ZAKÓ LÁSZLÓ, az FKGP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Asszony! Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozásának egyik előfeltétele az Európa Parlament által 1996 decemberében elfogadott, egységes szabályozás a belső villamosenergia-piac számára tárgyú, kötelezően alkalmazandó irányelvben foglaltaknak megfelelő villamosenergia-piac kialakítása.

Ezen irányelvnek való megfelelés szükségessé tette a jelenlegi jogi szabályozás felülvizsgálatát, melynek eredményeként mind szakmai, mind politikai körökben kialakult az az egységes álláspont, hogy a természetes monopolhelyzetre épülő, az 1994. évben megalkotott villamosenergia-törvény helyett a versenypiaci működés feltételeit s a közüzemi szolgáltatást együtt szabályozó törvényre van szükség.

A törvényjavaslat előkészítése során széles körű társadalmi és szakmai vita alakult ki az EU-direktíván túl, tekintettel arra, hogy az EU tagállamaiban a villamosenergia-piac megnyitását első lépcsőben már az 1999. év elején végre kellett hajtani, figyelembe kellett venni azon országok tapasztalatait, amelyeknél már liberalizált az energiapiac. A törvényjavaslat alapelvei közé tartoznak, felsorolásszerűen: a diszkrimináció tilalma a piac szereplőire vonatkozóan, a versenysemlegesség, a piac átláthatósága, a keresztfinanszírozás tilalma, a legkisebb költség elve, a hálózathoz való szabad hozzáférés elve, a fogyasztói érdekek védelme, az energiahatékonyság.

Ezen alapelvek megvalósulása közös érdek, ezért a törvényjavaslatnak egyértelműen, logikusan, az egyes szereplők számára kielégítő és megnyugtató módon kell a fentiek betarthatóságát biztosítani. Az érvényes jogszabályokkal nem szabad ellentmondásban lenniük, a szabályozásnak a végrehajtási jogszabályok és a gyakorlati alkalmazás szempontjából is logikusnak, könnyen értelmezhetőnek és főleg végrehajthatónak kell lennie. Az EU-csatlakozás, a liberalizáció kapcsán sokakban először az a kérdés merül fel, mibe kerül ez a gazdasági élet szereplőinek és az állampolgároknak.

A törvényjavaslatot e szempontból vizsgálva a következő megállapításokat tehetjük. A villamosenergia-ipari társaságok korábbi privatizációja az erőművi oldalon csak úgy mehetett végbe, hogy az egyes erőművi társaságok úgynevezett hosszú távú villamosenergia-vásárlási szerződést kötöttek az MVM Rt.-vel, mely szerződések egy részében a lekötött kapacitások a jelenlegi árakon nem lesznek versenyképes helyzetben a szabadpiacon, így ezen erőművek termelése vélhetően nem lesz gazdaságos, a tőkemegtérülés nem lesz biztosított. Mindezek mellett a szerződések esetleges felbontásából eredő költségek is ilyen meg nem térülő, úgynevezett befagyott költségként fognak megjelenni.

A befagyott költségek, vagy a javaslat terminológiája szerint az átállási költségek - a közüzemi célra termelő erőmű villamosenergia-ára és a piaci ár közötti különbség - tényleges mértéke nem ismert. A jelenlegi javaslat nem szabályozza, hogy a befagyott költségek hogyan fognak megtérülni, nem határozza meg a költségek forrását, illetve hogy ki kinek, mikor fizeti meg az átállás költségeit. Életképes kompromisszumnak tűnik a kétlépcsős piaci modell felhasználása a szerződések érvényességének meghosszabbítására, anélkül, hogy ez megakadályozná a piac részleges megnyitását és a verseny tényleges megindulását. Tehát aki az első lépcsőben vásárolja az energiát az erőművektől, az ne szerepelhessen a piacon mint eladó a közüzemi fogyasztók felé.

Az átláthatóságot, illetve a keresztfinanszírozás elkülönülését biztosítja, ha a közüzemi tevékenységet végző engedélyeseknek a törvényben előírt kötelezettségeik teljesítéséhez szükséges és indokolt költségeire a törvényi szabályozás által is fedezet képződik. Gondolok itt például a villamosenergia-ellátás biztonságához és folyamatosságához szükséges készletek és tartalékok, valamint a közüzemi fogyasztók közvetlen ellátásához és a fogyasztás elszámolásához szükséges berendezések, mérők költségeinek a finanszírozására.

(10.20)

Ugyancsak biztosítani kell a mindnyájunk érdekét szolgáló környezetvédelmi költségek fedezetének biztosítását. A törvényjavaslat szerint, ez a 6. §, két piaci szektor működik majd egymás mellett párhuzamosan a piacnyitás után: egyrészt a szabályozott vagy közüzemi piac a közszolgáltatásban ellátott, nem feljogosított fogyasztók számára, másrészt a feljogosított fogyasztók szabad kereskedelmét biztosító versenypiac. A kettős piaci struktúra működtetésének egyik legnagyobb kockázatát a keresztfinanszírozás veszélye jelenti a két piaci szektor között.

Ugyanis ha a közüzemi nagykereskedő és a közüzemi erőművek jogosultak a szabadkereskedelmi piacra közvetlenül energiát szállítani, megfelelő szabályozás, illetve ellenőrzés hiányában a keresztfinanszírozás lehetővé válik. Ennek elkerülése és a közüzemi fogyasztók védelme érdekében a törvényi szabályozásnak nagyon precízen megfogalmazott garanciákat kell adnia például a közüzemi nagykereskedői jogosítvány meghatározása során. Azzal, hogy a törvényjavaslat feljogosítja a nagykereskedőt a szabad piacon történő vásárlásra, illetve értékesítésre, valamint a korlátok nélküli importra, szigorú szabályozás és ellenőrzés hiányában lehetővé válik a keresztfinanszírozás.

Elkerülhető ez a veszély, ha a törvény kimondja, hogy a versenypiacról közüzemi célra beszerzett villamos energia ára költség-, illetve árnövelő tényezőként a hatósági árak kialakításakor nem vehető figyelembe. A törvényjavaslat nem rendelkezik arról, hogy ki viseli az energia továbbítása során keletkező úgynevezett hálózati veszteségeket. Elfogadható megoldás lenne, ha a hálózati veszteség a hálózatot üzemeltető saját energiaszükségletének minősülne, és az ebből eredő költségeket az átviteli díjban érvényesíthetné.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az előbbi kérdések tisztázása után nézzük, milyen feltételekkel és szereplőkkel történik a piacnyitás a beterjesztés szerint. A közüzemi és a versenypiac kapcsolatát három szinten - nevezetesen: erőművi, nagykereskedelmi és elosztó - kívánja szabályozni a törvény, amely európai szinten bonyolult szabályozást jelentene. Mind a hazai, mind az uniós szabályozásnak sarkalatos kérdése a tevékenységek szétválasztása.

A javaslat értelmező rendelkezései általában lehetővé teszik, hogy ugyanaz a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás több engedélyköteles villamosenergia-ipari tevékenységet végezzen. Ezzel szemben - 78. § - többek között a közüzemi szolgáltató számára megtiltja, hogy más engedélyköteles villamosenergia-ipari, így például a javaslat 25. §-a szerint villamosenergia-kereskedői vagy a 12. § szerinti elosztói tevékenységet végezzen.

Figyelemmel arra, hogy a javaslat a villamosenergia-ipari tevékenység fogalmát nem határozza meg, a javaslat fenti rendelkezései és az indoklás összevetéséből az a következtetés vonható le, hogy a jelenlegi regionális áramszolgáltató társaságok - mint közüzemi szolgáltatók - elsősorban horizontálisan integrált vállalkozásként működhetnek, és a közüzemi szolgáltatói engedélyen túl sem villamosenergia-kereskedői, sem -elosztói engedélyt nem szerezhetnek.

Megfontolandó, hogy a jelenlegi regionális áramszolgáltató társaságok egyidejűleg kaphassanak közüzemi szolgáltatói és elosztói engedélyt, és ne kelljen a közüzemi szolgáltatói tevékenységen túl e tevékenységek végzésére külön társaságot alapítaniuk. Ez az előírás értelmezési problémát vet fel a javaslat 77. §-ának ismeretében, ami az egyes tevékenységek vonatkozásában a belső számviteli elkülönítés szükségességét határozza meg az EU előírásainak és az uniós gyakorlatnak megfelelően.

Gazdaságilag hátrányos lehet az új társaságok létrehozására való kötelezés akkor, amikor előre nem prognosztizálható, hogy a minősített fogyasztók közül hány fogyasztó kíván a versenypiacon feljogosított fogyasztóvá válni, és villamosenergia-kereskedői engedéllyel rendelkező vállalkozással szerződést kötni, így az átállás költségei, illetve a befagyott költségek mértéke még csak megközelítőleg sem határozhatók meg.

Egyébként az elosztói tevékenységet a regionális áramszolgáltató társaságok jelenleg is végzik a közüzemi szolgáltatói tevékenységük teljesítése érdekében.

A teljes jogi szétválasztás gyakorlati alkalmazása számos problémát vet fel. Plusz egy társaság közbeiktatásával párhuzamosan feleslegesen elhúzódó ügyintézésre lehet számítani például a fogyasztói igények kielégítési feltételeinek meghatározása során.

Nincs törvényi garanciája az elosztó engedélyes szolgáltatási kötelezettségének. A javaslat nem határozza meg a közüzemi szolgáltatókon kívül egyéb engedélyesek által elkövethető szerződésszegő magatartásokat és azok szankcióit. Megállapítható, hogy bár számos érv szól a teljes jogi szétválasztás mellett, megfontolásra javasoljuk a kérdés újragondolását és az EU-előírásokkal összhangban történő szabályozását.

Továbbhaladva a piacnyitás folyamatán, vizsgáljuk meg annak ütemét! Számos nyilatkozatban elhangzott, hogy az uniós előírásoknak megfelelően a piacnyitás fokozatosan fog végbemenni hazánkban is. Rendkívül fontos ezért a piac szereplői számára, hogy a feljogosított fogyasztók körét kijelölő kormányrendelet a piacnyitás ütemezését - hogy tehát milyen fogyasztói kör melyik évtől léphet be a liberalizált piacra - vitákat kizáróan, előreláthatóan szabályozza, ez ugyanis a versenyben lévők és a közüzemi szereplők felkészülésének szempontjából elengedhetetlen.

A szabályozási környezetnél maradva: a villamosenergia-törvény alkalmazásának alapfeltétele az üzemi szabályzat, az üzletszabályzatok megléte és az Energia Hivatal által történő elfogadása. A törvény az üzemi szabályzat hatáskörébe utalja az együttműködő villamosenergia-rendszer működésére vonatkozó szabályokat, eljárásokat és módszereket, az üzletszabályzat pedig az engedélyesek által nyújtott szolgáltatások szerződéses feltételeit kell hogy tartalmazza.

Nagy jelentősége van tehát a végrehajtás szempontjából annak a kérdésnek, hogy ezek a szabályzatok kellő időben és a felek konszenzusán alapulva készüljenek el. Lényeges kérdésnek tartom, hogy pár gondolat erejéig kitérjünk a villamosenergia-rendszer főbb működési feltételeire.

A gáztörvénnyel 1994-ben létrehozott Magyar Energia Hivatal - elsősorban a fogyasztói érdekek védelme és a versenypiaci működés tisztaságának felügyelete céljából - változatlanul fontos szerepet kell hogy betöltsön. A hivatal főbb feladatait a javaslat meghatározza azzal, hogy szervezetéről, jogállásáról és működéséről külön törvény rendelkezik. Itt szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a javaslat alapelveivel összhangban kívánatos biztosítani a Magyar Energia Hivatal döntéshozatali mechanizmusának és tevékenységének átláthatóságát. A Magyar Energia Hivatalra vonatkozó államigazgatási eljárási határidőt indokolt lenne csökkenteni a javaslat szerinti 90 naphoz képest.

Néhány szó a működési engedélyek időtartamáról: a javaslat szerint a villamos energia átvitelére és elosztására vonatkozó működési engedély 25 évre szól, és meghosszabbítható. Az engedélyes befektetéseinek megtérülése azonban csak akkor biztosított, ha a törvény taxatíve felsorolja azokat a feltételeket, amelyek teljesítése esetén az engedélyező hatóság nem tagadhatja meg a működési engedély meghosszabbítását. Megjegyzem, hogy eddig a társaságok a villamosenergia-átviteli és -elosztó tevékenységüket határozatlan időre szóló működési engedélyek alapján végezték.

A közüzemi szolgáltatásra vonatkozó engedély öt évre szól. Ezzel szemben a közüzemi szolgáltató határozatlan idejű közüzemi szerződést köteles kötni a közüzemi fogyasztókkal. Felmerül a kérdés, hogy a határozott idejű jogosítvánnyal rendelkező közüzemi szolgáltatót hogyan, milyen felelősséggel, illetve garanciákkal lehet kötelezni határozatlan idejű szolgáltatásra; különösen akkor, amikor a javaslat itt sem sorolja fel a meghosszabbítás feltételeit.

Tisztelt Képviselőtársaim! A piac legérdekesebb szereplője lesz vagy lehet a tőzsde. A javaslat 30. §-a szerint az árutőzsdéről szóló törvény rendelkezései alapján létrejött villamosenergia-tőzsdén a szabad kapacitással rendelkező erőmű, a villamosenergia-kereskedő, a rendszerirányító és a feljogosított fogyasztó kereskedhet. A jelenlegi helyzetben azonban úgy tűnik, még nincs meg a megfelelő háttere az energiatőzsde beindításának.

Megfontolandó a kötelező pool intézményének bevezetése, miszerint a piacon az erőművi kapacitásokat kötelezően fel kell ajánlani. A keresletet és a kínálatot összevetik, és mindig a legkedvezőbb erőművi kapacitást veszik igénybe. A villamos energia külkereskedelméhez kapcsolódóan kiemelendő, hogy amíg a villamosenergia-kereskedő és a feljogosított fogyasztó egyedi külkereskedelmi engedély alapján végezhet villamosenergia-külkereskedelmi tevékenységet, a közüzemi nagykereskedő a törvény alapján lesz jogosult villamos energiát importálni.

A befagyasztott költségek csökkentésének érdekében érthető a villamosenergia-import - legalábbis átmeneti időszakban történő - korlátozása. Nem lenne azonban elfogadható az, hogy az import csak egyetlen piaci szereplő, a közüzemi nagykereskedő ellenőrizhetetlen előjoga legyen. Az importhoz minden feljogosított fogyasztónak és villamosenergia-kereskedőnek hozzá kell férnie. A külkereskedelmi engedélyezés körében a javaslat talán indokolatlanul széles elutasítási jogot biztosít a Magyar Energia Hivatal részére, annak ellenére, hogy a tényleges döntés nem feladata.

Ma, amikor már a háztartásokban is nagymértékben elterjedtek a villamosenergia-ellátás zavartalanságára és minőségére érzékeny berendezések, fontos kérdés a szolgáltatás minősége.

(10.30)

Indokolt lenne ezért a villamosenergia-szolgáltatás minimális minőségi követelményeit a törvényben szabályozni, amely egyrészt biztonságot jelent a fogyasztók számára, másrészt ennek alapján lehetőség lenne a magasabb minőségű szolgáltatást igénylők részére a többletszolgáltatást fedező magasabb ár megállapítására.

A becsületesen, a szerződés szabályai szerint vételező és fizető közüzemi fogyasztók védelmét szolgálja, ha a fogyasztók elenyésző kisebbségét jelentő, ám volumenében mégis jelentősnek mondható áramlopást megfelelően szankcionáljuk. A jelenlegi villamosenergia-törvény szerint felemelt díjfizetési kötelezettséget mint a fogyasztóval szemben alkalmazható szankciót a javaslat nem tartalmazza, csupán a villamosenergia-szolgáltatás felfüggesztésének jogával élhet a közüzemi szolgáltató. A javaslat - jelenlegi formájában - nem jelent megfelelő visszatartó erőt, ily módon a szabályozás nem biztosítja az elfogyasztott, de ki nem fizetett villamos energia díjának megtérülését, így fennállhat a veszélye annak, hogy idővel ez a veszteség beépül a közüzemi fogyasztók által fizetendő hatósági árba.

A közüzemi szerződés megszegésének következményei között szerepel a kötbér is, azonban ennek mértékét, alkalmazásának feltételeit a javaslat nem tartalmazza, ezért a kötbérfizetési kötelezettséget a közüzemi szerződésekben - ami országos szinten körülbelül 4-5 millió szerződésmódosítást jelent - kell kikötni. A javaslat biztosítja a szerződés felmondásának és a villamosenergia-szolgáltatás felfüggesztésének jogát a közüzemi szolgáltatók számára, ez azonban egyetlen szolgáltatónak sem lehet célja, ezzel csak a végső helyzetben kívánhatnak élni. Javasolt a közüzemi szerződés megszegésének következményeit úgy átgondolni, hogy az ne adjon lehetőséget visszaélésre a fogyasztókkal szemben, viszont ne teremtsen méltánytalanul hátrányos helyzetet a szolgáltatók számára sem.

Tisztelt Képviselőtársaim! Valószínűsíthető, hogy a verseny - különösen a piacnyitást követő néhány év során - elsősorban a feljogosított fogyasztóknak kedvez. A Magyar Energia Hivatal részéről a gazdasági bizottság előtt elhangzott: azért, hogy ne csak a feljogosított fogyasztók élvezzék rövid távon és a közeljövőben is a verseny előnyeit, szükséges, hogy a legrászorultabb rétegek kedvezményt kapjanak. A méltányosság elve alapján az évi 600 kilowattóra alatt fogyasztó rétegeket célszerű kedvezményben részesíteni. Ez az átlag a magyarországi háztartási felhasználás egynegyede, és több mint egymillió háztartást érintene; az előzetes kalkulációk szerint mintegy 50 százalékkal csökkentett tarifát kellene bevezetni. Reményeink szerint a közeljövőben sokoldalú tárgyalásokat folytathatunk ezen a területen az érintett áramszolgáltatókkal.

Természetesen egy ilyen kedvezmény kidolgozásakor a valóban rászorulók érdekeit kell szem előtt tartanunk, nehogy a sok százezer hegyi birtokra, hobbitelekre, üdülőre, nyaralóra, garázsra és második lakásra vonatkozóan adjunk kedvezményeket. Alapvetőnek tartom, hogy csak azok részesüljenek támogatásban, akik erre szociálisan rászorulnak.

Befejezésül megállapítható, hogy az Országgyűlés elé beterjesztett törvényjavaslat megfelel az európai uniós elvárásoknak és direktíváknak, kisebb korrekciókkal - ezekre majd módosító javaslatokat adunk be - jól szolgálja hazánk Unióhoz való csatlakozását, a liberalizált villamosenergia-piac megnyitását, a környezet és a fogyasztók védelmét, érdekeit.

Az elmondottak alapján a Független Kisgazdapárt parlamenti frakciója a törvényjavaslat elfogadását javasolja a tisztelt Háznak. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Forrás: parlament.hu