DR. TORGYÁN JÓZSEF földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Nekünk magyaroknak a Balaton, a balatoni üdülőkörzet óriási érték, nemzeti kincs. Ebből fakadóan nevesítette már a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény, továbbá az országos területfejlesztési koncepció is a kiemelt térségek között a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetet, és meghatározták a tervezésével kapcsolatos feladatokat és irányelveket.

A törvényben kapott felhatalmazásnak tett eleget a kormány, amikor a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területrendezési tervének elfogadásáról és a balatoni területrendezési szabályzat megállapításáról szóló törvényjavaslatot a tisztelt Ház elé terjesztette.

A magyar jogalkotás történetében először kerül az Országgyűlés elé területrendezési terv jóváhagyását célzó törvényjavaslat. Újdonságnak számít, hogy tartalmának és műfaji sajátosságainak megfelelően a törvényjavaslat területi hatályát a mellékletben közölt térképlapok határozzák meg. Ismert, hogy az elmúlt ötven évben a Balaton körül a vízminőség-védelem, környezetvédelem, természetvédelem szempontjait, az ott élők érdekeit nem mindig figyelembe vevő építkezések, beépítések, beruházások valósultak meg, melynek következtében a legértékesebb vízparti területek sűrűn beépültek és túlterheltté váltak. Ma a tó déli partján több tíz kilométer hosszan beépített területek találhatók, és alig-alig lelhető fel természetközeli állapotú partszakasz. Közismert, hogy az üdülőkörzetben rendkívül összetettek a tulajdoni és az érdekviszonyok. Jellemző a másutt lakók tulajdona, akik között egyre több a külföldön élő tulajdonos. A kárpótlást követően csaknem valamennyi parti település külterülete telekméretű, úgy 3000 négyzetméteres földdarabokra osztódott fel.

Törvényi szabályozás nélkül az önkormányzatok nem tudnának ellenállni a tulajdonosi szándékoknak, és több tízezer hektár mezőgazdasági termőföld épülne be, épülethalmazzá változtatva a pannon tájat, szülőhazánk legszebb vidékét, véglegesen elszennyezve a Balatont. Ezt a tájat az emberi munka, a mezőgazdasági termelés változtatta vonzóvá, barátságossá, ezért kötelességünk a termelés megőrzése, támogatása is.

Az önök előtt lévő törvényjavaslattal jóváhagyásra kerülő területrendezési terv alapvetően új térszerkezetet és területhasználati szabályokat javasol a térségben, abból a célból, hogy ennek a kivételes értékű tájnak a jellemzői a jövőben is megmaradjanak. A terv térségi szerkezeti tervének javaslatai egyrészt elterelik az üdülést zavaró közúti forgalmat a közvetlen parti sávból annak érdekében, hogy a vízminőség védelme, a tó élővilágának megőrzése, a táji, természeti értékeken nyugvó üdülési vonzerők megtartása és feléleszthetősége biztosítható legyen, másrészt megakadályozzák a hétvégi házakkal, nyaralókkal sűrűn beépült területhasználat további terjeszkedését, végül megteremtik a táji szépséghez méltó, magas színvonalú üdülés, turizmus feltételeit.

A szigorú, de rugalmas szabályozás meghatározott feltételekkel lehetőséget ad a beépített területek növelésére és új, nagy kiterjedésű turisztikai célú területek kialakítására, másrészt sajátos védelmi övezetekkel és a termelést segítő szándékkal befolyásolja a tájhasználatot.

A korábbi területrendezési tervek is kulcsfontosságúnak tartották a parthasználat szabályozását az üdülés, a turizmus, illetve a vízminőség-védelem szempontjából. Ezért ez a kérdéskör ebben a törvényben is kiemelt jelentőséget kapott.

Az önök előtt lévő törvény a még fel nem osztott zöldfelületek, kempingterületek felparcellázásának megakadályozására, több szempontból kedvezőbb parthasználat szabályozására, például vízparti sétányok létesítésére, strandbővítésre, kikötőépítésre, természetközeli területek megőrzésére és más célokra fogalmaz meg kötelezettségeket.

Tisztelt Ház! Minisztériumunk alapeszméje szerint ez a terv értékőrző és értékalkotó szándékkal készült. Teret kívántunk és kívánunk adni az új igényekkel jelentkező minőségi turizmusnak, a vízparti üdülés, a vízi sportok bővülésének, és szeretnénk megőrizni mindazokat a táji, történeti és természeti értékeket, amelyek egyedivé és vonzóvá teszik a Balaton környékét.

Tudom, hogy többen fognak majd a gazdaság és a társadalom érdekeire hivatkozva enyhébb szabályozásra javaslatot tenni. Akik a beruházók és tulajdonosok pillanatnyi gazdasági érdekeinek kiszolgálását tartják fontosnak, azok azonban ne feledjék, hogy hosszú távon a magyar táj szépsége, termőképessége gazdaságilag is egyre nagyobb hasznot hajt, ugyanakkor hatalmas összegekből lehetne csak a beépített, tönkretett egykori szőlőhegyeket, falvakat helyreállítani.

(9.10)

A társadalom érdekeire való hivatkozáskor nemcsak a néhány tízezer tulajdonos érdekeit, érzelmeit kell szem előtt tartanunk, hanem azokét a velünk élő és utánunk következő honfitársainkét is, akik sosem tudtak vagy akartak tulajdont szerezni a tó partján, de az otthont megjelenítő tájképükben a Balatont és a tavat övező gyönyörű táj meghatározó jelentőségű.

Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Asszony! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat rendkívül széles körű egyeztetés után került beterjesztésre. A terv készítése során két alkalommal 323, a Balaton vízgyűjtő területén lévő önkormányzatnak és további 128, a térségben érdekelt államigazgatási, szakmai és társadalmi érdekképviseleti szervezetnek megküldve, a véleményalkotásra 60-60 napot biztosítva került sor az egyeztetésre. A széles körű egyeztetés során a felek kölcsönös engedményeket tettek, melyek figyelembevételével rögzítettük a törvényjavaslat előírásait. Ahhoz, hogy ezek valóban közmegegyezésen alapuljanak, a magyar társadalom egészét képviselő Országgyűlés döntése szükséges.

Kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy felelősséggel, a közjót szemük előtt tartva tegyenek eleget ennek a várakozásnak. Természetesen ennek a várakozásnak a keretein belül minden olyan módosító indítványt, amely jobbítja a beterjesztett törvényjavaslatot, örömmel fogadunk és teszünk annak eleget.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)

Forrás: parlament.hu