SZALAI ANNAMÁRIA (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! A rádiózásról és a televíziózásról szóló törvény módosítása nem első alkalommal kerül a tisztelt Ház elé. Jelenleg három olyan törvény fut a parlament előtt, ami azt indokolja, hogy megváltoztassuk ezt a törvényt.

A parlamentnek rendkívül fontos feladata a törvényalkotás mellett, ha rá vonatkozik, akkor a törvény előírásainak betartása, a törvények betartásának, betartatásának ellenőrzése, illetve ha rosszak a törvények és korrekcióra szorulnak, akkor a módosításuk.

A médiatörvény egyike azon jogszabályoknak, törvényeknek, amelyet a legtöbb kritika ért és éri folyamatosan. A kormány és a kormánypártok közösen a hatékony jogállam, a jogbiztonság, a törvényesség oldalán kötelezték el magukat, és mindent megtesznek annak érdekében, hogy a parlament betölthesse a fentiekben vázolt feladatait.

Külpolitikánknak rendkívül fontos, kiemelt célja az európai uniós csatlakozási tárgyalások folytatása, sikeres befejezése. Ennek eléréséhez azonban egy széles nemzeti egyetértésre van szükség, és az ellenzéki pártok alkotó együttműködésére is.

A jelen törvénytervezetnek - ismerten - kizárólagos célja a törvény jogharmonizációs módosítása. Számos részletszabályozásra tér ki, így a műsorszétosztásra, az európai mű fogalmának bevezetésére, műsorszerkezeti követelmények meghatározására. Fontos eleme a kiskorúak védelme, számos fogalmi pontosítást tartalmaz; a reklámszabályozás területére, a mozifilmek televízióban történő bemutatásának szabályára, a kizárólagos közvetítési jog pontosítására, illetve állampolgárságból adódó diszkrimináció megszüntetésére is kiterjed.

A médiatörvény megalkotása hozzájárult ahhoz, hogy Magyarországról, a Magyarországon meglévő sajtószabadságról jó véleményt fogalmazhasson meg mind az Európai Unió, annak tagállamai, mind az Egyesült Államok külügyminisztériuma. Beszámolóik alátámasztják, hogy a magyarországi kormány garantálja a véleménynyilvánítás szabadságát. Vagy a legutóbbi Freedom House-jelentés tartalmazta, hogy Magyarország egyike azon országoknak, ahol legszabadabb az információáramlás.

A médiatörvényt azonban hazai kritikák mellett számos nemzetközi, európai kritika érte. A negatívumok elsősorban a műholdas műsorszórásra, műsorszétosztásra, műsorszerkezeti hiányosságra vonatkoztak. Ezek a kritikák nem bagatellizálhatók, hiszen anyagi és erkölcsi veszteség is érte már emiatt Magyarországot. A magyar filmesek kiestek az európai vérkeringésből, hiszen Magyarországot a műsorszétosztás szabályozatlansága miatt kizárták a Média-2 programból, illetve nem veszik föl addig Magyarországot a Média Plusz programba, amíg ezeket a hiányosságokat nem küszöböljük ki. És ahogy az imént említettem, ez igen komoly anyagi károkat is jelent: sok száz millió forinttól esett el eddig Magyarország. Azt gondolom, hogy nem engedhetjük meg magunknak, hogy a jövőben is így legyen.

Az Európai Unió által megfogalmazott hiányosságok, valamint a hatályos irányelvek alapján készült ez a jelen törvénytervezet, amelynek két legfontosabb kiemelendő része: egyrészt bevezeti a törvény az európai mű fogalmát, meghatározza a műsorszerkezeti követelményeket, azaz csatlakozásunk időpontjától mind a közszolgálati, mind a kereskedelmi csatornák kötelesek lesznek évi teljes műsoridejük több mint felét európai művek bemutatására fordítani. Ahogy mondtam, a törvény ezen része csak a csatlakozástól lesz hatályos, hiszen némi ellentmondás van a vállalt OECD-kötelezettségeink miatt, de az ellentmondás feloldható, ha a törvény ezen szakaszának hatályba léptetését a csatlakozásra toljuk ki.

A másik kiemelkedő eleme a kiskorúak védelme. Az Európai Unió 89/552. számú irányelve kiemelten foglalkozik a kiskorúak védelmével. A tagállamok kötelessége, hogy megfelelő intézkedéseket tegyenek abból a célból, hogy a joghatóságukhoz tartozó műsorszolgáltatók ne tegyenek közzé egyetlen olyan műsorszámot sem, amely jelentős mértékben károsíthatja a kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődését, különösen olyan műsorszámokat, amelyek pornográf jeleneteket vagy öncélú erőszakot tartalmaznak.

Nos, ezt az irányelvet, illetve ennek a tartalmát hivatottak szabályozni, pótolni a törvénytervezet egyes részei, kategorizálják a bemutatható műsorszámokat, és jól elkülöníthetően lehetővé teszik azt, hogy az önmagukat megvédeni nem képes kiskorúak védelméről törvénnyel gondoskodjunk. Hiszen a hatályos médiatörvényünk nem ad elegendő eszközt a kezünkbe ahhoz, hogy hatékonyan óvhassuk a gyerekeket az őket érő káros hatásoktól, holott az alkotmány aktív szerepvállalásra ösztönzi ezen a területen az államot.

Rajtunk nem fog múlni, hogy megóvhassuk a jövő generációt, és egy veszélyektől mentesebb környezetet biztosíthassunk számukra. Én erre biztatnám ellenzéki képviselőtársaimat is. Két okot szoktam említeni, hogy miért fontos az, hogy közösen, együtt megszavazzuk ezt a törvényt, hiszen közismert, hogy a képviselők kétharmadának szavazata szükséges ahhoz, hogy életbe léphessen.

Az egyik ok a közös külpolitikai céljaink megvalósítása. Magyarország külpolitikájának sikere vagy kudarca nemcsak a kormány és nemcsak a kormánypárti képviselők érdeke, hanem közös ellenzéki és kormánypárti felelősségünk, hogy a polgárok érezhessék az ország európai felzárkózásának előnyeit.

A másik fontos ok, amit az imént bővebben kifejtettem, a kiskorúak védelme. Azt gondolom, hogy nincs Magyarországon sem a parlamentben, sem azon kívül olyan felelős politikus, közéleti személyiség, aki ezt a feladatot nem érezné közel magához, és nem tenne lépéseket annak érdekében, hogy a kiskorúakat egy fokozottabb védelemben részesíthessük.

(14.50)

A harmadik ok pedig az lenne, amit felhoznék, hogy szeretném, ha az ellenzéknél tettekben is megnyilvánulna azon sokszor kiemelt és hangoztatott szándék, hogy egy együttműködésen alapuló demokrácia híve. Én szeretném, ha ez nemcsak a szavakban jelenne meg a jövőben, hanem itt a lehetőség arra, hogy a tettekben is megnyilvánulhasson.

Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Forrás: parlament.hu