PODOLÁK GYÖRGY, a gazdasági bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A gazdasági bizottság április 26-án tárgyalta a törvénytervezetet a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi törvény módosításáról. A biztosítási törvényről már hatálybalépése után köztudott volt, hogy rövid időn belül az európai irányelveknek megfelelően módosítani szükséges. Mindössze egyetlen derogációs kérelem volt Brüsszelben az életbiztosítási díjtartalékok külföldi befektetésének ötéves tilalmára.

A törvényjavaslat preambuluma az EU közösségi szabályokkal való összhang megteremtésére utal, ezzel szemben ez csak egy ígéret, csak erre a néhány sorra igaz, mivel a javasolt módosítások nem követik az EU-irányelveket - sőt, egyes pontokon kifejezetten ellentétes azokkal. Vagyis nem a piac liberalizációját vagy a materiális felügyelet visszaszorítását fogalmazza meg, hanem esetenként visszalép az 1995. évi törvényhez képest is, növelni kívánja a felügyelet hatáskörét még az intézményen kívüli szervezetek esetében is. Vagyis egy mindent látó és ellenőrző szuperfelügyelet működtetése a cél. Mindezek csökkentik a versenyképességet, ugyanakkor tetemes költségnövekedésekhez vezet, tovább növelve az ügyintézések bonyolultságát. Ha a törvénytervezet ebben a formában elfogadásra kerülne, az azt jelentené, hogy a társaságok csak a felügyelet engedélyével adhatnának el biztosításokat az iskoláknak a különböző tanulóbiztosításokra; utazási irodáknak, bankoknak a hitelfedezeti biztosításokra, csak akkor, ha a biztosításban jártas vezetővel és 100 millió forintos vagyoni biztosítékkal is rendelkeznek. Ez elég korlátossá teszi ezt a munkát.

A törvényjavaslat szerint a biztosító részvénytársaságok esetében az első számú vezető kizárólag az igazgatóság tagjai közül választható ki. E rendelkezés nincs összhangban a Gt.-ről szóló törvény szabályaival, hiszen a magyarországi társaságok többsége egyszemélyes, zárt körű szervezet. Ebben az esetben a törvény nem kötelez igazgatóság működtetésére, vagyis ez így ma, jelenleg végrehajthatatlan.

A törvényjavaslat a 20 millió forintot elérő éves díjú egyedi szerződések esetén előírja, hogy a biztosítónak terméktervet kell készítenie és azt a felügyeletnek be kell jelentenie. E 20 millió forintos határt egy közepes vállalat csoportos életbiztosítása is elérheti. Ez a limithatár nem EU-konform, nem jó a felügyeletnek sem - hiszen erre mikor lesz neki ideje? Elég szigorúan elő van írva az ellenőrzés a bejelentések után is, hiszen kétévente köteles leellenőrizni minden egyes társaságot és szerződést. Rengeteg felesleges, bürokratikus munkát jelent, ugyanakkor rugalmatlanná teszi a biztosítókat.

Nem indokolt az sem, hogy a biztosítók továbbra sem végezhetnek jelzálog-hitelezést. Hiszen ennek elég nagy történelmi hagyományai vannak Magyarországon is, a társaságok életbiztosítási tartalékainak erre fordítható része meghaladhatja akár a 10 milliárd forintot is. Így megfelelő fedezetük lenne a hitelezéshez, ez ösztönözné a hosszabb távú megtakarításokat, akár a lakásépítési piacot is erőteljesen megmozgathatná.

A bizottsági ülésen úgy érzékeltük, hogy a kormány részéről a fogadókészség a módosításokat és a kritikai észrevételeket illetően a szándék erőteljesen érződött, ezért az észrevételekkel kapcsolatban a bizottsági ülésen, épp e lojalitást figyelembe véve, egy szoros szavazással, 12:9 arányban tartottuk alkalmasnak az előterjesztést a parlament előtt az általános vitára.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)

Forrás: parlament.hu