DR. BAZSA GYÖRGY, az oktatási és tudományos bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Házszabálynak sajátos logikája, hogy ha a kisebbségben lévők el kívánják mondani a véleményüket egy általuk is fontosnak tartott előterjesztésről, akkor azt kell mondaniuk, hogy nem tartják alkalmasnak általános vitára, mert akkor a Házszabály szerint megadatik az a lehetőség, hogy megszólalhassanak.

Többé-kevésbé most is ez a helyzet, mert tudjuk, mint ahogy elhangzott, hogy a magyar felsőoktatásban azok a kérdések, amelyeket ez a törvényjavaslat most valamilyen formában rendezni kíván, fontos és aktuális kérdések. Mindenekelőtt, ahogy ez ugyancsak elhangzott, az egyházi intézmények finanszírozásával kapcsolatos lépéshátrány, lépéskényszer tette szükségessé ennek a törvénymódosításnak a benyújtását. Ezzel most nem is kívánok foglalkozni, inkább azzal a néhány kérdéskörrel, amely alapján az álláspontunkat kialakítottuk.

A jelzett, illetve exponált témakörök nem minden tekintetben tartalmaznak kiérlelt javaslatokat. Részben az indoklás és a tételes törvényszöveg között vannak valamilyen mértékű ellentmondások, például: a javaslat egységes követelményrendszert kíván megvalósítani az államilag finanszírozott és a költségtérítéses oktatásban részt vevők felvételében. Azt gondoljuk, a megfogalmazás ezt nem teszi lehetővé, mert az azonos követelmények alapján történő felvétel nem fogja az érintetteket a költségtérítéses oktatás felé elmozdítani.

Ugyancsak példaként felsorolt ellentmondás, hogy a javaslat a társadalmi tanácsok megalakításának kötelezővé tételével az állami intézményekben, amivel egyetértünk, mindenekelőtt az új, nagy integrált intézmények régióbeli szerepét kívánja megerősíteni. De az a tétel, hogy a régióval való kapcsolattartás innentől kezdve intenzívebb és határozottabb legyen, nem szerepel a törvényi szövegben. Gondolatilag belefér, de azt gondoljuk, hogy ezt tételesen is bele kell fogalmazni.

Az állami intézmények mellett egyházi és magánintézmények működnek a magyar felsőoktatásban. A jelenlegi törvény is több tekintetben különbséget tesz közöttük - indokolatlanul -, és a javaslat e tekintetben egyenlővé kívánja őket tenni. Más tekintetben viszont különbséget tesz; azt javasoljuk, hogy például - megint csak a példa kedvéért - a társadalmi tanács megalakításának kötelezettsége ne törvényi kötelezettség legyen az alapítványi intézményeknél, hanem a fenntartó dönthessen ilyen testület létrehozásáról, miként a javaslat az egyházi intézményeknél ezt a kivételt meg is teszi.

A másik kérdéscsoport, amely álláspontunk kialakításában meghatározó volt, a minőségbiztosítás kidolgozottsága vagy kidolgozatlansága terén jelentkezik. Egyetértünk a minőségbiztosítás, minőségértékelés szükségességével, azzal, hogy ez a magyar felsőoktatásban nagyobb teret nyerjen, de most a javaslatban, az értelmező, kiegészítő listában szerepel két olyan fogalom, amelyik a törvényszövegben nem jelenik meg, és a törvényszövegben van két olyan fogalom, amelyik pedig igencsak magyarázatot igényelne, s ebben a listában meg kellene hogy jelenjen, hiszen ez új terület a magyar felsőoktatásban; az úttörő tevékenysége ellenére még számos és fontos teendőnk van.

Azt gondoljuk - de ennek a részletezésébe most nem mennék bele -, hogy az egyetemi oktatói pályaív sokkal komplexebb kérdéskör, mint amit a Széchenyi-ösztöndíj - professzori, nem professzori - és más ösztöndíjak ügye jelent. Hogy ez a módosulás, a névváltozás bekövetkezzen, indokoltnak tartjuk, de például azt is, hogy jelenjen meg a Magyary Zoltán-ösztöndíj, amely működik, s amelyet a minisztérium biztosít, ítél oda a kuratóriuma révén. Ennél is tágabb értelemben volna indokolt az egyetemi, főiskolai oktatói pályaív megrajzolása.

Mindezek alapján mondtuk azt, amit összefoglalásként mondtunk: egyrészt úgy véljük, hogy nem alkalmas a vitára; másrészt, a Házszabályból következően, nagyon is intenzíven részt fogunk venni ennek a törvényjavaslatnak a vitájában, és módosító javaslatokat is benyújtunk. Köszönöm. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu