VINCZE LÁSZLÓ (FKGP): Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az energiaszektor kérdésében már nagyon sokszor elhangzott, hogy a privatizáció hogyan és mint ment végbe.

Engedjék meg, hogy egy áramszolgáltatóra vonatkozó kis adattal érzékeltessem, milyen komoly haszonra tesz szert egy-egy áramszolgáltató egy esztendő alatt. Nem mondom ki a nevét, de nem is ez a lényeg. 3,2 milliárd forint az egyik áramszolgáltató - mely magánkézbe került - évi tiszta adózott nyeresége. Ha ezt most beszorozzuk 95-tel - nem is kell hozzá magas matematika, elég egy tanító bácsis számtan -, az 15 milliárd, és akárhányszor beszorozva - hiszen nem egy, hanem több tucat áramszolgáltató van, a Démász, Titász, nem akarom ezeket itt felsorolni -, nagyon gyorsan látható és érzékelhető, hogy a nem is teljesen lerobbant és tönkrement energiaszektor milyen komoly garantált nyereséget termel azoknak, akiknek termeli.

Most, ugye, itt van a nyakunkon a katasztrófahelyzet, itt van a tiszai helyzet, a Tisza, Szamos völgyét ért helyzet, ami többszörös katasztrófa, itt van az árvízhelyzet, épp most különítettünk el erre vonatkozólag komoly pénzösszeget. Hadd ne mondjam, ahol állami kézben maradt ez az energiaszektor, ott bizony nonprofit módon lehet működtetni, üzemeltetni ezt a szektort, és valamilyen módon vissza lehet származtatni az ott képződött nyereséget, akár a fogyasztóra, akár az adófizető állampolgárok mindegyikére.

Én felírtam azt magamnak, hogy a rendszer magánosítása időnap előtt történt.

(13.20)

Nem is volt ezzel kapcsolatosan vita, egyszerűen mint derült égből a villámcsapás, Danka Lajos kollégám ezt érintette, privatizálták az energiaszektort.

Hogy az árak kezelhetősége és nem kezelhetősége tekintetében ez milyen örökséget hagyott hátra, ezt nagyon sokan elmondták már a mai nap során ebben a Házban. Talán más megvilágításból mondanám el azokat a visszásságokat, amelyek nagymértékben sújtották a lakosságot, de főleg a vidéken élő lakosság zömét. Hiszen drágításnak veszem azt is, amikor a körzetközpontokat, tehát az áramszolgáltató kistérségi körzetközpontjait felszámolták, megszüntették. Ennélfogva olyan visszás helyzet adódott, hogy például a más városokból érkező szerelőpárok az utcanévtáblákat nézegették, hogy vajon hol is szakadt le az a vezeték, az az utca hol található az adott településen. Ebből aztán nagyon komoly gondok és problémák következtek. Elég, ha például az áramkimaradás kérdésében a mezőgazdasági termelőberendezéseknél a fóliás kultúrára gondolunk, vagy egy baromfitelepre télvíz idején. Bizony nem mindegy, hány óra hosszát van áramszünet az adott termesztőberendezés körzetében. Bizony ezek a mutatószámok, az úgynevezett fogyasztói indexszámok nemhogy javultak volna, hanem homlokegyenest zuhanórepülést vettek és igazából az elégedetlenségi index fokozódott nagymértékben.

Az is előfordul manapság sok esetben, hogy túlszámláznak ezek az áramszolgáltatók. Magyarán mondva, a fogyasztó, a kisfogyasztó, de a nagyfogyasztó pénzét is megkárosítják. De inkább a lakosság pénzére gondolok, hiszen ők kevésbé tudják ezt a helyzetet korrigálni, mivel nem tudnak fogyasztói reklamációval, hiszen a körzetközpont megszűnt, elutazni 50 kilométert, mondjuk, Dócból Félegyházára, holott eddig szervesen Szegedhez tartoztak. Tehát őskáosz uralkodik.

Tulajdonképpen úgy történt a privatizációs helyzet '95-ben, hogy ezt nem követte, két év múlva sem, egyfajta törvényes lehetőség, egyfajta törvényes korrekció dolga. Talán úgy néz ki, hogy most mégiscsak jobban állunk, hiszen két évvel a kormányváltás után törvényt fogunk hozni. Hogy milyet? Reméljük, hogy minél jobbat.

Visszatérve az eredeti gondolatomhoz: bizony, nagy-nagy kuszaság adódik ebből. Hasonló probléma van vidéken a gazdátlanná vált vezetékrendszerek ügyében. Ezeket a vezetékeket annak idején jó szándékból, kalákában, szövetkezeti segítséggel vagy bármilyen közösség segítségével építették meg. Bizony, erre sem tért ki az előző kormány olyan vonatkozásban, hogy a privatizőr felvállalta volna az erre vonatkozó kötelezettséget - nem vállalta fel, hanem az önkormányzatok nyakába dobta, a vidéken élő tanyasi lakosok nyakába dobta ezt a gondot. Valósággal másodosztályú állampolgárrá degradálta a tanyán élőket, akiknek alapvetően fontos a mezőgazdasági és egyéb termeléshez és ugyanúgy az életvitelükhöz is a villamos energia, mint bárkinek, aki városban él, kis- vagy nagyvárosban, esetleg falun.

Az üzemzavarok helyreállításának ideje véleményem szerint - ez a lakosságra vonatkozik - nagyon tág határidő, hiszen 24 órát írnak, illetve mondanak ki ezek, 24 óra alatti helyreállítást sugalmaznak. Ez azért igen hosszú idő, ezen a helyzeten nyilván most változtatni kell. A túlszámlázás dolgában nem tudom, hogy milyen megoldást lehetne kitalálni. Mindenesetre nagyon rugalmas helyzetet kell majd beépíteni a javaslatok közé.

A fogyasztóvédelmet eddig a Magyar Energia Hivatal volt hivatott biztosítani. Talán a hatáskörével lehetett a baj, hiszen tartok tőle, hogy precedens értékű az 50 milliós bírság, amely az országban egyedüli; bírságként történt meg ennek a behajtása, egy fogyasztói reklamációból adódott helyzet megoldása tekintetében, még végre sincs hajtva.

Előfordulhat, hogy ez az 50 milliós bírság egy több milliárdos haszonnal dolgozó szolgáltató esetében jelképesnek tekinthető, főleg ha ezt még nem is lehetett bíróságilag behajtani.

A törvénytervezetben kötbérről és egyebekről esik szó, helyesen. Nem a bírságnak, a kötbérnek és egyebeknek vagyok a híve, de híve vagyok annak, hogy ezeket a helyzeteket minél gyorsabban meg kell hogy oldja, és a különböző módosításokkal együtt kell kezelje ez a törvényjavaslat.

Az ár témájában, az árképzés tekintetében mindenképpen a fokozatosság elvének a híve vagyok. A lakossági kisfogyasztók vonatkozásában mindenképpen lényegesnek tartom a kezelhetőséget, a szociális helyzet humánus kezelését. Ehhez megfelelő technikai dolgokat és helyzetet kell teremteni.

Az alternatív energiákkal kapcsolatban már elhangzottak javaslatok. Át kellene gondolni még tulajdonképpen a vízi erőművek építésének a lehetőségét. Nem a gigantomániára gondolok, de a vízszabályozottság kérdése gyakorlatilag állami érdek is lesz az árvíz kapcsán. Ezt a szabályozottságot még egyfajta kisebb energiatermeléshez is hozzá tudjuk rendelni. Tudom, hogy az országos területfejlesztési tervekben ez szerepel, de összhangba kell hozni, hogy harmonizáljon ennek a törvénynek a lehetőségeivel is.

A magam részéről, a különböző módosításokkal és finomításokkal együtt, elfogadásra javaslom a törvényjavaslatot. Köszönöm a szót. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu