FONT SÁNDOR (MDF): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány kiemelt feladatként és az FVM hathatós együttműködésével, állami segítséggel szőlő-, gyümölcs-, erdőtelepítéseket finanszíroz: mintegy 40-50-60 százalékos mértéket is elérhetnek a különböző fajtáknál az állami támogatások.

Ezt felismerve a gazdák nagyon nagy számban - hála istennek, mondhatjuk azt - élnek ezzel a lehetőséggel, és tényleg összehangolva a kormány szándékával, ültetvényeket hoztak létre. Önök azonban mindannyian jól tudják, hogy nem várt esemény is következett az ültetvények telepítése után: nagyon nagy kiterjedésű belvizes területek jelentkeztek olyan helyeken, ahol eddig évekig, évtizedekig vagy e században sem látott területen ma jelenleg összefüggő víz van.

A különféle telepítéseket annak idején természetesen szakhatósági engedélyekkel végezték a gazdák, a mezőgazdaságban érdekelt személyek, cégek, így együttesen látták alkalmasnak annak idején a telepítést azon a helyen. A belvíz érkezése nagy kiterjedésben - tudjuk - a Duna-Tisza-közi, a tiszántúli, a dél-alföldi megyéket érintette. A belvíz megérkezésével azonban ezek az ültetvények végveszélyes helyzetben vannak, van, amelyik teljesen veszélyes helyzetbe, tönkrement helyzetbe keveredett, került. Ez azt jelenti, hogy már a tavalyi év során nem tudták megművelni ezeket az ültetvényeket. Márpedig a többéves évelő növények esetében az a probléma, hogy nem lehet őket egy év alatt újrapótolni, mint egy szemes takarmánynövényt, hanem ezeket csak évek alatt lehet újra ugyanarra a szintre hozni. Sajnos, miután ezeket a növényeket nem tudták művelni, kipusztultak vagy kipusztulás előtt vannak.

Jelenleg, mivel az állami támogatásokhoz ötéves szerződés köt minden egyes partnert, aki részt vett a telepítésben, az a veszély áll fönn, hogy a szerződés írott betűje szerint - mivel nem tudja teljesíteni a szerződés tartalmát, azaz öt év múlva nem fordul termőre a jelzett szőlő, gyümölcs, ezért - szerződést szegett, mondom, a szerződés írott betűje szerint az ültetvénytulajdonos.

Holott sajnos ez ilyen értelemben nem igaz, mert véleményünk szerint vis maior helyzet állt be, amelyet valamilyen formában kezelni kellene. Úgy gondoljuk, hogy azon ültetvényekre vonatkozóan, amelyek még valamilyen szinten megmenthetők, rövid időn belül a kormány vagy az FVM segítségével fel kellene oldani a szerződésbeli, jelenleg írott kötelezettséget. Ez azt jelenti, hogy esetleg egyéves ültetvények esetén az ültetvények még kivehetők, menthetők, új területre telepíthetők, a másik helyen, ahol már három-négyéves ültetvények vannak és épp termőrefordulás előtt vannak, ez nem végezhető már el.

A különféle szakhatósági intézetek, mezőgazdasági minősítő központok már jelenleg is alkalmatlannak minősítették a legtöbb belvizes területet, ahol állami támogatással ültetvények vannak, ugyanakkor az FVM megyei hivatalai nem tehetik azt meg, hogy ők is - a hatóság felső pontjaként - rámondják azt, hogy tényleg megszüntetendő ez az ültetvény, mert nincs kezelve ez a kérdéskör.

Félnek a gazdák, hogy a szerződés lejártakor, öt év múlva mi fog következni. Vissza kell-e nekik fizetni azt a nagy mennyiségű állami támogatást, amelyre a szerződés írott betűje szerint kötelezettséget vállaltak, hogy gondosan, a szerződésben leírtak szerint fogják felhasználni. Vagy esetleg a kormány vagy a szaktárca felismerve ezt a problémát, tudomásul veszi, hogy a vis maior helyzetben az állam veszteségként leírja ezt a támogatási összeget, és nem hoz a gazdák nyakára még egy nagyobb problémát; azt, hogy elveszett az ültetvény, és még a szankciók által vissza kellene fizetniük az államtól felvett támogatást.

Úgy érzem, hogy ezzel a problémával nagyon nagy bizonytalanságot szeretnék fölvetni a kormány és a szaktárca számára, hogy minél hamarabb próbáljuk meg megnyugtatóan kezelni ezt a kérdést, legalább egyértelmű álláspont kialakításával, hogy mire számíthatnak azok a gazdák, akiknek ültetvényei a belvíz miatt végérvényesen tönkrementek.

Köszönöm szépen. (Taps az MDF padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu