POLONYI KORNÉL (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Emlékeztetni szeretném önt arra, hogy tavaly volt alkalmunk együtt eltölteni néhány percet Balatonfüreden egy pincében, amikor ön megnyitott ott egy borhetet, ezzel is reprezentálta a súlyponti szerepét annak a vidéknek, amit a magyarországi bortermelésben a Balaton-felvidék betölt.

(Az elnöki széket dr. Wekler Ferenc, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Sajnos, jelenleg a hangulat elég rossz a Balaton-felvidéki boros- és szőlősgazdák között, pontosan azon rendeletek szabályozatlansága miatt vagy túl szigorú szabályozása miatt, amelyek különösen a kisebb területen gazdálkodó gazdákat érintik.

A Balaton-felvidék topográfiai, tehát felszíni viszonyai nem teszik lehetővé azoknak a nagyon nagy üzemű szőlőskerteknek a művelését, amelyek esetleg a Duna-Tisza közén minden további nélkül megvalósíthatók. Éppen ezért a képviselői fogadóóráimon igen sokan jönnek be hozzám bortermelők, szőlősgazdák, akik panaszkodnak a fennálló lehetetlenségek miatt, például arra, hogy olyan borokkal árasztották el a balatoni vidékeket, amelyek nem onnan származnak, kannásborokkal, amelyek le vannak OBI-val minősíttetve, s rajta van a cédulán, hogy 30 nap a szavatossági ideje annak a löttynek, amit abban árusítanak. Ellehetetlenednek azok a gazdák, akik ilyen jó minőségű, ott termő szőlőből akarnak bort forgalmazni.

A másik nagyon veszélyes következménye ezeknek a jelenlegi állapotoknak, hogy a turizmus szempontjából, tehát az úgynevezett borturizmus szempontjából a jelenlegi állapotok ennek a turisztikai kínálatnak gátját szabták, tudniillik a pincékben tárolt bort a gazda nem kínálhatja esetleg azoknak a turistáknak, akik ott megállnak. Bízunk abban, hogy ezek a rendeletmódosítások, amelyek folyamatban vannak, és amit majd három hét múlva jóváhagyunk, ezeket a dolgokat megszüntetik.

Én is egyetértek azzal, hogy az árutermelő szőlő nagyságát 500 négyzetméterről célszerű 1500 négyzetméterre felemelni, és a másik, amit kifogásolnak a gazdák, hogy a szőlőterületek bejelentésénél a földhivataloktól bizonylatokat - régi telekkönyvi szemlélet, ma tulajdoni lapnak hívják - kell kérni, amire kétezer forint az estenkénti illeték. Sok olyan gazda van, akinek nem egy helyen van a szőlőterülete, hanem 5-6 helyen van szőlője. Ebből már mindjárt 10-15 ezer forint olyan illetékfizetési kötelezettség keletkezik, ami igen hátrányos ezeken a kisebb szőlőterületeken gazdálkodókra nézve.

Az utolsó dolog, amit még szóvá akarok tenni, az a Balaton környékével és kifejezetten Balatonfüreddel kapcsolatos. Mint mindannyian tudjuk, Balatonfüred környékén szénsavas vizek fakadnak, és ezek védőterülete mezőgazdasági művelés szempontjából különleges megkötöttségeket ír elő. Tehát azokon a területeken, amit ott kiosztottak a szőlősgazdáknak akár kárpótlásban, akár pedig résztulajdonban, nem lehet azt a szőlőművelést vagy azt a szőlővédelmet alkalmazni, amit esetleg máshol minden további nélkül lehet.

A Veszprém Megyei Földművelésügyi Hivatalt megkerestük egy ügyben, hogy lehetővé tegyék esetleg ezeken a területeken, ahol ez a rendeltetésszerű vagy művelési ág szerinti művelés nem folytatható, hogy olyan véderdőt alakítsanak ki - itt nem lombos fákra gondoltunk, hanem mandulára vagy más, tájba illő csonthéjas gyümölcsösökre -, ami ezt a problémát vagy ezt az anomáliát feloldja.

Én azt kérem a minisztériumtól és öntől, miniszter úr, hogy fogadja a Fidesz-frakció részéről ezeket a módosító indítványokat olyan szándékúnak, hogy ennek a törvénynek a jobbá tételét célozzuk meg, mert erre a törvényre a magyar bor minőségének védelme érdekében igen nagy szükség van.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Forrás: parlament.hu