DR. KARL IMRE (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tíz perc van arra, hogy itt a mai napon a hozzászólók kifejtsék a véleményüket. Én úgy gondolom, hogy ez a törvény egy olyan fontos törvény, amihez szakmai érveket és véleményeket elmondani nagyon nehéz tíz percben. Persze azt is tudom, hogy amikor egy szakmapolitikus egy olyan témában szól hozzá, ami az ő területe, akkor mindig annak a fontosságát próbálja hangsúlyozni, hogy az miért annyira fontos. De azt gondolom, itt a tények önmagukért beszélnek, hogy miért kell erről a törvényről egy kicsit többet beszélni, mint amennyit általában szoktunk.

Egyszerűen arról van szó, hogy a villamos energia, a villamosenergia-fogyasztás és ennek az összes hatása minden egyes magyar háztartást, családot, állampolgárt érint. Ez elég jelentős befolyással van a mostani és a jövőbeni életükre is, és az a törvényjavaslat, ami ma itt van, illetve egyáltalán azok a dolgok, amelyek ezzel összefüggnek, alapvetően befolyásolják a későbbi történéseket.

Azt kell mondjam, hogy ugyanazon az állásponton vagyok, mint amit a két képviselőtársam, a szocialista frakció képviselői itt elmondtak, tehát azon, hogy a benyújtott törvényjavaslat ebben a formában semmiképpen sem támogatható a részünkről. Azért nem támogatható, mert a törvényjavaslatnak számos olyan komoly hiányossága van, amit módosítani kellene, illetve vannak olyan kapcsolódó ügyek, amiknek a tisztázása aktuális, időszerű, de nem történt meg.

Csak példaszerűen említeném meg azt, hogy többek között a Magyar Energia Hivatalról szóló törvénynek a benyújtása sem történt meg, pedig ez a hivatal az, ami megfelelő önállósággal és hatáskörrel felruházva például ennek a folyamatnak az átláthatóságát is kellene hogy biztosítsa. S akkor nem lehetne olyan vádakat említeni, amit több képviselőtársunk ma itt elmondott, hogy az energiaszektorral, az energiaárakkal kapcsolatosan ilyen és ilyen gondok vannak, amit ha plasztikusan be tudna mutatni valaki és erre lenne megfelelő muníciója, azt hiszem, mindenki számára ismert lenne. De többek között a fogyasztóvédelem is egy olyan speciális feladat, amit itt el kellene mindenképpen látni, hiszen a fogyasztóvédelemről szóló törvény általában nem a vezetékes energiahordozókra szól és nem ezt a szituációt segíti, hanem egy teljesen más típusú kereskedelmi ügyletet segít. Úgy gondolom tehát, hogy ha ezeket is felvetjük, akkor tudjuk ezt a törvényt teljes terjedelmében és kihatásában megvizsgálni.

Én figyelmesen hallgattam az államtitkár úr ma reggel elmondott expozéját. Abban két dolog, azt hiszem, számunkra mindenképpen fontos volt. Az egyik dolog, amiről a kétperces hozzászólásokban ma már elég hosszasan szó esett, ez az úgynevezett szociális tarifa, vagy a kormány által, az állam által nyújtott támogatás a legrászorultabb rétegek számára. És nem tudom, az államtitkár úr nem figyel, de nem használom a "kompenzáció" szót... (Dr. Gidai Erzsébet: Folyamatosan nem figyel.!), azt kérte, hogy ezt ne használjuk. Én azt gondolom, például az, hogy a kormány nyitott erre a kérdésre és gondolkodik ezen - más csatornákból, informálisan is tudom, hogy dolgoznak ilyen munkákon, és ahogy említettem, ezt számukra a kormányhatározat elő is írja -, ez egy rendkívül pozitív dolog, és úgy gondolom, hogy rendkívül aktuális is.

Államtitkár úr másik ilyen megjegyzése az volt, hogy a kormány jelen esetben, az eddigi szokásaitól eltérően nyitott arra, hogy a módosító indítványokat befogadja. Remélem, hogy ez így lesz. Meg kell mondjam, hogy eddigi tapasztalataink ennek a gyökeresen ellenkezőjét támasztják alá. Ezt minden egyes alkalommal el szoktuk mondani, és sajnálatos módon kénytelenek vagyunk elmondani újra meg újra, hogy eddig egyetlen olyan indítványunkat sem fogadta el a parlament, amit az ellenzék nyújtott be, még akkor sem, ha az egyszerű helyesírási hibákat vagy logikai hibákat akart kiküszöbölni.

Nos, ami ennek az egésznek a lényege, amit a bevezetőben akartam mondani, az az, hogy én úgy gondolom, amiket mi az ellenzéki oldalról, akár a szocialista frakció részéről, akár Szalay Gábor az SZDSZ részéről ma megfogalmazott, ezek mind olyan kérdések, amelyek az energiaipart, az energiafogyasztókat, akár az ipari, akár a lakossági fogyasztókat nagyon jelentős mértékben érintik. A felvetéseink gyakorlatilag ennek a területnek a javítását, optimalizálását szolgálják, s meg kell mondjam, hogy nagyon nagy mértékben egybeesnek azokkal a gondolatokkal, amit például a Fidesz a választási kampányban és a kormányprogramban leírt.

(13.00)

Éppen ezért úgy gondolom, hogy minden ésszerű ok megvan arra, hogy ezeket a javaslatainkat a kormányoldal - hogy úgy mondjam - megvegye, átvegye, hiszen ezek az ő törekvéseivel is egyeznek. Tehát semmi értelme annak, ami a kétperces vita során kezdett kibontakozni, hogy eljutunk egy olyan szituációba, amikor keresve keresi mindenki a kormányoldalról azt, hogyan lehetne valamilyen módon ellentmondani azoknak a javaslatoknak, felvetéseknek, amelyeket az ellenzéki padsorokból megteszünk. Szeretném az államtitkár úr és a kormánypárti frakciók figyelmébe ajánlani, hogy nyugodtan minden további nélkül ezeket a javaslatainkat átvehetik, hiszen egyeznek a korábbi elveikkel.

Ebben a tíz percben megpróbálok elmondani néhány szakmai érvet még, amit fontosnak tartok, és ha nem lesz elegendő a tíz perc, akkor a következő alkalommal, amikor ennek az általános vitának a folytatása ismét napirendre kerül, majd folytatni fogom. Azt hiszem, ez a legcélszerűbb megoldás.

Volt egy olyan észrevétel, felvetés ma, amely mellett nem szabad elmenni. Nevezetesen, arról van szó, hogy az Európai Unió helyzetét próbálták több oldalról megítélni. Úgy gondolom, hogy a kormányzat részéről és a miniszteri expozéban is elhangzottak alapján azt lehet látni, hogy ez nagyon pozitív megítélést kapott, és nagyon jó helyzetnek tűnik, amihez - nekünk semmi más dolgunk nincs - csak csatlakoznunk kellene. Erről szeretnék röviden néhány szót mondani, főleg az irányelvek, a 96/92-es EU-direktíva kapcsán eddig szerzett tapasztalatok alapján.

A piacnyitás alapvető célja összeurópai szinten az európai gazdaság versenyképességének növelése, ennek érdekében a lehetséges területeken a verseny bevezetése az állami szabályozás helyett, ezek eredményeként a felesleges kapacitások leépítésével, a termelők és a fogyasztók közötti verseny bevezetésével a villamos energia árszínvonalának általános csökkenése. Az európai belső villamosenergia-piac létrehozására vonatkozó irányelv a korábbi, a tagállamok többségében monopolizált, koncessziókon alapuló működő modell módosítását igényli.

Az Európai Unió egységes villamosenergia-piac létrehozására törekszik, ennek feltételei azonban hiányoznak. Egyrészt nincsenek elégséges kapacitású nemzetközi összeköttetések, másrészt hiányzik az egységes szabályozás. Az igazi versenypiac csak elszigetelt régiókban - mint például az Egyesült Királyság, vagy a Norder-rendszer - alakult ki. A kontinentális területeken érdemben működő, a piaci szereplőket vonzó piac nem alakult ki, ennek csak csírái figyelhetők meg, mint például az amszterdami áramtőzsde, a Swap, illetve a német piacokon tapasztalható nagy árverseny, amelynek a kiterjedése, a nagysága pontosan nem ismert.

A szabályozás tekintetében a legnagyobb gondot az egységes tranzit árrendszer kidolgozása és bevezetése jelenti, ennek hiányában több országra kiterjedő, érdemben működő verseny nem alakulhatott ki. Ezt csak azért tartottam fontosnak megemlíteni, mert ebből is látszik, hogy az Európai Unión belül is olyan átalakulások történnek, amelyeknek a tapasztalatai még előttünk vannak, nem mögöttünk

Tisztelt Ház! Nem pusztán nagy horderejű gazdaságpolitikai döntéseket kell meghozni, az energiaszektor piacnyitásának módszereiről és üteméről kell dönteni, hanem ezeknek a döntéseknek a következményeit, nemzetgazdasági kihatásait is mérlegelni, elemezni kellene. Ez utóbbi feladat nem egyszerű, és úgy tűnik, hogy az előterjesztők nem is szándékoznak szembesülni ezekkel.

Néhány szót a piacnyitás, az üzleti modell kérdéséről. A Gazdasági Minisztérium '99 júliusában készítette "A magyar energiapolitika alapjai, az energetika üzleti modellje" című kormány-előterjesztést, amelyet el is fogadott. A modell célja az volt, hogy bemutassa azokat a legfontosabb feladatokat, amelyeket Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozásáig az energetika területén meg kell valósítani. Úgy tűnik, hogy a feladatok megvalósításáról egyre kevesebb szó esik, elmarad a működési modell kidolgozása, amely alapja lehetett volna az új villamosenergia-törvénynek.

A beterjesztett törvény legfőbb üzenete a piacnyitás című házi feladat gyors teljesítése. A piacnyitás egyik célja annak lehetővé tétele, hogy egyes kiemelt, jelenleg 100 gigawattóra/év felett feljogosított fogyasztók szabadon választhassák meg, hogy kitől vásárolják meg a villamosenergia-szükségletüket. A törvénytervezet azonban nem határozza meg sem a mértéket, sem az ütemet. Ebből következik, hogy a piacnyitást a kormány vezérli. Jelenleg úgy tűnik, hogy a kísérleti nyitás csak formalitás, mivel a fogyasztókért folyó verseny nagyon korlátozott (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), nagyrészt determinált a helyi adottságok és szereplők számára.

Tisztelt Elnök Úr! Befejezem a hozzászólásomat, és a következő alkalommal fogom a piacnyitás részleteiről és a villamosenergia-piac egyes szakmai kérdéseiről szólva folytatni. Köszönöm szépen a figyelmet.

Forrás: parlament.hu