DR. KÖKÉNY MIHÁLY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Mitológiai hasonlattal élve ez a javaslat, amelyről ma hosszan vitatkoztunk, az anyai önrendelkezési jog Szküllája és az állam életvédelmi kötelezettségének Kharübdisze közötti átjárón igyekszik átjutni, ami nem könnyű. Nem volt könnyű az ókori hajósoknak sem a szörny és a sziklák kockázatát elkerülni a Messinai-szorosban, és úgy gondolom, hogy a mai vitában sem sikerült minden képviselőtársamnak.

Átjutni a szoroson - ez a törekvés, ami a törvényjavaslatot jellemzi, erénye, de csapdája is egyúttal. Erénye, mert a benyújtott tervezet igyekszik az 1992 óta fennálló családvédelmi tanácsadó rendszerre alapozni; ösztönző és kínálatbővítő lehetőségekkel ad választ az Alkotmánybíróság kételyeire, s tulajdonképpen nem enged a korlátozó, szigorító csábításnak. De csapda is mindez, mert nem tudjuk, hogy mennyire zsarolható a kompromisszumkész kormányzati álláspont, végül is nem tudjuk még azt, hogy mennyire tart ki a kormány javaslata mellett, mennyire enged majd bizonyos radikális törekvéseknek, mennyire enged a nyomásnak, ami itt is megjelent több felszólalásban, és sajnos időnként megjelent a parlamenten belüli és a parlamenten kívüli cinikus megjegyzések köntösében is.

Azt gondolom, tisztelt képviselőtársaim, hogy amikor Surján képviselőtársam több órával ezelőtt beszélt a civil szervezetek közreműködésének fontosságáról, és beszélt arról is, hogy mint minden kérdésben, itt is véleménynyilvánítási szabadság illeti meg ezeket a szervezeteket, sőt az életvédő civil szervezetek támogatását is igényelte és kérte, nekem eszembe jutott az, hogy ez a fajta véleménynyilvánítási szabadság azonban nem vezethet az anya önrendelkezési jogának és méltóságának sérelméhez.

Engedtessék meg, hogy az idézőjelbe téve másik oldalról mondjam, hogy mi láttuk ezt nem olyan nagyon régen a sok vihart kavart dávodi ügyben, és azt is láttuk, hogy a közvélemény többsége hogyan ítélte meg a fogadatlan prókátort. Erre sem árt emlékezni, és erre sem árt figyelmeztetni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az általános vita eddigi menetében elhangzott vélemények többsége hangsúlyozta a megelőzés fontosságát, tehát azt, hogy az eddiginél jóval eredményesebb munkát kell végezni annak érdekében, hogy minél kevesebben kényszerüljenek a terhességmegszakítás kérelmezésére. Úgy gondolom, valamennyien tisztában vagyunk azzal, hogy eredményes prevencióhoz jelentős költségvetési források is szükségesek, ugyanakkor az eredmények csak fáziskéséssel várhatók.

Nem ugorhatjuk át azt az időtartamot, amely ahhoz szükséges, hogy egy jól átgondolt és anyagiakban is támogatott egészségvédelmi, családvédelmi program kifejthesse tényleges hatását, vagyis hogy az érintettekhez nemcsak egyszerűen eljut a nekik szánt információ, hanem azt megértik, és mindennapi életük részévé válik.

Úgy látom, hogy a kormány arra még nem szánta el magát, hogy jelentős összegeket áldozna egy ilyen tartalmú összkormányzati program kidolgozására és végrehajtására. A Szocialista Párt részéről benyújtott és sajnos tárgysorozatba nem vett képviselői önálló indítványban szerepelt, hogy a közoktatás, az egészségügy és a szociálpolitika szakembereinek közreműködésével készüljön átfogó kormányzati program a megelőzést szolgáló eszközökről. Azt is szorgalmaztuk, hogy erről folytassunk társadalmi vitát.

Az igaz, hogy a törvényjavaslat érinti ezeket a kérdéseket, de rendkívül képlékeny megfogalmazásban, illetőleg olyan változatban, amely tulajdonképpen nem számon kérhető a kormánytól. Pedig meggyőződésem - és erről itt már többen szóltak -, hogy a társadalmi viták keretében kiérlelődő, átfogó megelőzési program járulhat hozzá leginkább ahhoz, hogy a következő években még inkább csökkenhessen a terhességmegszakítások száma.

(18.20)

Mind a prevenció, mint a törvényjavaslat által is szorgalmazott tanácsadás tekintetében azt sem szabad elfelejteni, hogy van egy ellátórendszerünk, amelynek történelmi hagyományai vannak, és amelyet fél Európa irigyel tőlünk, ez pedig nem más, mint az általános védőnői hálózatunk. Meggyőződésem, hogy ennek a hálózatnak a bevonása, illetőleg megbízása a prevenció bizonyos feladatainak ellátására még hatékonyabbá teheti a családvédelmi szolgáltatást, amire egyedül nem képes ez a szolgálat, és persze nem vitatható, hogy erre szükség van - tehát, hogy ez a családvédelmi szolgálat működjön, fennálljon. Az is egyértelmű, hogy a körzeti védőnőket szinte minden család bizalommal fogadja, hiszen tudják, hogy tőlük valódi támogatást remélhetnek gondjaik megoldásához.

(Az elnöki széket dr. Wekler Ferenc, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Képviselőtársaim! A megelőzés nem merülhet ki pusztán felvilágosító információk átadásával. Ahhoz, hogy a családok a magzatok megtartása mellett döntsenek, szükség van arra is, hogy a jelenlegi családtámogatások közül azok értéke növekedjen, amelyek biztosan eljutnak minden családhoz, amelyek nem tesznek különbséget gyermek és gyermek között, ezek rendszere bővüljön. Ezt is várjuk a kormánytól, és ezért is tettünk javaslatot ebben a már említett országgyűlési határozati javaslatban, hogy az első gyermek utáni családi pótlékot kellene lényegesen emelni, hogy a gyes összegét a nyugdíjminimum helyett indokolt a kötelező legkisebb munkabérhez indexálni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy ha az állam a születésszámot növelni kívánja, akkor a gyerekekkel kapcsolatos kiadásokat kell csökkenteni, és ezzel kell biztosítani valós választási lehetőségeket a családoknak.

Tisztelt Országgyűlés! A kormány által benyújtott törvényjavaslat számomra legmeggyőzőbb vonása - minden ellenkező eddigi megszólalással szemben -, hogy a társadalmi realitások és az alkotmányosság szempontjai szerint kívánja feloldani, az Alkotmánybíróság határozatával összhangban, az eredeti törvény alkotmányellenes részeit. A magam részéről azt kérem a tisztelt Országgyűléstől, hogy a kormány által benyújtott törvényjavaslat szellemiségének megfelelő törvényt fogadjon el, és ne engedjen teret az olyan módosítási törekvéseknek, amelyek világnézeti alapon közelítik meg ezt a kérdést, és amelyek a legfőbb problémák tekintetében semmilyen kompromisszumot nem ajánlanak.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)

Forrás: parlament.hu