DR. BRAUN MÁRTON, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm. Elnök Asszony! Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! A magyar villamosenergia-szektor működésének újragondolása szükségessé vált, hiszen a magyar gazdaság az Európai Unióhoz történő csatlakozás küszöbén új kihívásokkal néz szembe.

Az Európai Parlament és a Tanács a villamosenergia-piac belső szabályairól szóló 92/96. számú irányelve értelmében az Európai Unió tagállamai legalább az irányelv által meghatározott ütemű és mértékű, fokozatos piacnyitást kötelesek végrehajtani. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a piacnyitás minimális szintje 1999 februárjában 26,5 százalék volt, 2000 februárjától 28 százalék, és 2003 februárjára kell elérni a 33 százalékos minimális szintet. Meg kell jegyezni, hogy az átlagos piacnyitás mértéke már most 60 százalék körüli az Európai Unióban, és Magyarországnak a csatlakozás időpontjában az előírt minimumot kell teljesítenie.

A rendszerhez való szabad hozzáférés mellett biztosítani kell az integrált villamosenergia-ipari vállalkozások tevékenységének szétválasztását és a kizárólagos jogosultsággal rendelkező vállalkozások objektív, átlátható és diszkriminációmentes működését. Az irányelv a piacnyitással nem érintett fogyasztók vonatkozásában lehetőséget ad a közüzemi szolgáltatási kötelezettség fenntartására.

Tudnunk kell azt is, hogy az energiafejezetben a csatlakozási tárgyalásokon nem kértünk derogációt, ugyanakkor kötelezettséget vállaltunk arra, hogy a villamosenergia-piacot 2001. január 1-jétől megnyitjuk. Meg kell jegyezni, hogy a hozzánk hasonlóan csatlakozás előtt álló Lengyelország 1998-tól liberalizálta az energiapiacot, a villamosenergia-tőzsde valószínűleg nyáron működni kezd Lengyelországban, és az új energiatörvény már Csehországban is a parlament elé került.

A kormány által elfogadott, a magyar energiapolitika üzleti modelljéről szóló 2199/1999. számú kormányhatározat áttekinti azokat a legfontosabb feladatokat, amelyeket az Európai Unióhoz történő csatlakozásig meg kell valósítani. A modell kiemelt feladatként kezeli a villamosenergia-versenypiac létrehozását és a közösségi jogszabályoknak megfelelő, új törvény előkészítését. A modell szerint e törvény hatálybalépésével egyidejűleg, 2000. január 1-jén valósul meg a piacnyitás a kormány által a későbbiekben meghatározott mértékben.

Tisztelt Ház! A villamos energia termeléséről, szállításáról és szolgáltatásáról szóló, hatályban lévő 1994. évi XLVIII. törvény alapvetően a közüzemi szolgáltatási kötelezettségre alapuló villamosenergia-ellátást szabályozza.

Az iparág felgyorsult fejlődése, a privatizáció, az egységes európai piachoz történő csatlakozás igénye, a piacnyitás szétfeszíti a hatályos törvény kereteit, ezért módosítás helyett új törvény létrehozása vált szükségessé. Az új törvény megalkotását indokolja, hogy a változtatási igény a hatályos törvény túlnyomó részét érinti, és a kettős piac egymás mellett élése a szabályozás alapját koncepcionálisan változtatja meg.

(9.40)

A törvényjavaslat keret jelleggel határozza meg a villamosenergia-ipar működésének főbb szabályait, s a piac résztvevőinek alapvető jogait és kötelezettségeit. Az energiajog értelemszerűen gazdasági és műszaki jellegű szabályozást is tartalmaz.

A törvényjavaslat technikai részletektől történő mentesítése, valamint a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodás megköveteli, hogy a részletes szabályozás alsóbb szinten, kormány-, illetve miniszteri rendelet szintjén valósuljon meg. A törvényjavaslat keret jellegű kodifikációs megoldása összhangban van az Európai Unió tagállamai által követett és az Európai Bizottság által támogatott gyakorlattal, valamint a jogszabály-előkészítés egyes jogalkotási követelményeiről szóló kormányhatározattal.

Az új törvény célként jelöli meg a villamosenergia-versenypiac kialakítását, melynek megvalósítása nem egy lépésben, hanem összhangban az uniós irányelvvel, fokozatosan történik. A javaslat sajátossága, hogy képes a fokozatosan bővülő versenypiac, s az ezzel arányosan visszaszoruló közüzemi szolgáltatás párhuzamos kezelésére.

A törvényjavaslat szerkezetében új elemként jelennek meg a versenypiacot szabályozó fejezetek. A közüzemi szolgáltatásról szóló rendelkezések a jelenleg hatályos törvényből, a bekövetkezett változásoknak megfelelően, kisebb módosításokkal kerültek átvételre. Ez a kodifikációs megoldás a jogfolytonosság és a jogbiztonság érvényesülését szolgálja.

Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő törvényjavaslat a közösségi irányelv követelményével összhangban a preambulumban alapvető célként határozza meg a fogyasztók biztonságos, megfelelő minőségű és alacsony költségű ellátását, a környezetvédelmi követelmények betartását, a villamosenergia-versenypiac kiépítését és a hatékonyság növelését.

A versenypiac bevezetése magával hozza az állami szerepvállalás csökkenését az ágazatban. Ugyanakkor - a korábbi szabályozással összhangban - az ágazat stratégiai jelentőségére tekintettel, a megmaradó állami feladatokat jogilag jól körülhatároltan, kiemelt helyen kell megjeleníteni.

A Magyar Energia Hivatal mint energetikai szabályozó hatóság, felelős a villamosenergia-ipari tevékenységek engedélyezéséért, ellátja a társaságok felügyeletét, valamint gondoskodik a fogyasztóvédelemről. A kormány üzleti modellje alapvető célul tűzte ki a hivatal függetlenségének megerősítését, melyet jogállásának törvényi szintű szabályozásával, elnökének a parlamenti ciklustól független, eltérő időtartamú kinevezésével és önálló pénzügyi gazdálkodásával biztosít.

A javaslat II. fejezete foglalkozik az energiaellátással. Bemutatja az energiaszektor jelenlegi és az energiapiac majdani szereplőit. Az előterjesztés értelmében a fogyasztók két módon részesülhetnek villamosenergia-ellátásban: vagy közüzemi szerződés keretében, vagy szabad megállapodás alapján. A közüzemi szolgáltatás jogszabályi alapját a polgári törvénykönyv idevonatkozó rendelkezései képezik, ami közüzemi szerződéskötési kötelezettséget ír elő a szolgáltató számára, ezáltal megteremtve a folyamatos és biztonságos energiaszolgáltatás kereteit.

A kormányrendeletben meghatározott éves fogyasztással rendelkező fogyasztók, az úgynevezett "minősített fogyasztók" ugyanakkor eldönthetik, hogy a továbbiakban maradnak közüzemi fogyasztók, vagy a nyitottá vált energiapiacon immár feljogosított fogyasztóként vásárolnak villamos energiát az általuk megválasztott termelőtől vagy kereskedőtől.

A villamosenergia-termelő a közüzemi és a versenypiacon is megjelenhet. A hosszú távú szerződéssel rendelkezők kötelesek a szerződésben foglalt közüzemi célra lekötött villamos energiát a közüzemi kereskedőnek felajánlani. A törvényjavaslat az 1999. augusztus 18-i időpontot, vagyis a középtávú erőmű-létesítési tervről szóló 2206/1999. számú kormányhatározat közzétételét követően nem ír elő felajánlási kötelezettséget a megkötendő szerződések vonatkozásában, illetve a közüzemi célra lekötött mennyiségen felüli villamos energiára.

A termelő számára lehetőség nyílik, hogy ezen feles mennyiséget az egyre bővülő energiapiacon értékesítse.

A törvényjavaslat továbbra is szerepelteti a közüzemi nagykereskedőt és a közüzemi szolgáltatót mint az energiaszektor közüzemi ágának szereplőit. De ezek mellett helyet kapnak benne a versenypiac szereplői is, a villamosenergia-kereskedő, a feljogosított fogyasztó és az energiatőzsde.

A közüzemi nagykereskedőt ellátási kötelezettség terheli a közüzemi szolgáltatóval szemben, a fogyasztóknak közvetlenül nem értékesíthet. A közüzemi kereskedőnek lehetősége van arra, hogy energiát vásároljon; amennyiben a közüzemi célra lekötött villamos energia nem éri el az ellátási kötelezettség mértékét, az ezt meghaladó mértékű energiát a versenypiacon értékesítheti.

A közüzemi szolgáltató köteles az ellátáshoz szükséges villamos energiát a közüzemi kereskedőtől átvenni, míg a közüzemi fogyasztókkal szemben szolgáltatási kötelezettség terheli.

Az erőműveket, valamint a közcélú hálózatokat együttműködő villamosenergia-rendszerben kell üzemeltetni. Az együttműködés részletes szabályait a műszaki követelményeket meghatározó üzemi szabályzat tartalmazza, melyet az engedélyesek együttműködve dolgoznak ki, és a Magyar Energia Hivatal hagy jóvá.

Az együttműködő villamosenergia-rendszer technikai irányításáért a független rendszerirányító a felelős. A törvényjavaslat meghatározza a rendszerirányító feladatait, melyet engedély alapján egy vagy több szervezet is elláthat. Az átlátható és diszkriminációmentes működés megköveteli a rendszerirányító semlegességét, ezért a rendszerirányító állami tulajdonban tartása feltétlenül indokolt.

A vezetékes villamosenergia-ellátás alapfeltétele a fogyasztói igények kielégítésére alkalmas hálózatok üzemeltetése és a hálózatokhoz való hozzáférés biztosítása. Ennek érdekében a hálózati engedélyesek - az átvételi és elosztói engedélyes - kötelesek meghatározott, sokrétű követelményrendszernek megfelelni, amely villamosenergia-ipari, környezetvédelmi, valamint műszaki biztonsági szempontokat foglal magában.

A vezetékes szolgáltatás jellegéből adódóan a hálózatok üzemeltetése továbbra is monopol jellegű tevékenység.

Tisztelt Országgyűlés! A javaslat a villamosenergia-ipari tevékenységek gyakorlását, az esetleges új kapacitások kiépítését engedélyhez köti. Az engedélyezési eljárással a törvényjavaslat IV. fejezete foglalkozik. Az új törvény az engedélyezési eljárás szabályozásakor a korábbihoz képest más logikát követ. Főszabályként a hivatal köteles kiadni az engedélyt, ha az a jogszabályokban meghatározott követelményeknek megfelel.

A javaslat a tevékenységek engedélyköteles, nem engedélyköteles és bejelentésköteles szintjeit különbözteti meg. Az új kapacitás létrehozásánál, vagyis új erőmű létesítésénél, a korábbi három szintű engedélyezési eljárást elhagyó, a létesítési és működési engedélyre alapuló kétszintű eljárást vezet be.

A törvényjavaslat fenntartja a kizárólagos jog és kötelezettség fogalmát, ezekre a közüzemi szolgáltatásban van szükség továbbra is, valamint a rendszerirányító vonatkozásában az együttműködő villamosenergia-rendszer irányítása céljából.

A törvényjavaslat a hatályos törvény szabályozásától oly módon tér el, hogy a villamos mű üzemeltetői közül kiemeli a közvetlen vezeték üzemeltetőjét. A közcélú hálózat részének nem minősülő egy fogyasztó vagy kisebb fogyasztói csoport ellátását szolgáló közvetlen vezeték létesítésével és üzemeltetésével kapcsolatos idegen ingatlant terhelő jogokra a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni.

A törvényjavaslat a többi villamos mű létesítője és üzemeltetője vonatkozásában fenntartja a hatályos törvény szabályozásait. Ezek a jogok az előmunkálati jog, a vezetékjog, a használati jog és a szolgalmi jog.

A javaslat egyértelművé teszi, hogy azokban az esetekben, amikor az említett jogok alapítására nem kerülhet sor, kisajátítási eljárást lehessen kezdeményezni.

Az energiapiac fokozatos megnyitásának következményeként egy ideig még a közüzemi szerződéses ellátás lesz általános a hazai energiaellátásban. A közüzemi fogyasztók közé tartoznak továbbra is a lakossági, a kommunális és az egyéb kisfogyasztók. Szükség van arra, hogy ezeknek a fogyasztóknak az érdekei, ha nem is versenykörülmények között, továbbra is érvényesüljenek, ezért a közüzemi ellátásban alkalmazott árakat továbbra is a gazdasági miniszter határozza meg.

A javaslat a korábbinál kedvezőbb feltételeket állapít meg a közüzemi fogyasztók számára is, hiszen főszabályként lehetővé teszi, hogy a szolgáltatási feltételekben a szolgáltató és a fogyasztó egymással szabadon állapodjon meg. A megállapodás hiányában az árhatóság által megállapított hatósági díjjal és az általános szerződési feltételekkel köteles a közüzemi szolgáltató a szerződést megkötni.

A törvényjavaslat ezzel lehetőséget biztosít arra, hogy a közüzemi fogyasztó igénye szerint szerződést kössön.

(9.50)

Ugyanakkor fogyasztóvédelmi okokból fenntartja azt a lehetőséget, hogy valamennyi fogyasztó legalább az általános szerződési feltételeknek megfelelő villamosenergia-ellátásban részesüljön. Ennek megfelelően a törvény akkor is kötelezi a közüzemi szolgáltatót szolgáltatási szerződés megkötésére általános szerződési feltételek mellett, ha az egyedi szolgáltatási szerződés tekintetében a fogyasztóval nem jön létre megállapodás.

Tisztelt Ház! A fogyasztók alacsony költségű villamosenergia-ellátása a törvényjavaslat kiemelt célja. Ennek érdekében a monopol jellegű, illetve a közüzemi szolgáltatási tevékenységeknél továbbra is érvényesíteni kell a legkisebb költség elvét, amely a hatósági ár alkalmazásán keresztül valósul meg. A törvényjavaslat rendelkezései szerint a villamosenergia-ellátásban alkalmazott árak, díjak az árak megállapításáról szóló 1999. évi LXXXVII. törvény hatálya alá tartoznak. Az ártörvénnyel összhangban a törvényjavaslat hatósági áras és szabad áras árkategóriába tartozó tevékenységeket állapít meg. A hatósági ár megállapítására a kizárólagos vagy monopol jellegű tevékenységek vonatkozásában kerül sor.

A keresztfinanszírozás megszüntetése és az átláthatóság érdekében gondoskodni kell a villamosenergia-ipari tevékenységek jogi szétválasztásáról, tehát arról, hogy az egyes tevékenységeket külön-külön jogi személy lássa el. A közösségi irányelv a tagállamoktól legalább számviteli szétválasztás bevezetését követeli meg. Azonban az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a jogi szétválasztás is szükséges, maga a jogharmonizáció is inkább a jogi szétválasztás irányába mutat. Magyarországon a jogi szétválasztás bevezetését indokolja, hogy a kettős piac egymás mellett élése mellett és a diszkriminációmentes működés érdekében egyes tevékenységeket célszerű külön jogi személyiségű vállalkozásokra bízni.

Tisztelt Országgyűlés! Az energiaszektor a nemzetgazdaság kiemelt területe. Helyzete, hatékonysága hatással van az egész gazdaságra, de az állampolgárok életkörülményeire is. Csak egy átgondolt energiapolitika szolgálhatja a lakosság érdekeit. A társadalomnak, illetve a gazdaságnak alapvető érdeke, hogy a villamos energiához a lehető legalacsonyabb áron férjen hozzá úgy, hogy ellátásbiztonsági érdekei ne sérüljenek. A kormánynak fokozottan fel kell figyelnie arra, hogy a szektor szociális szempontból érzékeny, és megfontolandó egy esetleges szociális tarifa bevezetése.

Az Unióban a piac első megnyitását '99. február 27-én kellett végrehajtani, a tagországok tapasztalatai kedvezőek. A villamosenergia-árak mindenütt estek. Tudjuk, hogy Magyarországon a megtermelt villamos energia fogyasztói ára mintegy kétharmada-fele az európai uniós átlagnak. Így uniós csatlakozásunk, vagyis kapcsolódásunk az egyes európai piachoz, mindenképpen árkiegyenlítődéssel jár majd. A magyar piac előzetes és fokozatos megnyitása azonban a kialakuló versenyhelyzet következtében ármérséklő hatású lehet, és reményeink szerint kiegyenlítheti az egyébként meglévő áremelési kényszert.

A verseny mértékét tehát oly módon kell meghatározni, hogy azokon a területeken, ahol az ellátás piaci körülmények között olcsóbb, ott a piac legyen liberalizált, míg ahol a közüzemi szolgáltatás valósítható meg alacsonyabb költségen, ott továbbra is maradjon fenn a szabályozott piac. Az ellátás biztonsága, a szociális szempontból elérhető energiaárak fenntartása mellett fokozott figyelmet kell fordítanunk a környezetvédelmi szempontokra is. Mindezeket figyelembe véve állami szerepvállalásra az energiaszektorban még hosszú távon szükség lesz.

Tisztelt Képviselőtársaim! A villamos energiáról szóló törvénnyel az energiaszektor alaptörvényét alkotjuk meg, azt a keretet, amely reményeink szerint hosszú távon meghatározza majd a magyar energiapolitikát. A törvényjavaslat előkészítése széles körű szakmai és érdekképviseleti egyeztetéssel történt, az érintett érdekképviseleti szervezetek és vállalkozások észrevételeinek alapos mérlegelésével alakult ki a végleges javaslat, amely alkalmas arra, hogy megalapozza az iparág jövőbeni működését.

Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz padsoraiból.)

Forrás: parlament.hu