ZSIKLA GYŐZŐ (FKGP): Köszönöm a szót elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Úr! Bort, búzát, békességet - mondjuk mi, kisgazdák; borban az igazság - mondták már a régi rómaiak is. Tehát szőlőről és borról szól a most tárgyalt törvényjavaslat.

A bor nemzeti kultúránk, nemzeti hagyományaink része. Megénekelték költőink, szerepel dalainkban, sőt megemlíttetik még Himnuszunkban is.

Ha az italfogyasztás kapcsán különböző nemzetek polgáraira gondolunk, nem minden esetben a bor jut elsőként eszünkbe. Az oroszoknál a vodka az első, az amerikaiaknál a whisky, osztrákoknál, németeknél, cseheknél a sör; talán még a franciák borkultúrája hasonlít a miénkhez, de ott is inkább a pezsgő, ami nemzeti italnak számít.

Magyarországon a bor fontossága nem véletlen, az éghajlat, a talaj jó feltételeket biztosít a szőlő termesztése számára. Ebből adódóan sok-sok tízezer család megélhetését befolyásolja a szőlő és a bor. Ezért nagyon nagy felelősséggel és körültekintéssel kell a törvényalkotás során is eljárnunk.

(12.10)

Nagy körültekintést említettem, és elsősorban a jelen törvényjavaslatra gondolok. De meg kell említenem, hogy amikor az elmúlt év végén úgy döntött a tisztelt Ház, hogy a bor jövedéki termék lesz, sajnos nem került teljes mértékben figyelembevételre a kisgazda frakció álláspontja, és példátlan módon a szőlő mint gyümölcs is jövedéki termék lett, egyedül az alkoholtermékek alapanyagai közül. Mindez joggal irritálja a szőlőtermelőket. Ezt már a kormány is érzékelte, és kedden elfogadásra is kerültek a szőlőtermelők adminisztrációját csökkentő javaslatok a vámtörvény kapcsán. Örülök, hogy sikerült erre önálló képviselői módosítói indítványommal ráirányítani a kormány figyelmét. De csak félmegoldásnál járunk. Továbbra is ajánlom a tisztelt Ház figyelmébe azt a módosító javaslatom, amely teljes mértékben rendezné ezt a kérdést.

Visszatérve a jelenlegi törvénymódosításra, a hegyközségek azon területekre adnak ki szőlőtelepítési engedélyt, amely területek úgynevezett szőlőkataszteri osztályba vannak besorolva. A törvénymódosító javaslat három ilyen kataszteri osztályt javasol. Az első a szőlőtermesztésre kiválóan alkalmas, a második a szőlőtermesztésre alkalmas, a harmadik pedig a szőlőtermesztésre szakmai megkötésekkel alkalmas területeket jelöli.

Úgy gondolom, elegendő lenne a területeket két osztályba sorolni, ugyanis egy terület vagy alkalmas, vagy nem alkalmas szőlőtermesztésre. Ha alkalmas, a kiváló és egyedi minőséget biztosító területeket valóban célszerű külön is megjelölni, azonban ha csak szakmai kikötésekkel alkalmas erre egy terület, akkor ezen szakmai kikötéseket a hegyközségeknek célszerűbb a telepítési engedély kiadása során kikötni, amelyek a területeket helyben is ismerik, hiszen ehhez helyismeret is kell, mert a széljárás, a fagyveszély akár dűlőnként is különbözhet. Ezért talán nem indokolt az osztályba sorolásnál erre külön kitérni, mert - elsősorban az Alföldön - sokakban félelmet kelt, hogy a harmadik osztályba kerültek a területeik, és félnek, hogy az európai uniós csatlakozás után esetleg be kell szüntetniük a szőlőtermesztést ezeken a területeken.

Az eddig elmondottakból is kiderülhet, hogy a bor minősége összefügg eredetével, tehát földrajzilag a termőhellyel. Ezért szerepel a törvényjavaslatban, hogy egy-egy borvidék területeiből eredetvédett termőhelyek határolhatók el. Talán valóban helyesebb, ha nemcsak a termőhelyet nevezzük eredetvédettnek, hanem ezen termőhelyről származó boroknál a védett eredetű bor kifejezést használjuk. Ezt kérik a felső-magyarországi borvidékek képviselői.

S bár képviselőtársaim kitértek rá, hogy a jelen törvénymódosítás a szerintük szükséges összes paragrafust nem nyitja meg, tehát nem módosítja, felhívom a figyelmet arra, hogy a Házszabály 94. § (3) bekezdése értelmében - mint az eredetvédett borok esetében is - lehetséges, hogy a meg nem nyitott paragrafusokkal összefüggő módosítást is benyújtsanak. Ha tehát szükséges, hogy a törvényjavaslat más részében a módosítás átvezetésre kerüljön, akkor a Házszabály szerint erre lehetőség van, tehát nem okoz gondot az, amiről beszéltek. Én már készítettem is ilyen módosító javaslatot az eredetvédett bor kifejezés általános használatára.

Egyetértek a törvényjavaslat azon részével is, hogy a szőlőkataszterbe sorolt területekbe erdőt, gyümölcsöst csak a hegyközségek előzetes hozzájárulásával lehessen telepíteni, hiszen a szőlő szomszédságában egy erdő megjelenése gondokat okozhat - elsősorban a fagyzugok kialakulására gondolok.

Hogy milyen szőlőfajtákat lehet telepíteni, azt a törvényjavaslat szerint egy szőlőfajta-használati bizottság fogja meghatározni, valamint az, hogy az engedélyezett fajták közül mely megyékben melyik fajta használható. Ebben a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának is szerepe lesz, hiszen a szőlőfajta-használati bizottság tagjainak kétharmadára ők tehetnek javaslatot. Véleményem szerint hazánkban jelenleg túl sok fajta szőlő termesztése engedélyezett. Ez a marketing szempontjából nem előnyös, mert a sok-sok fajta között a fogyasztók nehezen tudnak eligazodni. Ezért javaslom, hogy a jövőben szűküljön a fajtahasználat. A piacok egyre igényesebbek, s úgy gondolom, a gyengébb minőséget adók fajtákra már nincs szükség.

Az asztali borok jelentős részét eddig is lepárlással lehetett csak kivonni a készletekből. A lepárlással kapcsolatban - a mezőgazdasági bizottság ülésén és az előzőekben is hallhattuk - többen hiányolják ezen törvényben a támogatott borlepárlás szabályozását. Helytelenül teszik! Felhívom a figyelmet arra, hogy a támogatott borlepárlás a piacszabályozáshoz tartozik, tehát az agrárrendtartás és nem a bortörvény része, s mint ilyet az agrárrendtartás keretében kell szabályozni. El tudom képzelni, hogy olyan szabályok vonatkozzanak rá, hogy ne csak felesleges készletek levezetésének a módja legyen, hanem esetleg védőárfunkciót is biztosító piacszabályozási eszközzé váljon.

A jelenleg hatályos hegyközségi törvényben a borvidékek arányos képviselete valóban nem megoldott, holott a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa egyben terméktanács is, ezért indokolt volna, hogy a borvidékek nagysága a képviseletben szempontként megjelenjen. Ezt a hiányosságot a most tárgyalt törvénymódosítás valóban nem rendezi, mivel azonban ez a különböző borvidékek között jelentős vitákat kelt ki, ezt nagyon nehezen is lehet rendezni, de a későbbiek során ezt meg kell oldani. Ezt kérik elsősorban az alföldi borvidékek képviselői.

A törvénymódosítás kapcsán összességében elmondhatom, hogy ez újabb lépést jelent a szőlő- és bortermelés szabályozásában. Ezért a Független Kisgazdapárt frakciója támogatja, de pontosító módosító javaslatokkal megpróbálja még jobbá tenni.

Megállapítható, hogy a magyar borászat ha nem is a mennyiség, de a minőség vonatkozásában dinamikus fejlődésnek indult, ami elsősorban az újjáéledő családi borászatok magas szakmai szintjének köszönhető. Talán a legismertebb, hogy a villányi szőlősgazdák milyen látványosan verik meg minőségben a szocializmusból örökölt nagyüzemeket. Ez is ékes bizonyítéka annak, hogy az EU gyakorlatának is megfelelő, valódi tulajdoni érdekeltséggel bíró, nálunk családi gazdaságnak nevezett gazdálkodási forma életképes, sőt a jövő útja is ez, ami támogatásra érdemes. Az uniós jogharmonizáció és a gyors fejlődés is indokolja, hogy ezen törvényeket a törvényhozásnak néhány évente át kell tekintenie.

Jelenleg a szőlő- és bortermelés az alkoholtermékekhez viszonyítva a legszigorúbban szabályozott. Ennek alapján is javaslom a kulturált borfogyasztást, természetesen nem mértéktelenül. A jó minőségű borok kulturált fogyasztása kellemes élményt jelent a fogyasztónak, s kis mértékben még az egészségre is jó hatású.

Azonban érthetetlen számomra, hogy míg a bor készítése - nagyon helyesen - szigorúan szabályozott és ellenőrzött, addig a tömény szeszek vonatkozásában engedélyezett, sőt a piacot uralják az iparilag előállított tiszta szeszek bearomázott, beízesített változatai. Ezen gyümölcspálinka-utánzatok fogyasztása esetén nem beszélhetünk kulturált italfogyasztásról. Örülnék, ha a polgári Magyarországon betiltanák ezeknek az egészségre ártalmas, a családokat tönkretevő, az alkoholizmust kielégítő aromás lőréknek a forgalmazását. A jövő a bortörvényekhez hasonlóan szigorúan szabályozott és csak természetes alapanyagból készült szeszeké kell legyen. Amíg ez be nem következik, javaslom a fogyasztóknak, hogy a kiváló magyar borokat részesítsék előnyben.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)

Forrás: parlament.hu