DR. KARL IMRE (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Én az államtitkár úr által elmondottakhoz szeretnék valamit hozzátenni, illetve az Ivanics képviselő úr által felvetettekre reagálni. Én a magam részéről, államtitkár úr, nagyon szívesen átállok arra a szóhasználatra, ha ez valamit lendít az ügyön, hogy szociális tarifa, támogatás és így tovább. Úgy gondolom, hogy nem annak van jelentősége, hogy ezt a támogatást kompenzációnak vagy bármi másnak nevezzük, hanem annak, hogy végre ilyen megoldás szülessen.

Szó nincs arról, hogy mi ezt most találjuk ki és most vetjük föl, és ennek az időzítését most akarjuk elérni. Arról van szó, hogy még a jelenlegi kormány is 1998 novemberében, abban a bizonyos kormányhatározatban, amikor a kompenzációval kapcsolatosan különböző rendelkezéseket hozott, akkor is úgy rendelkezett, hogy ilyen jellegű támogatásra vagy szociális tarifára vagy bármilyen egyéb ilyen dologra szükség van akkor, ha ez az áremelés a 16 százalékot meghaladja.

Szeretném önöket arra emlékeztetni - ha megnézik a statisztikákat, akkor ez elég világosan látszik -, hogy ha azokról a fogyasztókról beszélünk, akik itt az úgynevezett kisfogyasztók, egyedül élő idős nyugdíjasok és így tovább, akiknek a fogyasztása alacsony, tehát akik az úgynevezett I. tömbben vannak, azoknak az energiaár-emelkedése 27,3 százalékos volt.

Tehát itt arról van szó, hogy a jelenlegi magyar kormány a saját maga által létrehozott, kimondott határozatot sem hajlandó végrehajtani most. Tehát én különösen örülök annak, hogy az államtitkár úr erről a dologról úgy beszél, hogy ez egy vélhetően a közeljövőben végiggondolásra és bevezetésre kerülő dolog.

Azt hiszem, hogy Szalay képviselő úr világosan kifejtette, hogy mik azok a belső, a cégek oldaláról jelentkező áremelési nyomások és a külső, európai uniós árak miatti feltételek, amik egy lényeges árnövekedéshez fognak vezetni. Erről is, azt hiszem, a tények ismeretében kell beszélni.

Köszönöm szépen.

Forrás: parlament.hu