HORVÁTH BÉLA, az FKGP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Miniszter Úr! Kedves Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő és most megtárgyalandó törvényjavaslat címe első hallásra igen száraz, műszaki jellegű. Nevezetesen: a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területrendezési tervének elfogadásáról és a Balaton területrendezési szabályzatának megállapításáról szóló cím azonban sokkal többet takar és a javaslat jóval többet tartalmaz, mint egyszerű mérnöki meghatározások, szabályozási paraméterek sokasága. Ezért vezérszónoklatomban néha irodalmi, történeti kitérőt is teszek, hiszen egyik legnagyobb nemzeti kincsünkről van szó.

Méretét tekintve Európa legnagyobb meleg vizű tava a magyar tenger, a mi Balatonunk. A fürdőzési adottságok vonatkozásában is felső fokon beszélhetünk róla, a környező táj adottságait illetően úgyszintén, különösen, ha a Balaton-felvidék történelmi borvidékére is gondolunk. Eötvös Károly így örökítette meg nekünk az egykori Balatont: "Sohase álmodtam ilyen szépséget, sohase láttam, sohase olvastam ehhez hasonló tüneményt. Kúpok fénylő orommal, szőlőhegyek zölden ragyogva, erdők fekete foltjai, zöld mezők, ezer hegyi hajlék, fehér házak, korhadt és mégis fényes várromok, Szentgyörgynek és Badacsonynak komoly fensége."

Azt hiszem, nem kell tovább ecsetelnem, hogy mindannyiunk számára mit jelent a Balaton. A tóparti sávval és a tágabb térséggel a balatoni üdülőkörzet óriási értékeket jelentő nemzeti kincsünk, ahogy valamennyi felszólaló ezt ma már előttem megfogalmazta. Úgy hasznosítani ezt a kincset, hogy a jövő generációi számára is értékes maradjon, nemcsak feladatunk, hanem kötelességünk is. Ennek a kötelességnek teszünk most eleget, amikor ezt a törvényt elfogadásra javasoljuk a kisgazda tárca előterjesztésében.

Az elmúlt évtizedekben több terv készült a balatoni üdülőkörzetre, ezek egy részét különböző időpontokban, minisztertanácsi határozatokban fogadták el, a legutóbbit 1985-ben, majd miniszteri rendeletekben írták elő a tennivalókat és szabályozták a megvalósításukat. Ahogy Torgyán József miniszter úr expozéjában is említette, a balatoni üdülőkörzetre most először az előttünk fekvő törvényjavaslat elfogadásával születik meg az a legmagasabb rendű jogszabály, amely a törvény erejével biztosítja az ökológiai és ökonómiai összhangot annak érdekében, hogy ez az óriási érték, amit a Balaton és térsége jelent, rendezetten fejlődjön és egészséges maradjon. Ezért már most bejelentem, hogy a Független Kisgazdapárt országgyűlési képviselőcsoportja teljes támogatását élvezi az előterjesztés.

Tisztelt Ház! A balatoni üdülőkörzet területrendezési terve elfogadásával egy olyan szabályozás lép életbe, amely egyrészt megengedő, nem korlátoz mindenáron, hanem biztosítja a települések fejlődésének lehetőségét, tudomásul véve azt a követelményt, hogy az itt lakó népességnek az üdülési funkció adta megélhetési lehetőségek mellett más forrásra is szüksége van.

(9.50)

Másrészt szigorú az építkezéseket illetően, mert a környezet- és a tájvédelem érdekében határozott, egyértelmű feltételeket szab, és tiltóan rendelkezik ott, ahol ez elengedhetetlenül szükséges. Ugyanakkor a szabályozás differenciált is, mert a víztől, illetve a parti sávtól távolodva, a távolabbi települések, térségek gazdasági lehetőségeinek szabályozott fenntartásával enyhébb megkötéseket tartalmaz. A szigorú, de egyúttal rugalmas szabályozás lehetőséget ad a beépítési területek növelésére, a turisztikai célú területek kialakítására, de csak meghatározott feltételekkel. Ilyen szigorú megkötés például - csak egyet kiemelve a sok közül - a szennyvízkezelés kritériuma, ami azt jelenti, hogy csak ott lehet építkezni, ahol a szennyvízelvezetés és -tisztítás biztosított.

A szabályozás kiemelkedő érdeme, hogy a táj karakterét fenntartó mező- és erdőgazdasági termelést, a történelmileg kialakult termelési kultúrák megőrzését segíti. Érdekességképpen elmondom, hogy az első borvidékbeosztás a XVIII. század elején készült. Az 1893. évi XIII. törvénycikkely 4. §-a rögzíti, hogy a borvidékek beosztását a kereskedelemügyi miniszter a földművelésügyi miniszterrel egyetértve rendeletileg állapítja meg. Az 1897. évi rendelet 7. §-ában a 22 borvidék közül a 16. volt a badacsonyi borvidék és a 17. a Balaton-melléki borvidék.

Visszatérve a törvényjavaslatra: azzal olyan vidékfejlesztési stratégiát valósítunk meg, amely a hagyományok átöröklését és az itt élő népesség megélhetését biztosítja, azaz - ahogy hallottuk az expozéban - értékőrzést és értékalkotást. Különösen fontos ez a vidékfejlesztési stratégia a Balaton-felvidék történelmi borvidékein. Mint kisgazda vezérszónok most néhány mondat erejéig hadd időzzek el a balatoni boroknál!

Hamvas Béla 1945 nyarán, egy Balatonberényben töltött rövid vakáció alatt, szinte egy lélegzetre írta meg "A bor filozófiájá"-t, ebből olvasok fel egy röpke részletet:

"Most a balatoni borokról szeretnék beszélni, éspedig arról a részről, amely Almáditól Révfülöpig terjed. Szívem Csopak felé húz, de a dörgicseit nem nélkülözném, az arácsit semmi pénzért nem adnám oda, de még a tihanyit sem. Főként a tihanyi gyökérkeserűt. Aki egyszer megkóstolja, milyen a süllő vajban, paradicsomsalátával és gyökérkeserűvel, az előbb felejti el a Louvre valamelyik képét, mint ezt az élményt. A révfülöpit azonban még kevésbé hagynám ki, ez az igazi barátság- és házasságbor: hűséges, csendes, nyugodt, keveset beszél, annál többet gondol, mosolyog, zajtalan és harmonikus. Volt idő, hogy egész télen csopakit ittam. Ebből a borból három és fél deci. Ilyen a csopaki. Ilyen egzakt, kétszer kettő négy bor ez. Az almádi kedveli a könnyű ebédeket és a délutáni alvást, a füredi a romantikus, az arácsi bájos és egyszerű, a dörgicsei valamennyi között a leghuncutabb, a révfülöpi a legigazabb lugasborok közül való." - Eddig az idézet; elnézést, ha kicsit elkalandoztunk a száraz műszaki paraméterektől, de talán a Balaton témája megengedi ezt a röpke kitérőt.

Kedves Képviselőtársaim! Sajnos vissza kell térnünk az elmúlt évtizedek valóságához, mikor a történelem eseményei, a magántulajdon felszámolása a hegyek lábánál létesített nagyüzemi szőlő kialakításához, a kiváló adottságú szőlőhegyek termelésének csökkenéséhez, egyes területeken a szőlők teljes kipusztulásához vezetett. Ehhez járult még hozzá a zártkerti rendezetlenség, ugyanis az 1960-as évek végétől az építési szabályok hol 12 négyzetméteres, hol 30 négyzetméteres alapterületű, hol százalékos, leginkább 3 százalékos beépítettséget engedélyeztek a különböző nagyságú földrészletekre.

Az előttünk fekvő területrendezési szabályozás a törvény szigorával védi meg a szőlőkataszter szerint első és második osztályba sorolt területeket a felaprózódástól, a beépítésektől, lehetővé téve ezáltal a kiváló adottságok kihasználását, megteremtve e sajátos pannon térség piacképességét az Európai Unióban.

A korábbi balatoni tervekhez hasonlóan a jelenlegi rendezési terv is kulcsfontosságúnak tartja a Balaton-part használatának szabályozását az üdülés és a turizmus szempontjából, és mindezek alapján a vízminőség védelmét. Az elmúlt évekhez képest azonban kiemelkedő változás az, hogy a törvény a vízparti rehabilitációs követelményeket is meghatározza, például az 58. §-ban felhatalmazást kap a kormány e szabályozásra. Sőt a tómeder alövezetben külön olvashatunk a nádasok védelméről is.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvényjavaslat a vízparti településekre vonatkozó rendelkezéseket rögzítő törvényi előírás mellett 11 övezetet és ezen belül 30 alövezetet jelöl ki, szabályokat is meghatározva ezekre. Ezzel megteremti az egész üdülőövezet komplex rendezési szabályozását mindazon funkciók fejlesztéséhez, amelyeket az országos területfejlesztési koncepció célul tűzött ki erre a térségre.

A törvényjavaslat - szívemhez közel állóan - nagy súllyal foglalkozik a helyi építészeti örökség védelmével és az építészeti hagyományok továbbélésének biztosításával. Ez nagy érdeme e kormány-előterjesztésnek. A Balaton-felvidéki szőlőhegyek népi, építészeti, történeti, nemzeti, esztétikai szempontból egyaránt kimagasló értéket jelentenek. A népi épületek, présházak, pincék, vincellérházak, kúriák kapcsolata a tájjal, a környezettel a mai építészet és a környezetalakítás számára is rendkívül tanulságosak. Ezek az épületek pótolhatatlan ismeret és bölcsesség hordozói, a paraszti kultúra legösszetettebb tárgyai. A szőlőhegyi táj és építészeti arculata mindenkor hű visszatükrözője a paraszti gazdálkodás rendjének, a paraszti társadalom szervezetének. A népi épületek kifejezik az ember és a táj kapcsolatát, a hagyományos, évszázadokon át csiszolódott ízlést és formavilágot. Üdvözlendő, hogy ennek fennmaradásán is őrködik e kormányzati javaslat, csakúgy, mint a századfordulói indóházak, vasútállomások építészeti karakterének megőrzésén.

Külön felhívom a figyelmet a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területrendezési terv és az országos területfejlesztési koncepció közötti kapcsolatra, mert ez a területi tervezésben példa értékű. A balatoni területrendezési szabályzatról szóló törvénnyel elfogadásra kerülő területrendezési terv olyan térszerkezeti megoldások kialakítását és olyan területhasználati keretfeltételek meghatározását teszi lehetővé, amelyek alkalmazásával biztosítottá válik az országos területfejlesztési koncepció jövőképében deklarált törekvés. Eszerint az adottságok hasznosítása során elsőbbséget élveznek a természeti erőforrások, az erőforrásokkal fenntartható gazdálkodás és a természetvédelmi területek védelme, továbbá az, hogy mindezek az itt lakó népesség körében a természeti és az épített környezet értékeinek a megőrzésére irányuljanak és az identitástudat, valamint a generációs felelősség kifejezőivé váljanak.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvényjavaslat az első és páratlan a maga nemében, elismerés illeti a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumot. Az előbbiekben vázolt szabályozás nemcsak a Balaton körül élők érdekeit szolgálja, hanem mindannyiunkét, mert a hazaszeretet fogalmunkban a Balaton és a tavat körbeölelő táj meghatározó jelentőségű. A törvényjavaslat filozófiája azon a tételen alapszik, hogy a civilizációt arról ismerjük fel, hogy hatásos ellenőrzést gyakorol a természeti környezet és az ember felett. Ezért a törvényjavaslatot kiemelt jelentőségűnek tartom, és mind a Független Kisgazdapárt országgyűlési képviselőcsoportja, mind a magam nevében elfogadását javaslom.

Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu