott megfogalmazott udvarias, ámde egyértelmű kritikákat is, melyek elsősorban demokratikus berendezkedésünk deficites területeiről szólnak, melyek rendbetételéhez nem pénz, hanem szándék és akarat szükséges.

Mert például mi is olvasható az Európai Bizottság múlt évi országjelentésében? Idézem: "A kormány azon érzékelhető szándéka, amely médiumok irányításában való közvetlen részvételre irányul, például újságok vásárlása útján, aggodalomra ad okot. A közszolgálati televízió kuratóriuma jelenleg kizárólag kormánypárti tagokból áll, annak ellenére, hogy a médiatörvény a helyek politikailag kiegyensúlyozott elosztásáról rendelkezik."

És mi történt azóta? A Fidesz és a MIÉP összjátékának eredményeként már nemcsak a közszolgálati televízió kuratóriuma csonka, de a Duna TV és a Magyar Rádió kuratóriumában is csak kormánypárti delegáltak ülnek. A nagy múltú Magyar Nemzetet pedig felvásárolta a Fidesz-közeli Mahir, amely azt mindjárt be is olvasztotta a Fidesznek akár pártlapjaként is bemutatható Napi Magyarországba.

Más. Az országjelentés többször is kiemeli, hogy legjelentősebb gondunknak a korrupciót tartja. Miközben a retorika szintjén a kormány prioritásai közé tartozik a korrupció elleni harc, hosszú idő óta semmi előrehaladás nincs több, a vezető kormánypárthoz közelinek tartott közéleti szereplő és vállalkozás súlyos gyanú alá eső ügyeinek kivizsgálásában. Közel egy éve nem sikerült elérni, hogy parlamenti különbizottság vizsgálhassa meg a 150 milliárd forint körüli veszteséget okozó postabanki és magyar fejlesztési bankos ügyek hátterét és összefüggéseit. A Fidesz láthatóan ellenérdekelt ezek feltárásában és nyilvánosságra hozatalában, mint ahogy abban is, hogy a konszolidálásra felhasznált 150 milliárd forintnyi közpénz útja nyomon követhető legyen.

Miközben az országjelentés a közbeszerzési törvényben előírtak hatékonyabb végrehajtását, sőt a törvény szigorítását javasolja, a kormány legutóbb arról döntött, hogy az ország legnagyobb fejlesztési programját, a 600 milliárd forintos autópálya-építési beruházást pályáztatás nélkül, az átlátható, fair versenyeztetés szabályainak kijátszásával, közvetlen megrendeléssel, már-már a tragikomikum határát súroló titkolódzások közepette indítja el, s inkább lemond a lehetséges európai uniós pénzek igénybevételéről is. De hasonlóról szól a Nemzeti Színház elmúlt kétéves története is.

Magyarországon nincs egységes vidékfejlesztési program. A támogatásokat egyéni intézkedéseken és terveken keresztül nyújtják - mondja az országjelentés másutt. Ez finom, ám kritikus megfogalmazása annak, hogy mára már jellemző lett a közpénzekből finanszírozott támogatások politikai és privát szimpátiáktól vezérelt elosztása. Fő szempont a pályázó település vagy intézmény vezetőjének politikai irányultsága. Átfogó, mindenki számára kiszámítható követelményrendszer nincs, és ez nemcsak a vidékfejlesztési támogatásoknál van így.

Európai uniós bizonyítványunk ez ideig összességében ugyan jónak mondható, de ha a demokratikus deficitjeinkkel kapcsolatos kritikáknak nem tulajdonítunk jelentőséget, az nemcsak modortalanság azzal az elit klubbal szemben, ahová épp bejutni igyekszünk, de saját nemzeti érdekeinkkel, demokratikus jogrendünkkel is ellentétes.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az SZDSZ és az MSZP soraiban.)

Forrás: parlament.hu