DR. KOVÁCS ÁRPÁD, az Állami Számvevőszék elnöke: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! A számviteli törvény a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően, mint ezt az államtitkár úr expozéja is egyértelműen érzékeltette, a kereskedelmi számvitelt tartalmazza. A költségvetés alapján gazdálkodó szervezetekre a törvénynek csak azon előírásai vonatkoznak, amelyek függetlenek - nevezzük így - a gazdálkodói besorolástól.

(10.10)

A kereskedelmi számvitelt egy egységes, mindenre kiterjedő törvény szabályozza, amely a beszámolási és könyvvezetési kötelezettséget, a beszámoló összeállítása, a könyvek vezetése során érvényesítendő elveket, az azokra épített szabályokat, valamint a nyilvánosságra hozatalra, a közzétételre és a könyvvizsgálatokra vonatkozó követelményeket tartalmazza. Ugyanez az államháztartás egészére, azaz a közpénzek tervezésével, felhasználásával, nyilvántartásával, a beszámolással kapcsolatos kérdések egységes rendben való szabályozására vonatkozóan hiányzik. A költségvetési szervekre vonatkozóan egyben kezelt, egységes szabályozás tehát ma nincs.

Az államháztartási törvény, az éves költségvetésekről szóló törvények határozzák meg a feladatokat, kiegészülve például az államháztartási törvény végrehajtására vonatkozó, valamint a könyvvezetést és a beszámolókészítést szabályozó kormányrendeletekkel. Ugyanakkor bizonyos kérdésekben a számviteli törvény is érvényes a költségvetési szervekre. Az egyedi, a szervezetek, intézmények könyvvezetésére vonatkozó előírások természetesen nem függetlenek az államháztartás számvitelétől, az államszámviteltől. Az államháztartás számvitele azonban nem azonos a könyvviteli előírásokkal, annál sokkal nagyobb fogalomkört jelent, és tágabb területet fog át. Az államszámvitelnek olyan szabályokat kell rögzítenie, amelynek alapján megbízható és valós összképet biztosító tájékoztatás nyújtható a közszféra vagyonának alakulásáról, pénzügyi helyzetéről és jövőbeni terveiről.

Az egységes szabályozás hiánya miatt a végrehajtás során a különféle jogszabályok alkalmazása, figyelemmel kísérése nehézkes, a szabályozás zártságának hiánya pedig lehetőséget teremthet a szabálytalan felhasználásokra, nehezíti a közpénzek ellenőrzését és a tisztánlátást a költségvetés végrehajtásában. Ez még akkor is így van, ha 1998 decemberében az államháztartás működési rendjéről megjelent kormányrendelet javított a helyzeten, miután a gazdálkodás körében korábban érvényben lévő hat rendeletet vonta egybe.

Mindezekre figyelemmel a jelenlegi meglévő többszintű szabályozás helyett célszerűbb lenne, ha a kereskedelmi számvitelhez hasonlóan az államháztartás számvitelét is egységes, zárt rendszerű számviteli törvény szabályozná. A szabályozás zártságának megteremtésére, az államháztartás valamennyi alrendszerére kiterjedő, teljes körű szabályozás szükségességére az Állami Számvevőszék ellenőrzési jelentéseiben nemegyszer felhívta a figyelmet. A központi költségvetés, a társadalombiztosítási alapok éves költségvetésének végrehajtásáról, valamint az éves költségvetési törvényjavaslatok véleményezéséről szóló jelentéseinkben fogalmaztuk meg erre vonatkozó javaslatainkat, hívtuk fel a kormány figyelmét a joghézagokra. A teljesség igénye nélkül erre néhány példát szeretnék említeni.

Például a társadalombiztosítás pénzügyi alapja és az alapkezelők beszámolóinak konszolidálásánál merültek fel értelmezési vitatható problémák, mert a jelenlegi szabályozás egyértelmű elvi és gyakorlati útmutatás hiányában lehetővé tehette az eltérő konszolidálási megoldásokat. További példa, hogy az államadóssággal kapcsolatos adatszolgáltatás tekintetében az államháztartás működési rendjéről szóló jogszabály és a költségvetési szervek számvitelének szabályozásáról szóló jogszabály között nincs összhang. A jelenlegi adatszolgáltatás nem elégíti ki a vele kapcsolatos információs igényeket. Ilyen még a helyi önkormányzatoknál a központosított előirányzatok formájában juttatott támogatások igénybevételére és felhasználási rendjére vonatkozó előírások, ahol meglehetősen sok előírás van, emiatt gyakori a téves és szabálytalan elszámolás. Végül megemlítem, hogy az önkormányzatok gazdálkodási, pénzügyi, számviteli feladatai és az azokhoz kapcsolódó felelősségek és hatáskörök nem kellőképpen egyértelműek, így magukban hordozzák a szabálytalan döntések lehetőségét.

Tisztelt Országgyűlés! Az Állami Számvevőszék reménykeltőnek találja, hogy a Pénzügyminisztérium foglalkozik az államszámvitel rendszere megalkotásának kérdésével, és bízik abban, hogy a jelenlegi kereskedelmi, számviteli törvénnyel azonos szintű, az államháztartás szervezeteire vonatkozó államszámviteli törvény is hamarosan elkészül, hogy ezzel is segítse a közpénzek felhasználását, az államháztartás vagyonának alakulásában a megbízható és valós összkép kialakítását. A most benyújtott törvénytervezet a Pénzügyminisztérium illetékeseivel több fordulóban egyeztetett, az Állami Számvevőszék észrevételeinek jelentős részét figyelembe vették és átvezették. Ezek alapján a parlamenti beterjesztéshez szükséges ellenjegyzést az Állami Számvevőszék megadta. A törvény elfogadását, az államszámviteli törvény megalkotásának szükségességét hangsúlyozva, támogatjuk.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)

Forrás: parlament.hu