DR. JÁRAI ZSIGMOND pénzügyminiszter: Tisztelt Elnök Úr, Képviselőház! Képviselő Úr! Valóban az a helyzet alakult ki a magyar pénzpiacon, amit a képviselő úr felvázolt, hogy elsősorban az év elején nagyon nagy mértékben megindult a külfölditőke-beáramlás Magyarországra. Ennek összetettek az okai, azonban talán az egyik legfontosabb oka az, hogy tavaly év végén vagy év vége előtt nagyon sok, jórészt alaptalannak bizonyult kritika érte az államháztartást. Az volt az általános hozzáállás, hogy 6 százalék lesz a költségvetés hiánya, az infláció 13 százalék vagy 12 százalék lesz, a folyó fizetési mérleg hiánya 3 milliárd dollár lesz, és a gazdasági elemzők egymással versengve egyre rosszabb adatokat hoztak napvilágra. Majd amikor az év végén kiderült, hogy a gazdasági folyamatok a kormány előrejelzésének megfelelően nagyon jól alakultak, a költségvetés hiánya a tervezettnél valamivel kevesebb lett, a folyó fizetési mérleg hiánya a tervezettnél lényegesen kevesebb lett, a gazdasági növekedés pedig a tervezett 4,4 százalékos szinten alakult, akkor a kedvező makrogazdasági mutatók hatására megindult egy nagymértékű tőkebeáramlás.

A belföldi kamatszint csökkenése ezt a tőkebeáramlást csak viszonylag lassan követte, valóban viszonylag nagy, 3-4 százalékos évi nyereségre tehettek szert kockázat nélkül a külföldi kötvényvásárlók. Ezt a beáramló pénzt a Nemzeti Banknak sterilizálnia kell, ha így folytatódik, akkor ez 30 milliárd forint körüli bevételkiesést vagy többletkiadást okoz majd a Magyar Nemzeti Banknak.

Ennek ellenére úgy gondoljuk, hogy a jelenleg követett árfolyam-politikát fenn kell tartanunk, ez az árfolyam-politika, a szűk leértékelési sáv megtartása ugyanis azt eredményezi, hogy nem értékelődik fel a forint - ma felértékelési nyomás alatt van a forint -, viszont a belföldi kamatszint csökken, és a belföldi kamatszint csökkentése jó a költségvetésnek és jó a magyar gazdálkodóknak is.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.)

Forrás: parlament.hu